242

Amit talán már nem is tudunk a húsvétról


husveti-szertartasok

Abban az időben, amikor a katolikus vallás gyakorlása is beszorult a templomokba, két-három olyan nap volt, amikor nyilvánosan is megmutathatták a falusiak (is) az elköteleződésüket hitük iránt. Szerte az országban ugyanis körmeneteket tartottak, egyet sokszor csak a templom falai között virágvasárnap, egyet húsvétkor, egyet pedig pünkösd után két héttel, úrnapján.

A húsvéti, feltámadási körmenet az ünnepkör csúcspontja, legfontosabb szertartása, amit a nagyhét más, időrendben zajló eseményei előztek meg. A keresztény nagyhét évről évre leköveti Krisztus életének utolsó földi napjait, a szenvedéstörténetet és a feltámadást. Az ünnep a nagycsütörtöki szentmisével indul, amelynek mindjárt az elején a harangok Rómába mennek, tehát rövid időre egyszerre szól a harang, a csengő és az orgona is, hogy aztán a fakereplő helyettesítse mindhármat egészen a feltámadási szertartásokig. Nagycsütörtökön Krisztus és az apostolok utolsó vacsorájára emlékezünk, a mise oltárfosztással ér véget. Az ekkor zajló lábmosás és az olajszentelés szertartása a huszadik század második felében már jobbára a püspöki székesegyházakba szorult vissza.

husveti-szertartasokNagypénteki körmenet a görög katolikusoknál (Déri Múzeum CC BY-NC-ND)

Nagycsütörtökről nagypéntekre virradó éjszaka történik meg Krisztus elfogása, a nagypénteki „csonka misén” Krisztus kínhalálára és sírba tételére emlékeznek a katolikusok. Az általában délután háromkor, Jézus kereszthalálának időpontjában kezdődő szertartáson csak igeliturgia van, és előadják a passiót, Jézus szenvedésének történetét is. Nagypéntek amúgy szigorú böjttel telik a katolikusoknál. A felnőttek csak háromszor vehetnek magukhoz táplálékot, és ezen belül csak egyszer lakhatnak jól. A nagyszombat, a feltámadási körmenet az ünnepkör, a szent három nap legfontosabb eseménye. A szertartások estefelé tűzszenteléssel és a húsvéti gyertya meggyújtásával indulnak (újabban visszatérve a hagyományhoz sokfelé éjfélkor kezdenek hozzá), majd megjönnek a harangok is Rómából. Megkezdődik a feltámadási mise, amelynek része a körmenet is. Ami az áldoztatás után indul, amikor is a pap magához veszi a szentségtartóba helyezett Oltáriszentséget, és az „umbella”, a négy rúdon tartott díszes „mennyezet” alatt, a hívek előtt haladva bejárják a talán évszázadok alatt kialakult útvonalat.

husveti-szertartasokFerences barátok feltámadási körmeneten 1926-ban (Magyar Nemzeti Filmarchívum CC BY-NC-ND)

Az umbella, a gyertyák és a templomi zászlók hordozásával a falu köztiszteletben álló férfiúit bízzák meg, az Oltáriszentség előtt általában a gyerekek, majd közvetlenül a ministránsok haladnak. A templomot mindenképpen megkerülő, általában a falu közepén haladó menet négy helyen áll meg rövid időre, ahol evangéliumi részleteket és könyörgéseket olvasnak fel, majd áldást adnak. (Ezeken a helyeken épülnek majd fel a nyári, úrnapi körmenetre a bekeretezett szentképekből, leveles ágakból és virágokból álló kis oltárok.) A körmenet után szokták megszentelni a főtt sonkákat, kalácsokat, tojásokat és tormákat, amelyek eddig a templomban vártak a sorukra.

husveti-szertartasokHúsvéti képeslap 1919-ből (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A húsvét vasárnapi mise is ünnepélyesebb természetesen, egyes helyeken ekkor is van ételszentelés. Húsvéthétfő pedig már a böjti időszakot lezáró eszem-iszomé, a locsolkodás régi, megtisztító szándékú szokásáé, amely mára sok helyen a mértéktelen italozás és gyerekek számára a zsebpénz beszerzésének napja lett.

husveti-szertartasokHúsvéthétfő Jánoshalmán 1949-ben (Thorma János Múzeum CC BY-NC-ND)

Címlapkép: Húsvéti üdvözlőlap (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.04.21