249

Felolvasóest Ménfőcsanakon Ady Endre emlékére

Sulyok Attiláné írása

ady-endre-felolvasoest

Február 19-én felolvasóesten emlékeztünk meg Ady Endréről halálának 100. évfordulója alkalmából a győri könyvtár Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában. A költő hatalmas életművéből válogattunk, ügyelve arra, hogy legfontosabb versei hangozzanak el. A költeményeket előzetesen közösen választottuk ki lelkes olvasóinkkal, akik már több alkalommal vettek részt aktívan felolvasóesten könyvtárunkban.

Arany János, Devecseri Gábor és Wass Albert után immár negyedszer tartottunk ilyen rendezvényt, melyet egyre nagyobb érdeklődés kísér. Úgy tűnik, van igény a színvonalas szórakozásra. A költemények felolvasása között felelevenítettem Ady életének legfőbb állomásait, eseményeit, érdekességekkel fűszerezve. Tartalmas estét töltöttünk együtt, amely élményt nyújtott minden résztvevő számára. Az est folyamán 25 vers hangzott el tehetséges vendégeink tolmácsolásában, akik között több pedagógus és nyugdíjas, de még egyetemista diák is szerepelt.

Ady Endre 1877. november 22-én született a Szilágy megyei Érmindszenten, Erdélyben. Hat ujjal jött a világra, ezért kiválasztottnak, táltosnak tartotta magát. Családja elszegényedett köznemesi (bocskoros) família volt, házuk a falu szélén állt, a temető szomszédságában. A hagyomány szerint rokonságban álltak Dózsa György családjával: „Dózsa György unokája vagyok én, Népért síró, bús, bocskoros nemes”. Gyermekkorában szerette a meséket, már 8 évesen verseket kezdett írni, rendkívül érzékeny gyermek volt.

Édesapja, Ady Lőrinc fiát jogi, politikusi pályára szánta. Endre többször szembeszállt az apai akarattal, sok feszültséget okozva közöttük. Édesanyja, Pásztor Mária ágán papok és tanítók is voltak az ősei között. Anyjához fűződő viszonyát a rajongó szeretet határozta meg, „Édes”-nek hívta őt. Tanulmányait Nagykárolyban kezdte, majd Zilahon, a református gimnáziumban folytatta. Tanárai csodagyereknek tartották. A városra csak magasztalva tudott gondolni: „Az én ifjúságom elveszített paradicsoma”. (Üzenet egykori iskolámba) Aztán Debrecenben beiratkozott a jogi akadémiára, de otthagyta, és újságírással kezdett foglalkozni. Első kötete Versek címen jelent meg 1899-ben, de ez még nem az igazi Ady hang volt.

1900-ban Nagyváradra került, ez volt az első nagyváros az életében, mely ekkor a magyar kultúra és szellemi élet egyik központjának számított. Újságírással foglalkozott, a Nagyváradi Naplónál alakult ki zsurnaliszta stílusa. Már ekkor támadások érték szókimondó cikkei nyomán, később is többször került összeütközésbe a hatalommal írásai miatt. Nagyvárad azonban nemcsak a sikereket, hanem a szörnyű betegséget is jelentette a költő életében, melyet egy táncosnőnek „köszönhetett”. Nagyváradon találkozott élete nagy szerelmével, Lédával (Diósy Ödönné Brüll Adél), aki a múzsája lett. (Héja-nász az avaron)

Még első párizsi útja előtt jelent meg második verseskötete Még egyszer címmel. Új távlatok nyíltak meg az ifjú előtt. Párizs, a nagyvilág, a modern európai szellemiség központja volt. Először 1904-ben érkezett oda, költővé válásában ez jelentette számára az alapélményt, összesen hétszer járt a városban. Egy év alatt megtanult franciául. Haladás, fejlődés, valódi polgári értékek, élénk szellemi élet, magas szintű kultúra és művészet – mindezeket megtalálta itt. (Párisban járt az ősz, Párizs az én Bakonyom)

Verseskötetei a világháború kitöréséig évente jelentek meg, 1906 és 1914 között összesen nyolc. Eleinte rengeteget bírálták, és értetlenséggel fogadták őket. 1906-ban adták ki az Új verseket, ez mérföldkő a magyar irodalomban, a modern magyar költészet születését jelzi, de negyedik könyve, a Vér és arany hozta meg az igazi sikert. A Góg és Magóg fia vagyok én az Új versek kötetnyitó költeménye, korai ars poetica. Az új kor modern lázadója „nyugat felől (Dévény) érkezik”, és szemben áll mindazzal, ami a „Kárpátok alatt” fogadja. (A magyar Ugaron, A föl-földobott kő, A grófi szérűn)

A magyarság, a magyar származás és sors, a magyarság szerepe Európában – ezek költészetének állandó témái. A magyarság-versekben Ady gyakran állítja szembe a múltat a jelennel, a jelent a jövővel. Párizsi útjai során különösen látta hazája elmaradottságát. Ostorozó versei miatt sokan haragudtak rá. A személyes sors gyakran eggyé olvadt a nép sorsával, történelmével. A küldetéstudat összefonódik a küzdés, a harc motívumával, az új kor költője egy új és élő magyarság poétája akart lenni. (A Hortobágy poétája, Magyar jakobinus dala)

1908-ban a Nyugat első számában megjelentek Ady versei, melynek főszerkesztője Ignotus és Osváth felfedezték a tehetségét. A lapnak élete végéig munkatársa, majd egyik szerkesztője lett, egyben szimbóluma is. Költészetére jelentősen hatottak a francia impresszionista költők (elsősorban Verlaine és Baudelaire), de Ady nem egyszerűen követte őket, hanem kialakította saját stílusát. Költészetében a hagyományos nyelvi elemek mellett hangsúlyosabbak az egyéni képek, jelképek, formai újítások. Sok szállal kötődött a magyar irodalmi hagyományokhoz is. Példaképének vallotta Petőfit és Vajda Jánost, de nyelvére, stílusára hatott Kölcsey, Csokonai, Balassi is.

Minden kötetében ciklusokba csoportosította verseit. A bennük szereplő művek kapcsolatban állnak a versciklus címével, címadó versével. Az 1908-as Az Illés szekerén kötetben jelent meg először az istenes versek ciklusa. Ady vallásos, protestáns szellemben nevelkedett, de modern ember volt, akiben erős kételyek éltek. A tételes vallásosságot elutasította, de nem jutott el az ateizmusig. (Hiszek hitetlenül Istenben, Adja az Isten)

Élete végéig írta cikkeit, kritikáit. Publicisztikai írásai tíz vaskos kötetben jelentek meg. Az újságírás a költő számára kereseti forrás volt, de cikkeiben fejtette ki politikai nézeteit. Mű- és színházi kritikáiban gyakran befolyásolták írásait a szerzőkhöz, művészekhez fűződő viszonyok. A versek jelentősége elhomályosította a prózaíró Ady műveit, pedig pályája elejétől írt novellákat is. (Muskétás tanár úr)

Horváth Gábor könyvtáros Ady és Tisza István kapcsolatát mutatta be néhány levélrészlet felidézésével.

ady-endre-felolvasoest

A költő életviszonyai sohasem voltak rendezettek. Állandó anyagi gondjai mellett önpusztító életmódja, rendezetlen magánélete, betegsége mind súlyos gondot jelentettek számára. Bár 1906 óta a fővárosban élt, nem volt saját lakása, szállodákban, hónapos szobákban lakott. Anyagi gondjait sokszor Léda vagy mecénás barátja, Hatvany Lajos oldotta meg. Fordítottan élt: a nappalt alvással, az éjszakát baráti társaságban, mulatozással töltötte.

Lédával való viszonya viharos volt, sokszor szakítottak, majd újból kibékültek. A költő ellen indított támadások érintették magánéletét is. A Léda-szerelem 1912-ben ért véget, a két erős egyéniség végső szakítása legalább olyan viharosra sikeredett, mint szerelmük. Elválásuk emlékét gyönyörű versek őrzik, mint pl. az Elbocsátó, szép üzenet. Mellette Ady életében számos nőnek volt rövidebb-hosszabb ideig szerepe, ilyen volt Dénes Zsófia is. Barátság fűzte a Nyugat híres nőírójához, Kaffka Margithoz is.

1914-ben találkozott Boncza Bertával, aki már évek óta írta rajongó leveleit a költőnek. A levelezésből házasság lett, ekkor Ady 37, Berta mindössze 20 éves volt. A súlyos beteg költő 1915-ben feleségül vette Csinszkát, ekkor írta neki gyönyörű szerelmes verseit: Nézz, Drágám, kincseimre; Őrizem a szemed. Házasságuk nem volt igazán boldog, hiába élhetett a költő – először – rendezett körülmények között. Gyermekük azonban Ady betegsége miatt nem születhetett.

Édesanyjához is gyönyörű verseket írt. Szülőföldjén mindig megnyugvást talált, amikor hazalátogatott: „Érmindszent nekem legeslegelőször is az édesanyámat jelenti. Az anyám egy poétikus lelkű, gyöngéd asszony, az ő szívét örököltem.” (Itthon, Sirasson meg)

Adyt elkeserítették a háború eseményei. Az első pillanattól kezdve háborúellenes, emiatt mellőzték, verseit alig közölték. Költészete a világháború évei alatt fokozatosan átalakult. A vérengzésekről szóló hírek, a veszteségek, a szenvedések megviselték az amúgy is beteg költőt, a háború borzalmai kétségbe ejtették, emiatt komor hangulat, félelem jellemezte. A háborúról szóló versek összekapcsolódnak a magyarság-versekkel. Számos versében meghatározó motívum a magyar nemzet pusztulásának rémképe, a nemzetféltés, jövőféltés. Felrémlett előtte Magyarország teljes pusztulása, és kétségbeesve látta beteljesedni azt a sorsot, melytől mindig óvni igyekezett. Felolvasóestünkön elhangzott néhány háború alatt írott költeménye is. (Emlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás ének 1918-ból)

Az eltévedt lovast 1914-ben, nem sokkal a háború kitörése után írta. Ady verseskötete 14 éves korában került Galgóczi Erzsébethez, fontos szerepet töltött be életében, erről mesélt Galgóczi József, az írónő testvére. Az I. világháború alatt nem közölt írásokat, négy év hallgatás után 1918-ban jelent meg utolsó verseskötete, A halottak élén. (Az élet, Nem élek én tovább)

Betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Egy ideig Csucsán éltek a Boncza birtokon, de az öreg Boncza halála után felköltöztek Pestre. Ady Endre 1919. január 27-én halt meg, alig 42 évesen. Nagy vesztesége a költészetnek, hogy ilyen fiatalon elment. Koporsóját a Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, ahol több ezren rótták le kegyeletüket, majd kísérték utolsó útjára a Kerepesi temetőbe. Halála után jelent meg Az utolsó hajók c. kötete.

Ady költészetét sokan értékelték, elemezték. Az 1920-as évek végén zajlott le az első jelentős Ady-vita. Sokan tekintették példaképüknek, a Holnap költői vagy a nyugatosok, később a népi írók generációja (Veres Péter) példaképüket látták benne. Nagy hatással volt József Attilára is, valamint az 1945 után induló fiatal költőkre (Nagy László).

Szeretném megköszönni mindenkinek a lelkes közreműködést! Nagyon örültem, hogy vendégeink jól érezték magukat, ezt bizonyítja többek kijelentése: „Gratulálok a jó hangulatú rendezvényhez! Köszönöm az élményt!

Sulyok Attiláné
Fotók: Bognár Imre Tivadar

Források: tudasbazis.sulinet.huerettsegi.com

2019.02.25