A Jászságban, Jászárokszálláson született 1933. október 3-án, édesapja ismert cukrász volt, aki mellett ő és két lánytestvére sokszor segédkezett. A jászapáti Mészáros Lőrinc Gimnáziumban érettségizett, első diplomáját 1955-ben az Idegen Nyelvek Főiskolájának francia-sajtó-könyvkiadó szakán szerezte.

1952-től 1963-ig Székesfehérváron, a Fejér Megyei Tanács sajtó-, propaganda és információs csoport vezetője volt. Közben férjhez ment, megszületett két gyermeke. Családjával 1964-ben költözött Győrbe, ugyanis férje a Kisalföld újságírója, szerkesztője lett.

Jászberényi Ferencné Papp Márta ekkor került a megyei könyvtár önállósodó helyismereti gyűjteményéhez könyvtárosnak. Az elkövetkező közel harminc évben itt végzett munkája életre szóló hivatásává vált, és „ízig-vérig” győrivé tette. 1970-ben az ELTE BTK könyvtár szakán kapta meg másoddiplomáját.

Szorgalmas munkával fejlesztette, gondozta a megye történetét és jelenét feltáró, főleg nyomtatott forrásokat tartalmazó különgyűjteményt. A különböző dokumentumtípusok tárolására és feltárására önfeltáró rendszert dolgozott ki Sinay Jenővel, aki később a könyvtár igazgatója lett. Az intézmény Baross útra költözésével külön emeleten kapott helyet a helyismereti gyűjtemény és az olvasóterem, szervezetileg külön osztállyá vált, melynek nyugdíjba vonulásáig, 1991-ig volt vezetője.

A gyűjtemény szervezésén és rendszerezésén túl egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy a helyismereti irodalom feltárásával segítse a tudományos kutatók munkáját. Publikációi ezért legfőképp a bibliográfia, illetve repertórium műfajában születtek. Ugyanakkor több helytörténeti kötet társszerkesztője, lektora vagy szerkesztője volt.

Szintén a helyi értékek megismerését és kutatását tekintette céljának a honismereti mozgalom is, melynek munkájába kezdetben a Hazafias Népfront Megyei Honismereti Bizottságának tagjaként kapcsolódott be, majd 1976-tól a HNF Győr-Sopron Megyei Honismereti Bizottságának elnöke lett. 1977-től honismereti szakkört alapított, az 1980-as években az amatőr kutatóknak honismereti szakkörvezető tanfolyamokat szervezett, ahol ő maga is oktatott.

A középiskolás diákok tehetségkutató rendezvényéhez, a Kisfaludy Napok Középiskolai Művészeti Fesztiválhoz sikerült csatlakoztatnia az általa, e korosztály számára létrehozott honismereti, helytörténeti és néprajzi pályázatot. Ennek hatására évtizedeken keresztül több száz fiatal készített pályamunkát, felkutatva lakóhelyének értékeit. A nyertes pályázóknak jutalomként nyaranta honismereti táborokat szervezett, vezetett 1997-ig, mely idővel csehszlovák, majd szlovák diákokkal nemzetközivé bővült. A táborokat fogadó településeken a táborozók és őket irányító neves szakemberek jóvoltából jelentős helyi gyűjtemények jöttek létre, mint például a Szanyi Helytörténeti Gyűjtemény, vagy a Nagymegyeri Magyar Tájház. Jászberényi Ferencné megalakulásától tagja volt a Honismereti Szövetség Elnökségének, vezetője a táborozási munkacsoportnak.

Kezdeményezésére létrejött a megyénkhez kötődő, ma is élő „Szülőföldünk” honismereti egyesületi pályázat korosztályonként, helytörténeti, néprajzi és fotó kategóriában. E pályázati rendszer hatására amatőr helytörténeti kutatók nevelődtek ki, valamint több értékes pályamunka könyv alakban is megjelent.

Jászberényi Ferencné volt az 1990-től önálló szervezetként megalakult Szülőföldünk Győr-Moson-Sopron Megyei Honismereti Egyesület elnöke 2009-ig, majd örökös tiszteletbeli elnöke lett.

2000-ben a Honismereti Szövetség Elnökség a kiváló honismereti munka elismerésére alapított Bél Mátyás – Notitia Hungáriae Emlékéremmel jutalmazta, 1993-ban a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés dr. Kovács Pál-díját, 2007-ben Győr Megyei Jogú Város Közgyűlése Győr Közművelődéséért díját kapta.

„Márta néni” szaktudását, szervezőkészségét, igényességét egész életében a helytörténeti értékmegőrzés szolgálatába állította, ugyanakkor nagyon sok kutató munkáját is elindította és támogatta.

Emlékét mindannyian őrizzük.

Némáné Kovács Éva
Csoportkép fotó: Nagy István