254

Az orosz lélek, kultúra és gasztronómia esszenciája 2 és fél év élményeinek tükrében

Szijártó Zsófia előadása a győri könyvtárban

szijarto-zsofia

Április 11-én a győri könyvtár Központi Könyvtárának Klubhelyiségében Szijártó Zsófia orosztanár, világutazó, a Travel, eat, experience with Sofi blog írója tartott vetítéssel egybekötött előadást Az orosz lélek, kultúra és gasztronómia esszenciája 2 és fél év élményeinek tükrében címmel.

Szijártó Zsófia két és fél évet tanult Oroszországban, élményeit osztotta meg a közönséggel, mellé pedig egy kis sütemény kóstolóval is előrukkolt, idézve az orosz édességek világát. Tanulmányait a Moszkvától hétszáz kilométernyire fekvő Belgorod városában végezte (mesterképzés). Előadásában Moszkva, Szentpétervár, illetve az úgynevezett Arany Gyűrű történelmi levegőt árasztó városaiból is bemutatott néhányat (pl. Vlagyimir, Szuzdal).

Életmód, történelmi múlt, mentalitás, közlekedés, időjárás, gasztronómia – hogy kiemeljek néhányat a témák közül. Megtudtuk, hogyan jutott ki az Orosz Föderációba, valamint örömmel újságolta, hogy Szentpéterváron fog dolgozni. Édesanyjának sem ismeretlen az orosz vidék, lévén, hogy korábban szintén tanulmányokat folytatott az akkori Szovjetunióban, s amikor lányával felkeresték egykori egyetemi kollégiumát, a mamát egyfajta retro érzés kerítette hatalmába. A kollégiumi falakat – mely semmit sem változott – ismerősként üdvözölhette, s ennek megtapasztalása alapján a kifogásolt hazai viszonyok sokkal komfortosabbnak tűnnek a látottak tükrében.

A közönség szemében a kivetített térkép alapján újabb megerősítést nyertek az Orosz Föderáció impozáns méretei. A tagköztársaságok leszakadása némileg ugyan csonkította az egykori birodalmat, de még így is messze kimagaslik a világ többi állama, még a legnagyobbak közül is. Gondoljuk meg, a Vén Európánk tízmillió négyzetkilométer a kiterjedése, Oroszországé több mint tizenhétmillió (az egykori Szovjetunió huszonkét és fél millió négyzetkilométer volt). Több száz nemzetiség alkotja, magáénak mondhatja a világ leghosszabb vasútvonalát is (Moszkva-Vlagyivosztok).

szijarto-zsofia

Moszkva legismertebb központi része a Vörös tér: neve a régi orosz jelentésű krasznijra (szép) utal, a modern orosz nyelvben pirosat jelent. Virtuálisan körbejártuk a teret, láttuk a Kreml épületét, a Szpasszkaja tornyot, az időjelző toronyórát, a Boldog Vazul-székesegyházat (Vaszilij Blazsennij-székesegyház), az Állami Történelmi Múzeumot, a Leninnek állított mauzóleumot, a leghatalmasabb harangot, melyhez az a legenda fűződik, hogy megkondulása jelenti a Végítélet eljövetelét, s akkor emelkedünk fel a Mennybéli Királyságba. A pravoszláv templomok csodálatos hagymakupoláiban, festői, gazdag belső berendezéseiben is gyönyörködhettünk, bepillanthattunk a híres GUM áruházba, mely rengeteg apró boltocskából áll.

A város méretei grandiózusak: az agglomerációt másfélszer annyian lakják, mint hazánk egész népessége. Káprázatosan széles sugárutak, hömpölygő forgalom, a világ leghosszabb metróhálózatát naponta mintegy egymillióan veszik igénybe. Ezzel kapcsolatban kézbe vehettünk egy tömegközlekedésre használható bilétát is. Megnézhettük a Bolsoj Színházat, sétálhattunk az Arbat utcán, pillantást vethettünk a legnagyobb univerzitásra, a Lomonoszov Egyetemre (Moszkvai Állami Egyetem), valamint az Osztankinói tévétoronyra is.

Szentpétervár bemutatásakor az előadó kitért a város születésére, a névadó és építő cárra, feltárultak az Ermitázs termei, a Téli Palota világa, valamint kirándulhattunk Krasznoje Szelóba, Petrodvorecbe, megnézhettük az Izsák Székesegyházat. Az itteni metró szerényebb, mint a fővárosi, de technikai bravúrral kell védekezni az esetleges vízbetörés ellen (zsiliprendszer). Láttuk az Admiralitás épületét, lencsevégre kapott tengerészeket, élményszámba ment a Néva-híd felnyitása. Híres továbbá a Szentpétervárt Moszkvával összekötő vasútvonal is. A történelmi városok csodás templomaikkal hívják fel magukra a figyelmet, de földútjaik a régmúlt századokra emlékeztetnek. Belgorod külleme híven tükrözi a település elnevezését (Fehér város), az épületek egyértelműen a névre emlékeztetnek, amit a téli világ még jobban kihangsúlyoz.

szijarto-zsofia

Az orosz művészetről, irodalomról sem feledkezett meg Szijártó Zsófia: külön kitért az ikonművészet jelentőségére, a színházi előadások kultuszára (a Bolsojba való bejutás egy kimondott kaland), gyönyörű színházi jeleneteket is láthattunk. Az orosz lélek különleges: meg kell küzdeni a befogadásért, s akkor oldódik az idegenekkel szembeni tartózkodás. Folyton várják a jó időt, lévén, hogy a mintegy hét hónapos (október közepétől kezdődő) tél csüggesztően hat. A tél egyhangúságát festésekkel igyekeznek megtörni. A tömeges hó olvadása mintegy özönvízként hathat, ezért a nagy mennyiségű havat módszeresen elviszik, és számtalan tárgy bukkanhat aztán elő a felengedett altalajból.

tekintetünket az orosz piacra is vethettük, valamint szemlélhettünk orosz tradicionális ételeket (borscs, scsi), s az előadó nem feledkezett meg a vodka és a kvasz megemlítéséről sem. Hallhattunk orosz szentről (Zsófia), akit a Novogyevicsij-kolostorba zártak, missziója a szerelmesek útjának egyengetése volt. Illetve láthattuk a novogyevicsiji temetőt is.

Az előadás rendkívüli élményekkel gazdagította a közönséget.

Csiszár Antal
Fotók: Orosz Edina

2019.04.15