130

Levegőbe repült a vár építésze is

Eger vára 2. rész

eger-vara

De túlzottan előre szaladtunk ismét, mert azért illene ejteni néhány szót a török fiaskóval végződő egri ostromról is. Hogy aztán eljussunk a három évtized múlva bekövetkező dicstelen véghez.

Az újabb kutatások szerint Tinódi Lantos Sebestyén és Gárdonyi is erősen túlzott, mikor az ostromló sereg nagyságáról beszélt. Ami valahol 30 és 40 ezer fő körül mozoghatott, az ostromban hasznavehetetlen, csak a rabláshoz értő segédcsapattal is számolva. De így is kemény próba volt annak a kétezer embernek ott Dobó körül ez a szeptember 9-től október 17-ig tartó időszak. Benne a 12 nagy faltörő és a számos kisebb ágyú bombázásával, a két, szeptember 29-én és október 12-én (éjjel) indított általános rohammal. 29-én a janicsárok elfoglalták az Ókapu bástyát is, amit végül Dobó a Szentély-bástyáról szabályosan a fejükre lövetett. Október 4-én a székesegyházban tárolt lőpor robbant fel, no és annál a bizonyos éjszakai rohamnál esett meg az ismert, az asszonyok által borogatott forró leveses történet is. Aztán október 17-én a hűvösödő idő és az élelemhiány miatt tábort bontott, és szépen elsunnyogott a török.

A friss kapitány, az ostrom hőseként nevet szerző Bornemissza Gergely pedig amellett, hogy a déli falon egy új ágyúbástyát építtetett (Gergely-bástya), ahogyan az kell, portyákat is vezetett. És már 1554. október 17-én, a hatvani bég martalócait támadván, negyven emberével fogságba is esett. És nem árulta el Eger gyenge pontjait, ezért egészen a Héttoronyig vitte le a török. Ahol az az Ahmed pasa végeztette ki, akinek annyi borsot tört az ostrom során az orra alá. Aztán kapitányok jöttek, mentek, és eljött Ottavio Baldiagra építész is, hogy rendbe tegye a várat. Mindenhová újolasz, füles bástyákat tervezett, 1582-ben pedig kollégája és földije, Cristoforo della Stella folytatta a munkát. Szerencsétlenségére ott ragadt a második ostrom idejére is, ami a 15 éves háború alatt, 1596. szeptember 20-án kezdődött. Immár 3-4000 ember védte az alaposan megerősített várat Nyáry Pál kapitány vezetésével, III. Mehmed népes seregével szemben. Ekkorra már elkészültek a téglával boltozott kazamaták is a bástyák mellett, csak hát most az őrség volt a gyenge pont. Miután felrobbant a külső vár lőporkészlete, mindenki a belső várba menekült. A török pedig aknákat ásatott a bástyák alá, a védők tudtak is erről, de az egyik felrobbantását nem tudták már megakadályozni. Itt veszett el ötven emberrel együtt della Stella építész is.

eger-vara

Alapos munka Dobó egri tevékenységéről - balra (Eszterházy Károly Főiskola Tittel Pál Könyvtár és Médiacentrum CC BY-NC-ND), Könyv a vár történetéről - jobbra (Városi Könyvtár Ózd CC BY-NC-ND)

Az ostrom 24. napján aztán fellázadtak a zsoldosok, és később a magyar őrség is. Nyáry kapitány pedig nem tudott rendet tenni, ráadásul a szultán szabad elvonulást is ígért, így megnyitották a kapukat. Az elvonulókat aztán az engedetlen janicsárok levágták vagy rabszolgának adták el. A felmentő/visszafoglaló sereg pedig október 26-án csatát vesztett Mezőkeresztesnél. Így aztán a török 91 évig ült Eger várában.

Eger vára történetének első része itt olvasható.

Címlapkép: A vár 16. századi színezett holland rézmetszeten (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.02.08