70

Híres emberek, híres interjúk 1865-1931

Csiszár Antal könyvismertetője

hires-emberek-hires-interjuk-1865-1931

A Darvasi Ferenc által szerkesztett könyv tartalomjegyzékébe bekukkantva impozáns névsor tárul a szemünk elé, hiszen olyan emberekkel olvashatunk interjúkat, mint Abraham Lincoln, Karl Marx, Louis Pasteur, Theodore Roosevelt, Thomas Edison, XIII. Leó pápa, Arthur Conan Doyle, Nikola Tesla, Jules Verne, Harry Houdini, Guglielmo Marconi, Winston Churchill, Marie Curie, James Joyce, Benito Mussolini, Charles Chaplin, Henry Ford, Georges Clemenceau, Sigmund Freud és Al Capone.

A Híres emberek, híres interjúk 1865-1931 értéke – többek között – abban rejlik, hogy bepillanthatunk ezeknek a nagyívű férfiaknak (és nőnek) a belső világába, így képet kaphatunk gondolataikról, melyeket nem tárnak fel későbbi monográfiák szerzői. Feltalálók, politikusok, művészek vallanak, sőt olyan személyeket is megszólaltattak, akik a világ lángba borításáért felelősek.

Aki a kötetet végigolvassa, a tizenkilencedik és huszadik század történelmét is mintegy feleleveníti. Ez nem csupán politikai események sora, hanem a tudományos-technikai forradalom továbbgyűrűzése, hatásának újabb régiókra való kiterjedése. Míg a tizenhetedik század a vízi és szélenergia kihasználásában jeleskedett, addig a tizenkilencedik a gőz, a villamosság, a belső égésű motorok diadaláról, a rádium, a röntgensugár és még sok-sok újdonság térhódításáról szól.

A távolságok legyőzése, a tér-idő koordináták virtuális összezsugorodása volt a gépkocsi megjelenésének következménye. A Henry Forddal készített interjúból az is kitűnik, milyen óriási távlatok nyíltak meg az emberiség számára. Találkozhatunk gyakorlatias feltalálókkal és az elméleti tudomány képviselőivel egyaránt. Az előbbire példa Edison, az utóbbira pedig ott van Madame Curie, az elhivatott, a tudományt mindennek elébe helyező tudós példája. Sajnos mind ő, mind pedig férje a radioaktivitás áldozata lett. A tudomány szeretetén túl a hölgy hazafisága is csodálatra méltó: Lengyelországról kapta az általa felfedezett egyik elem a polonium nevet. Az is előfordult, hogy lemondott a szabadalmaztatásról, hogy felfedezéseit más tudósok is szabadon használhassák.

Sokan olvasták a Tamás bátya kunyhója című regényt – a riportkötet elkalauzol bennünket a kor amerikai valóságába, hiszen megszólal Abraham Lincoln, akinek elnöksége a rabszolgatartás megszűnését hozta egy észak és dél között lezajló négyéves polgárháború lezárásaként.

A korra jellemző a munkásmozgalom fellendülése, mely az ipari korszak velejárója volt. Így került be a válogatásba a Karl Marxszal készült interjú. Az egyházi törekvések viszont arra irányultak, hogy a marxista osztályharc helyébe az osztálybéke lépjen. XIII. Leó pápa a Rerum novarum (Az új dolgok/Új ügyeink) című enciklikájával került a figyelem fókuszába. A Szentatya vall az emberek közötti természetes egyenlőségről (mindannyian Krisztus gyermekei vagyunk), így élesen elítéli az antiszemitizmust.

A tizenkilencedik század gyökeres változást hozott az irodalomban és a művészetben is. Az írott szó mind szélesebb rétegekhez jutott el, s a szélesebb olvasóközönséget érdeklik a színes, izgalmas, fordulatos cselekmények, így fordult a bűnügyi és a tudományos-fantasztikus regények felé a figyelem. Megismerhetjük Sherlock Holmes születésének körülményeit, de betekintést nyerhetünk Jules Verne világába is.

Látható, hogy milyen széles érdeklődési kört ölel fel a kötet, főleg, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy nem minden fért bele ebbe az ismertetőbe.

Csiszár Antal

2019.03.14