A boldogság nemzetközi napjának ötlete a kis himalájai buddhista királyságtól, Bhutántól származik. Az ázsiai ország a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát lakosai jólétének mérésére, mondván, hogy az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, a GDP. Kilenc tényezőt állítottak fel, amely alapján a nemzeti bruttó boldogságot számítják: 1. az ország mentálhigiénés állapota; 2. oktatás; 3. időgazdálkodás; 4. ökológiai folyamatok; 5. kulturális folyamatok; 6. közösségi élet; 7. egészségügy; 8. általános életszínvonal; 9. kormányzat.

Mindenki a boldogságot keresi egész életében. De mi is a boldogság? Talán egy boldog pillanat, egy boldog érzés? Hajszoljuk, kutatjuk, keressük, amíg csak élünk. A boldogságot mindenki másképp akarja elérni, és mindenkinek mást is jelent.

A boldogság kimeríthetetlen témája a verseknek, regényeknek, zenei műveknek, festményeknek. Fogalmának hosszú és gazdag története van, minden korban mást gondoltak róla, különösen sokféleképpen értelmezték a filozófusok. Ha van is a boldogságnak egyetlen helyes definíciója, akkor is be kell látnunk, hogy azt megtalálni egy rendkívül összetett feladat.

Mi kell a boldogsághoz? Célok, melyek megoldásra várnak. Akadályok, melyek arra várnak, hogy legyőzzük őket. Szeretet és hit, hogy mindig legyen kitartásunk. A szociológusok, pszichológusok tanulmányozzák és próbálják meghatározni a boldogság fogalmát. Van, aki szerint a boldogság után való vágy hiánya; Kant úgy gondolta, a boldogság egy ajándék és nem egy elérhető eredmény; az amerikai kultúra pedig úgy tartja, a boldogság keresése mindenkinek morális kötelessége.

De lehetséges, hogy a boldogság csak egy pillanat: lehetünk boldogok például a napsütéstől vagy egy jó kávétól is. A boldogságot éppen ezért mindenkinek magában kell megtalálnia, és minden egyes emberben meg is van a boldogságra való képesség. Carl Rogers, a XX. század legzseniálisabb lélektani szakembere szerint „a boldogság nem egy állapot, hanem egy folyamat. Nem egy cél, hanem irányultság. A boldogság egy jó irányba haladó élet”.

A boldogság világnapja alkalmából minden évben közzéteszik a legboldogabb országok listáját. 2018-ban a lista első helyezettje Finnország volt, második Dánia, majd Izland és Svájc következett. Magyarország a 69. helyet foglalta el. Összesen 156 országot vizsgáltak, a világ legboldogtalanabb helyeként pedig a kelet-afrikai Burundit nevezték meg. Talán nem véletlen, hogy napjainkban a legnépszerűbb olvasmányok a hygge-vel, langom-mal, lykke-vel foglalkozó könyvek; szeretnénk megtudni, mi a titka az északi boldogságnak.

„A világ minden szeretete a tiéd lehet, de ha te úgy döntesz, hogy boldogtalan leszel, boldogtalan maradsz. Pedig lehetsz boldog, végtelenül boldog minden ok nélkül – mert a boldogtalanság és a boldogság a te döntésed.” (Osho)

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, travelo.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.