169

Magyar királynék és nagyasszonyok 11.

Szilágyi Rita: „Idegenbe szakadt” szentek; Szilágyi Rita: Ecset, agyag, fonal – Csiszár Antal könyvismertetői

magyar-kiralynek-es-nagyasszonyok-11

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?

Ma a sorozat két nagyon különböző kötetét ismertetem. Mindkettő Szilágyi Rita munkája, de míg az „Idegenbe szakadt” szentek olyan kevésbé közismert királylányokról szól, akik nem Magyarországon élték le életüket, s nem is itt uralkodtak, addig az Ecset, agyag, fonal a XX. század első felének műfajteremtő „nagyasszonyairól” szól, olyan hölgyekről, akik valami nagyon különlegeset hoztak létre.

A kötetek olvasása sok érdekes dolog ismeretének birtokába juttatja mindazokat, akik időt és energiát áldoznak eme sorozattal közelebbi ismeretséget kötni: számtalan színes egyéniséget ismerhetnek meg.


Szilágyi Rita: „Idegenbe szakadt" szentek

Olyan királyi családokból származó és szentekké avatott hercegnőkről esik szó a könyvben, akik uralkodó feleségekként külhonban éltek, s ezért némileg a hazai közfigyelemben háttérbe szorultak. Az nem meglepő, hogy a dinasztikus házasságok különböző országok tagjaival köttettek, így kerülhetett Magyarországon született királyi hercegnő Cseh- és Lengyelországba, sőt még a távoli Portugáliában, Spanyolországban és Skóciában is képviselték az Árpád-házat.

A kötetben szereplő hölgyek közös vonása a jótékonykodás és jámbor élet. Fellelhető többüknél a szűzies házasság (József házasság), és külföldi életükben sem feledkeztek meg egykori hazájukról, ámbár a távolság néha komoly akadályt jelentett.

Szilágyi Rita műve Prágai Szent Ágnesről, Árpád-házi Szent Kingáról, Árpád-házi Jolántáról, Jadwigáról (Hedvigről, Nagy Lajos lányáról), Portugáliai Izabelláról, valamint Skóciai Szent Margitról ad képet. Megismerjük a fogadó ország történelmi viszonyait is, ami nem is árt, hiszen mindegyik bonyolult, már-már kaotikus históriai múltat mondhat magáénak: gondoljunk például a részekre szakadt Lengyel Királyságra, a klánok küzdelmeibe vesző Skóciára, vagy a korabeli angolszász-dán normann konfliktusokra.

Nyomon követhetjük Együgyű Ethelred, Vasbordájú Edmund, Nagy Knut tevékenységét, és nyomába eredhetünk a Szent István udvarába menekült angol hercegeknek. Innen kerül a távoli Skóciába Margit, aki III. Malcolm király hitveseként üdvös szerepet játszott. Ekkor erősödött meg Skóciában a bencés hatás.

Portugáliai Szent Erzsébet (Izabella) rabiátus férje, I. (Földművelő) Dénes portugál király megszelídítésében játszott szerepet, s a végén mindkettejüket közös sírba tették, így a király is részesülhetett a szentség „jótéteményében”.

I. (Szent) Hedvig (Nagy Lajos király lánya) áldozatot hozott: kénytelen volt lemondani szerelméről, Habsburg Vilmos osztrák hercegről, és a lengyelek kívánságára férjhez ment a litván nagyfejedelemhez, Jagelló Ulászlóhoz, aki a Jagelló-dinasztia alapítója, s arról ismert, hogy Európában ő vette fel utolsóként a kereszténységet. A királynő volt a litvánok keresztény hitre térítésének igazi pártfogója.

Árpád-házi Szent Kinga V. (Szemérmes) Boleszláv férjeként került Lengyelországba, és magához vette testvérét is, Jolánt. A házasság jó hatással volt a magyar-lengyel kapcsolatokra, szüzességi fogadalma pedig hatott a férjére, hiszen ő is örök tisztaságot fogadott. Nem véletlen, hogy ő Lengyelország és Litvánia védőszentje.

A könyv mellékleteiben nagyon sok érdekes háttéranyagot olvashatunk a témához kapcsolódva, mint például Krakkó nevének mondabeli eredete, és még sok mást is.


Szilágyi Rita: Ecset, agyag, fonal

Kovács Margit, Schaár Erzsébet, Országh Lili, Ferenczy Noémi, Mattioni Eszter és társai művészetét ismerheti meg az érdeklődő olvasó Szilágyi Rita ezen kötetéből. Betekintést nyer a Gödöllői Művésztelep világába, különféle művészeti technikákkal (szövés, korongozás, porcelánfestés, stb.) találkozik, és olvashat első női szobrászunkról.

Nem csupán tárlatok, de épületek homlokzatainak díszítése, sőt színházi díszletek is fűződnek az írásban szereplő alkotók nevéhez. Kiemelkedő a népművészeti motívumok felhasználása, de az egyházi, vallási tárgyú alkotások is komoly szerephez jutottak. München, Párizs, Róma voltak szellemi töltekezésük színhelyei. Megjegyzendő, hogy Benito Mussolini korában római ösztöndíjjal kint tartózkodni nem bizonyult később kifizetődőnek Rákosi Mátyás országában.

Mellőzöttség és elismerés egyaránt kijutott a kötet számos szereplőjének. Rizikós volt például Apor Vilmos vértanú püspök síremlékének kivitelezésében való részvétel. A népművészeti törekvések jelentették sok estben a szellemi karanténból való kitörést.

Számos érdekességet tartalmaz a könyv, például egy magyar-indiai közös gyökerű művészről, de megismerhetjük a Vasilescu-gyűjtemény születését, a névadó életét, sőt azt is, hogyan került Győrbe. Győr egyébként több helyen is szerepet kap, hiszen Kovács Margit műveinek is részben otthont adott városunk.

Csiszár Antal

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Falvai Róbert: A Hunyadiak asszonyai
2. rész: Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I-II., Falvai Róbert: Nő a magyar trónon
3. rész: Falvai Róbert: Az Anjou-királynék, Falvai Róbert: Habsburg-feleségek
4. rész: Falvai Róbert: Erdély híres asszonyai I-II.
5. rész: Falvai Róbert: Erzsébet királyné (Sisi), Falvai Róbert: A Hofburg dámái
6. rész: Falvai Róbert: Mária Terézia és kora, Szilágyi Rita: A politika forgatagában, Szilágyi Rita: Magyar múzsák

7. rész: Falvai Róbert: Utolsó királynénk, Zita, Szilágyi Rita: Nők iskolája
8. rész: Szilágyi Rita: Irodalmi „hölgyvilág”, Szilágyi Rita: Nők a szabadságharcban
9. rész: Szilágyi Rita: Thália szekerén, Szilágyi Rita: Toll és vonó
10. rész: Szilágyi Rita: Szent királylányok

2019.03.07