Regéc azért is nagyon fontos nekünk, mert itt töltötte első gyermekéveit a vezérlő fejedelem. Itt kezdte meg a tanulmányait, itt látta először, hogy a hazáért, a szabadságért bizony harcolni is kell néha. De Regéc még előbb Aba Amádé vára volt, valószínűleg ő is építtette. 1307-ben itt keltezte egyik oklevelét, aztán a család bukása után, 1316-ban Károly Róbert foglaltatta vissza a várat Petenye fia Pétertől. És királyi tulajdonban is maradt egy kis intermezzóval: Zsigmond a menekülő szerb fejedelmeknek, Lazarovics Istvánnak, majd Barankovics Györgynek adja más környékbeli erősségekkel együtt. Utánuk ismét királyi kézen van Regéc, hogy aztán Mátyás 1459 után a Szapolyaiaknak adományozza. János király halála és Buda elfoglalása után a Ferdinánd mellett álló Serédyek bírják, akiktől házasság révén 1558-ban Alaghy János szerzi meg, ő lesz kapitánya és tulajdonosa is. Alaghy uram pedig Wittenbergát megjárt igazi luteránus volt, de aztán Pádua katolikus egyetemén is gyarapította a tudását, majd a bécsi udvarban is szolgált. 1565-ben, mielőtt csatlakozott volna embereivel Schwendi Lázár seregéhez, megírta végrendeletét is, amit jól is tett, mert két év múlva már halott volt.

Balra Bél Mátyás sem felejti el Regéc várát (Ózdi Városi Könyvtár – CC BY-NC-ND), jobbra az omladozó Regéc (Jósa András Múzeum CC BY-NC-ND)

1635-ben Regécen az az Eszterházy Miklós lett az úr, aki aztán két nagyon szerencsés nősülésével és korábbi rekatolizálásával ügyesen pozícionálta magát. Nádor lett, bárói címet is szerzett, és elindította a család galántai ágának felemelkedését. Kilenc év múlva egy rövid ostrom után aztán már I. Rákóczi György az úr a várban, és a család tulajdonában is marad az erősség egészen a felrobbantásáig. I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona 1666-ban kelnek egybe, és 11 esztendő múlva Regécre költözik az özvegy a két gyermekével. Itt kezd el forgolódni körülötte a nyalka Thököly Imre, aki a házasság után ide szállíttatja kincseit is. A Thököly vezette felkelés idején, 1683-tól Regéc a kurucok hadtápközpontja, Zrínyi Ilona pedig hű sáfárként felügyeli a készletet és a szállításokat.

A török bécsi kudarca után viszont bukik minden, hiába erősíti meg Thököly Regécet, az 1685. november 5-én jó feltételekkel kaput nyit a császáriak előtt. Caprara tábornok pedig nem tartja be az egyezséget, és felrobbantatja a várat. Ami így 1686 óta romokban hever, 1703 és 1711 között, a kuruc időkben sem nyúltak hozzá. A birtokot 1720-ban a Trautsohn hercegek, majd 1806-tól a Bretzenheim család bírja, végül a Schwarzenbergek után kerül a Károlyiak kezére. Hogy aztán 1949-ben államosítsák az addigra már jelentősen megfogyatkozott falakat. 1990-ben az önkormányzaté lesz a vár, és a helyi közösség erejéből 2003-ban megindul az északi bástya, majd az öregtorony és a palota visszaépítése is. Napjainkban pedig a munkálatok a Nemzeti Várprogram keretei között folytatódnak tovább.

Címlapkép: A visszaépített palota (regecivar.hu)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu