Adam Driver (Csuklyások) – Szilvási Krisztián

Nagy utat tett meg Adam Driver onnantól, hogy (sokszor) meztelenül, megfejthetetlen őrülettel szabadszájú beszédében a Csajok (Girls) című szériában brillírozott, addig, hogy „néger” kollégája ál-identitását öltötte magára a Ku Klux Klan sorai között hihetetlenül feltűnésmentes, mégis erőteljesen karakteres játékkal. Na várjunk csak. Hiszen az 1983-as születésű színész már 2012-ben jelezte, hogy itt jóval többről van szó, mint egyszerű (vagy egyszeri) véletlenről: amikor a sorozatban a képernyőre került, mindenki mást elhalványított maga körül. A Csuklyások: BlacKkKlansman egy roppant ígéretes pálya következő mérföldköve, és nem csak az Oscar-jelölés miatt. Flip Zimmerman figurája a filmben valójában nem mellékszerep, hanem társ-főszerep, és így teljes karaktermélységű kidolgozást kínál. Driver pedig élt is a lehetőséggel: olyan belső érési és (meg)élési folyamatot tett a vászonra, amely eljutott a rasszizmus közömbös toleranciájától a rasszizmus zsigeri ellenzéséig. S miközben álcáját óvta a klán köreiben, egyúttal saját lelkében is útra indult zsidóságának megértéséig és büszke vállalásáig. Alakításában briliáns, amikor fehér felsőbbrendűségét tettetve, fröcsögve „niggerezik”, miközben mi nézők látjuk rajta a színlelt meggyőződés ellenkezőjét. Úgy játszik szerepet a filmen belül, hogy közben a filmen nem szerepet játszik, hanem karaktert teremt. Hitelesen. A borítékban Adam Driver nevének kell lennie.

Mahershala Ali (Zöld könyv) – SzaSzi

A Zöld könyv igazi főszereplője valójában a karrierje csúcsán álló, nagyra becsült Doctor Don Shirley (Mahershala Ali). Miért gondolom ezt? Mert neki kell megküzdenie a faji előítéletekkel, ő az elképesztően begyöpösödött déliek célpontja, Tony Lip pedig, aki mindig ott van, és aki maga is belekeveredik néhány csúnya ügybe, tulajdonképpen „csak” segít folytatni Don Shirley útját. Miért megy a fejedelemként élő, elismert híresség a rasszista Délre? – fogalmazódik meg bennünk a kérdés az egyre nagyobb feszültséget generáló helyzetekbe keveredő hőseink láttán. (Ezt a kérdést Tony is felteszi.) Hát ez az! Miért is? Hiszen koncertzongoristaként csúcson van, amerre jár, ünneplik, a szó szoros értelmében mindene megvan, már mindent elért. Új kihívás kell? Vagy a Zöld könyv hasznosságát akarja igazolni? Nem. Az emberi méltóság próbája ez az utazás! Azt gondolom, hogy Mahershala Ali az egyik legnehezebb színészi feladatra vállalkozott. És ha jobban megnézzük, alakítása nagyon is hiteles, amikor a házi trónján ülve ismerteti Tony-val a feltételeit, hiteles, amikor tűri a déli rendőrök oktalan zaklatását, amikor összetalálkozik saját fajtája megaláztatásaival… Mindig minden helyzetben az, még akkor is, amikor sötét kis titkai kiderülnek, vagy próbálja megérteni Tony életszerűségének elveit. Mahershala Ali, akinek már volt szerencséje az Oscarért versenybe szállni, szerencsétlenségére 12 perccel kevesebbet szerepel a vásznon, mint Mortensen, és mivel nem akarták, hogy ellenfelekként induljanak a díjért, így Alit csak a legjobb mellékszereplőnek járó díjra jelölték. De azt nagyon is megérdemli! Én neki szurkolok!

Richard E. Grant (Megbocsátasz valaha?) – tmoni

Richard E. Grantet (A Vaslady, Az ártatlanság kora, Jack és Sarah), a 62 éves kitűnő brit filmszínészt eddig nem árasztották el díjakkal. Még jelöléseket sem nagyon kapott, de talán csak arról van szó, hogy eddig elkerülte őt a megfelelő szerep. Most viszont a Megbocsátasz valaha? című mű epizódszerepe egyszerre két jelölést is hozott neki: egy Golden Globe-ot és egy Oscart. Ebben a moziban a Melissa McCarthy által alakított híres életrajzíró, a megélhetési gondok miatt csalásra kényszerülő Lee Israel hűséges barátját játssza – fergetegesen. Az életművész, meleg Jack Hock szerepében tökéletes társa és partnere a szintén Oscar-esélyes McCarthy-nak, akinek a sztori és a kivitelezés eléggé visszafogott volta miatt, egyedül – legyen bármilyen lenyűgöző is a vásznon – nem sikerült volna a hátán elvinni a filmet. De Granttel együtt igen: a film minden kisebb-nagyobb hiányosságáért pótol bennünket hihetetlen játékuk. Kettejük valószínűtlen barátsága a történet szíve-lelke, a szerethető, de igencsak problémás karakterek brillíroznak a számkivetettségüket öniróniába és alkoholba fojtó pitiáner bűnöző szerepében. Megérdemlik az aranyszobrocskát!

Sam Elliott (Csillag születik) – Máthéné Laskai Szabina

„Milyen esély van arra, hogy találkozzak Lady Gagával 74 éves koromban?” – nyilatkozta Sam Elliott, aki a 60-as évek óta van a színészi pályán. Karrierje elindulásában nem kis szerepet játszott a Butch Cassidy és a Sundance kölyökben nyújtott kártyajátékos megformálása. A filmeken kívül láthattuk már sorozatokban is, a Csillag születikben (A Star is Born) a főszereplő (Bradley Cooper) bátyját, Bobbyt alakítja. A kettejük között kialakult kapcsolat egy szerető és védelmező viszony Bobby részéről, aki arra tette fel az életét, hogy a testvérét támogassa, háttérbe szorítva a sajátját. A Csillag születiket az idei év legütősebb romantikus filmjeként jellemezték, több jelölést is kapott a 91. Oscar-gálán, amelyhez hozzájárul Sam színészi játéka is. Rezonáns hangja, kiállása egyértelműen illett a védelmező báty karakteréhez. Reményeim szerint lesz köszönőbeszéd a részéről.

Sam Rockwell (Alelnök) – Ősze Mária

Vajon megismételheti-e Sam Rockwell tavalyi sikerét, amikor elnyerte az Oscar-díjat a legjobb férfi mellékszereplő kategóriájában? Számomra a válasz nem kétséges, egyértelműen igen. Az Alelnök (Vice) című filmben az Amerikai Egyesült Államok 43. elnökét, a 2001 és 2009 között hivatalban lévő George W. Busht jeleníti meg a kiváló karakterszínész. Az ember álla teljesen leesik, annyira élethűen, annyira valóságosan ábrázolja a korábbi elnök alakját, van olyan jelenet, amelyben mintha nem is a színészt, hanem magát az igazi Busht látnánk a mozivásznon. Pedig nem! Sam Rockwell lényegül át teljesen és abszolút hihetően. Egyidejűleg képes hozni azt az amerikai lazaságot, amely még egy elnökjelöltet is jellemezhet, azt a naivságot, amely nem lát át a manipuláción, és azt a játékosságot, ami innen Európából nézve szintén jellemezhet egy amerikai elnököt. Még azt is eléri – pedig egy nagyszerű színészről van szó –, hogy azt érezzük, az ifjabb Bush mennyivel jelentéktelenebb személyiség Dick Cheney-hez képest.

Játsszanak hát velünk: Találjuk ki együtt! – Oscart nekik!

Oscar 2019 cikksorozatunk korábbi cikkei:
1. rész: Oscar 2019 – Versenyben a legjobb filmek
2. rész: Oscar 2019 – Versenyben a legjobb rendezők
3. rész: Oscar 2019 – Ki lesz a legjobb férfi főszereplő?
4. rész: Oscar 2019 – Ki lesz a legjobb női főszereplő?

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.