118

A juhakol

Eger vára 1. rész

eger-var

Továbbra is megmaradva a török időkben már szerepet kapott váraknál, hát nem mehetünk el természetesen Eger mellett sem; az Ali budai pasa által csak juhakolnak nevezett vár mellett, amelyből mára már nem sok minden maradt meg. A múlt század embere csak a Pilisborosjenőn felépített díszletet ismeri, aminek nem sok köze volt az eredeti épületekhez.

Hiába alapított még Szent István püspökséget Egerben, az egri püspökök a tatárjárásig a szomszédos Felsőtárkányban emelt várba húzódtak veszély esetén. Egészen addig tartott ez a megoldás, míg a tatárok le nem rombolták ezt a dombra épült erősséget. Tehát az egri vár alapjait is 1241 után rakták le, számos más várunkkal egyetemben. Az erődítmény központi építménye a háromhajós, román stílusú székesegyház volt, amelynek szentélye a későbbiekben bástyaként a várfalat is erősíti majd. Ezt még Szent László idején emelték, a várfalakat és a szállásául szolgáló lakótornyot Lambert püspök húzatta fel 1248-ra. 1442-ben a várost husziták dúlták fel, de a várral nem sokra mentek. Mátyás uralkodása alatt aztán a székesegyházat gótikus stílusban építették át.

A mohácsi csatavesztés után előbb a Szapolyai pártján álló Bebek Ferenc érkezik meg Egerbe, aki egy bástyát és egy tornyot is emeltet a várat erősítve. Bebek után Perényi Péter, Szapolyai koronaőre kapja meg Ferdinándtól több vár mellett az egri püspökség javadalmait – cserébe a Szent Korona átadásáért. Perényi uram 1542 és 1548 között bírja a várat, és eme hat esztendő alatt ki is építteti úgy, hogy az meg tudja állítani majd 1552-ben Ali budai pasa és Szokoli Mehmed ruméliai beglerbég hatalmas ostromló seregét. Perényi az általa Sárospatakon és másutt is bevetett Alessandro Vedano építésszel, a külső és belső vár kialakítása után, a már említett Szentély-bástya mellett felépítteti a Sándor-, a Tömlöc- és a Varkocs-bástyákat. Utóbbi az általa kinevezett kapitányról, Varkocs Tamásról lett elnevezve. 1542-ben aztán Ferdinánd bebörtönözi Perényit, aki szabadságáért cserébe átadja neki Eger várát is. Így már a Ferdinánd kapitányaként 1548-ban megérkező Dobó István tovább erősíti a várat: befejezték a Vedano-bástyákat, és a nyugati oldalra építettek egy új olaszbástyát, amelynek majd Dobó-bástya lesz a neve. És nem mellesleg alaposan felkészül egy esetleges ostromra is. Aztán Dobó és Eger nagy szerencséje, hogy Kara Ahmed és Ali pasák seregei megkésve egyesülnek Szolnok alatt, és csak szeptemberben jutnak el Eger alá, így az időjárás változása miatt nem sok idejük marad az ostromra. (A Magyarországon manőverező török csapatok általában április elején indultak Drinápolyból, és október elején, a hűvös időhöz nem szokott katonák már indultak is vissza eredeti állomáshelyükre.)

eger-varDobó István sírköve (Thúry György Múzeum CC BY-NC-ND)

Az Ali által csak juhakolnak nevezett vár a védők vitézsége és e késlekedés miatt tehát magyar maradt. Dobó báróságot és birtokokat kapott, névlegesen erdélyi vajda is lett, az egri kapitányságot 1553 márciusában kedves tisztje, Bornemissza Gergely vette át. Aki Christophorus Stella építész közreműködésével feltámasztja poraiból az erődöt, és egy új bástyát is emeltet, amit róla neveznek el. Bornemissza aztán szerencsétlenül végzi, de ez már egy másik történet.

Címlapkép: Madártávlatból (Wikipédia)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.02.01