92

''Krónikásének a szeretetről''

Hangraforgó Klub a győri könyvtárban

hangraforgo-klub

Április 5-én került sor a Hangraforgó Klub aktuális előadására a győri könyvtár Központi Könyvtárában. A „Krónikásének a szeretetről” – Ötven év a versek és népdalok világában címet kapott rendezvény vendégeként ezúttal – a házigazda F. Sipos Bea és Faggyas László mellett – Dévai Nagy Kamillát, Bartók-, Liszt- és Kazinczy-díjas előadóművészt köszönthettük.

Az est első verssorai Mátyás király korát idézték, Janus Pannonius híres epigrammája, a Pannónia dicsérete megkapó tömörséggel ad hírt a műveltség szétsugárzó erejéről, az alkotói öntudat már-már túlzó hangján nyilatkozik („Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám…”). Mátyás virágzó reneszánsz udvarában a költőn kívül még számos Itáliából érkezett tudós, művész hagyta itt tevékenysége nyomát – e korszak fényét az utána következő „zivataros évszázadok” sem fakították meg.

A Mátyás-kori történelmi Magyarország hamarosan részekre szakadt, három különféle közigazgatás alatt, de szellemileg megőrizve egységét („Százötven év alatt sem lettünk törökké”), hogy később idegen dinasztia alatt mintegy tartományként létezzünk, majd az első világégés erősen megcsonkítva adta vissza önállóságunkat. A történelem évszázados viharai számos hazánkfiát idegenbe kényszerítették. Voltak, akik a földrajzi határok változása, illetve politikai okokból kerültek idegenbe („mint oldott kéve, széthull nemzetünk…!”).

E történelmi tényeket nem megkerülve vándoroltunk a versekkel országhatáron innen és túl mind a házigazdák, mind a vendég énekeiben. Megszólalt a felvidéki költő, Gál Sándor szülőföldről szóló verse (Szülőföld), Reményik Sándor Erdély megmaradásáért, a magyarság megtartásáért aggódó sorai (Templom és iskola), Ratkó József „egy földön, egy hazában” gondolatisága (Egy ágyon, egy kenyéren).

A Hangraforgó új szerzeményekkel méltányolta a publikumot: egy Nagy László tiszteletére rendezett megemlékezés inspirálta három legújabb verszenésítésüket – a klub közönsége hallhatta először a Himnusz minden időben, a Ki viszi át a Szerelmet és a Tűz című dalaikat.

Ezt követően került sor a vendégművész műsorára. Dévai Nagy Kamillát, a tavaly pályafutásának 50. évfordulóját ünneplő, öt világrészt bejárt előadóművészt nagy várakozással és szeretettel fogadta a közönség. Kamilla nemcsak az énekeit hozta el Győrbe, hanem bőségesen mesélt és anekdotázott életéről és pályájáról is.

Az egykori Nyílik a rózsa vetélkedő kezdetben nem hozott számára sikert; az előítéletet, mely szerint a népdalt nem való gitárral kísérni, nehezen lehetett megtörni. A közönség szeretete és szavazatai azonban visszaemelték a fiatal előadót a versenybe, és ezzel mintegy „pályára állították”. Jó szemüket és ízlésüket bizonyítandó egy szokatlanul magasra ívelő karriert indítottak el 1968-ban.

A következő, a Röpülj páva vetélkedő már kiemelkedő sikert hozott neki. Egyre bővült a repertoár, egyre jobban kinyílt számára a világ; utazásai során a magyar népdalkincs mellé mindig választott a célország folklóranyagából is, így ő lett az az előadó, aki harmincnégy nyelven énekelve bekerült a Guinness-rekordok könyvébe. A számtalan vendégszereplést egy csaknem végzetes autóbaleset szakította félbe. Felgyógyulása után úgy érezte, a történtek mintegy jelként értelmezhetők: új kihívás vár rá.

Így lett a világ színpadi deszkáin fellépő művésznő tanárrá, és létrehozta a műfaj számára egyedülálló iskolát, a Krónikás Zenedét – felkarolva és patronálva az ifjú tehetségeket. Az iskola – a működtetés nehézségei ellenére – folyamatos örömforrást jelent számára: a szeme előtt kibontakozó tehetségeket, tanítványai szeretetét, sorsuk egyengetését, sikereik megélését. Nem kisebb hírességek kerültek ki a kezei közül, mint például a Misztrál együttest megalapító Török Máté, Heinczinger Miklós és Tóbisz Tamás.

Dévai Nagy Kamilla énekelt a szerelem a család és a nemzet számára mindennél fontosabb mivoltáról, a minden nehézségünkben vigasztaló hit erejéről. Meghallgathattuk a kisfia számára zenésített Altatót, József Attila versét: „aludj el szépen, kis Balázs…”, és néhány közismert, a szeretet erejét sugárzó dalt is (Kell ott fenn egy ország).

Most sem maradt el a vendég és a házigazdák együttes produkciója: Az én miatyánkom című ének, amelyről megtudhattuk, hogy bár a köztudat hol dr. Pap Lajosnak, hol Kányádi Sándornak tulajdonítja a szerzőséget, valójában egy hajléktalan pesti tanítónő, Tánczos Katalin verse.

A koncertet záró vastaps mutatja, hogy milyen nagy az igény a szívből szívhez szóló dalokra.
Az előadóművész meleg szavakkal köszönte meg a meghívást és a közönség figyelmét, odaadó szeretetét. Mi valamennyien azt kívánjuk, minél tovább legyen a kultúra lámpása, kísérje életét csupa siker, úgy művészi-, mint a magánéletben leljen minél több örömet!

A klubestek május 3-án folytatódnak, egy szép tavaszi, anyák napi összeállítással, melynek során Karsai Klára előadóművész lesz a Hangraforgó vendége.

F. Sipos Bea és Csiszár Antal
Fotók: Bögi Tamás

2019.04.11