133

Császár- és korszakváltás előtt Japán


uralkodoi-korszakvaltas-japanban

Harminc év után április 30-án, kedden búcsúzik a krizantémtróntól a 85 éves Akihito császár, a stafétabotot egy nappal később idősebb fia, Naruhito veszi át. Akihito leköszönésével az általa képviselt heiszei korszak is véget ér, Naruhito trónra lépésével pedig kezdetét veszi az új császári korszak, a reiva.

A császárváltásban az ősi törvények irányadók, az új császár május 1-jei beiktatására a szigetország rendkívül fegyelmezetten készült – mondta el az MTI-nek Kiss Sándor Japán-szakértő. A Magyar-Japán Gazdasági Klub elnöke – aki korábban összesen tizenegy évet dolgozott Japánban – emlékeztetett: a leköszönő Akihito császár már 2016-ban úgy érezte, hogy fogy az ereje, ezért azzal az ősi joggal élt, hogy a regnáló császár lemondhat a trónörökös javára.

Akihito 55 évesen, 1989. január 7-én lett a távol-keleti ország uralkodója, és április 30-án a császári palotában rituálé keretében mond le a krizantémtrónról. Több mint kétszáz év múltán ő lesz az első japán császár, aki leköszön tisztségéről. Legutóbb 1817-ben Kokaku császár tett így.

„A váltást megtervezték, és kulturált japán módon hajtják végre” – hangsúlyozta Kiss Sándor, utalva arra, hogy április 1-jén jelentették be az új császári korszak nevét: a heiszei korszakot a Naruhito trónörökös május elsejei trónra lépésével kezdődő reiva korszak váltja fel.

Akihito rendkívül népszerű volt, a 2011. március 11-i fukusimai katasztrófát követően például polgári ruhában utazta végig a földrengés, majd az azt követő szökőár sújtotta területeket. Az elmúlt hónapokban pedig minden szigetországi tartományba, azaz prefektúrába ellátogatott, hogy elbúcsúzzon népétől. Akihitót és feleségét, Micsiko császárnét mindenütt nagy szeretettel fogadták. Akihito 2002-ben Budapestre is ellátogatott, személyében először járt japán császár Magyarországon.

Az új császár hivatalba lépését tíznapos ünnepi időszak, az arany hét kíséri: több uralkodó mellett japánok milliói érkeznek Tokióba Naruhito köszöntésére. Államelnökök, kormányfők most nem utaznak a szigetországba, mert a császári beiktatási ceremónia október 22-én lesz, amelyre 2600 vendéget várnak.

Naruhito 59 évesen foglalja el a császári trónt, ez a kor Japánban fiatalnak számít, népszerűsége ezért várhatóan főleg a fiatalok körében lesz nagyobb. Naruhitónak és feleségének, Maszakónak egy lánya van, aki a jelenlegi törvények szerint nem követheti apját a trónon. A trónörökös ezért Naruhito öcsse, Fumihito herceg lesz.

Akihito uralmával a 30 éve tartó heiszei korszak is véget ér. A heiszei jelentése békét teremtő, ami apja, Hirohito, a világháború időszakát is magában foglaló császársága után a békés élet megteremtésének programját jelentette. Japán egyetlen országgal sem keveredett konfliktusba, és az 1964-es tokiói olimpiáig a diplomáciai kapcsolatokat is sikerült kiszélesíteni szinte minden irányban. Ezt a békés vonalat őrizte és képviselte Akihito attól kezdve, hogy apja örökébe lépett.

A heiszeit felváltó új császári korszak a reiva nevet kapta. Erre is érvényes, hogy egyetlen szóba vagy mondásba kell megfogalmazni a császári „ars poeticát”. A reiva szó két kínai eredetű karakterből áll, bár a rei jelenthet parancsot vagy rendet, jelentése a gyönyörű vagy a csodálatos is, míg a második karakter, a va jelentése a béke, a harmónia. Így lett a korszak, egyben Naruhito programjának nem hivatalos neve a „gyönyörű harmónia”.

Japán rendkívül sokat változott a heiszei korban. A változásokban fordulópontot jelentett a pusztító erejű fukusimai földrengés és az azt követő szökőár. A katasztrófa egész Japánt megrázta, az újjáépítést példátlan összefogás kísérte, amely azóta is tart.

A heiszei magyar vonatkozása volt a herendi porcelán sikere, amit a szigetországban páratlan népszerűségnek örvendő küzdősport, a szumó különösen segített. 1986 óta évente hatszor adják át a Magyar-Japán Barátsági Vándorkupát, ami egy hatalmas herendi váza. Összesen 199 alkalommal vehette át szumóbajnok a japán-magyar barátságot jelképező trófeát, Akihito császár uralkodása alatt összesen 175-ször. Külön érdekesség, hogy első alkalommal és idén márciusban, a heiszei kor utolsó versenynapján Kiss Sándor adhatta át. A váza most a Szumó Múzeumba kerül, de a magyar hagyomány nem szakad meg, csak épp egy 15 kilós, Viktória-mintás herendi kávéscsésze lép a helyébe, amelyet májusban Tokióban a reiva kor első szumóbajnoka vehet majd át.

Forrás: MTI

2019.04.30