175

Mutasd az írásod, s megmondom, ki vagy! – Ma van a kézírás világnapja

SzaSzi írása

keziras-napja

Furcsa, hogy a kézírásnak is van ünnepnapja, méghozzá január 23-án? Manapság már a legészbontóbb dolgokra így hívják fel a figyelmünket, lehet az a hóemberek, nevetés, légbuborékos csomagolóanyag napja (igen, ez az, amit sokan imádnak kipattogatni), hogy csak néhány meghökkentőt említsek. Sok másik „naphoz” hasonlóan a Handwriting Day, vagyis a kézírás napja is az Amerikai Egyesült Államokból indult.

1977-ben hívta életre az Íróeszközök Gyártóinak Szövetsége (WIMA). Azóta több ország átvette, így elmondható, hogy nemzetközivé vált. Magyarországon 2018-ban ünnepeltük először a Magyar Írástanulmányi Társaság hagyományteremtő kezdeményezésére, az Írástudományi Szakmai Kollégium védnökségével.

Mire hívja fel a figyelmünket? Miért kell a kézírást népszerűsíteni? Talán kiveszőben van a folyóírás? A digitális eszközök megjelenésével valóban kevesebb alkalommal ragadunk tollat, nyúlunk a papír után. Erre bizonyíték például a postai levélküldemények feladásának drasztikus csökkenése. A tendencia világszerte észlelhető, leglátványosabb talán éppen az Egyesült Államokban, ahol 8-9 éves kortól kezdődően a folyóírás helyett a tízujjas gépelésre, s a nyomtatott betűk tanítására fókuszálnak. „De jó nekik!” – sóhajthat fel ezt olvasva, hallva sok magyar kisdiák, akik görcsös kézzel próbálnak valahogy megférni a vonalközökben. Bár a gépírás előretörése sok szempontból érthető, ugyanakkor az utóbbi évtized kutatásai rámutattak arra is, hogy mi minden köszönhető a kézírásnak.

keziras-napja

Először is a kézírás megtanulása egy koncentrációs folyamat, amelynek során egy sémát tanulunk meg, ez 9-10 éves kor körül automatizmussá válik, s a megformálásról a hangsúly a sorok között rejlő információ felfedezésére terelődik. Úgy működik ez, mint egy áramkör. Szakértők szerint ennek az áramkörnek a folyamatos működésben tartása könnyebbé teszi a tanulás folyamatát. Egy amerikai kísérletben olyan gyerekeket vizsgáltak, akik nem tudtak se írni, se olvasni. Azt a feladatot kapták, hogy valamilyen módon reprodukálják a kártyalapra nyomtatott betűket és formákat, amiket kaptak. Háromféle módszer közül választhattak: rajzolhattak szabad kézzel, kipöttyözött körvonalat követve, vagy begépelhették számítógépen. Munka közben vizsgálták az agyi aktivitásukat. A szabadkézi rajzolásnál három agyterület is munkába lendült, míg a másik két módszernél alig vagy egyáltalán nem mértek aktivitást. Mi ebből a tanulság? Többek között az, hogy könnyebben jegyezzük meg az információt, ha leírjuk. Amíg a géppel írott szövegeket sokszor el kell olvasnunk, hogy bevésődjenek, addig a kézírással lejegyzett információk egyszeri leírása akár 17-szer gyorsabb memorizálást eredményezhet. Erről rögtön egy régi pedagógiai módszer jut eszembe, amikor büntetésből sokszor le kellett írnom egy mondatot („Tanítási órán a padtársamat beszélgetéssel nem zavarom.”). Jelentem, így tényleg hamarabb megtanultam a „leckét”.

keziras-napja

Egy másik kísérlet arra is rámutat, hogy ugyanilyen szembeötlő különbség van a nyomtatott írást és a folyóírást alkalmazók agyi aktivitásában, itt az utóbbi javára dől a mérleg nyelve. Meglepő módon az is kiderült, hogy a folyóírással dolgozók kreatívabbak, aminek valószínűleg az az oka, hogy jobban kell a problémamegoldó képességünkre hagyatkozni (például betűkapcsolásoknál), s mivel a hibajavításnak nyoma marad, felelősségteljesebb döntéseket igényel. Minél kifinomultabb valakinek az írása, annál aktívabb agyműködést végez, mégpedig a rövid távú emlékezetért felelős területek. Beindít más memóriablokkokat, az agyunk ilyenkor helyesírás-ellenőrző, szinonima szótár, szövegszerkesztő is egyben. A felnőtteknek is segít a tanulásban. Az erre vonatkozó norvég kísérletben két felnőtt csoportot vizsgáltak, akiknek egy számukra ismeretlen, húsz betűből álló ábécé írását kellett elsajátítaniuk. Az egyik csoport begépelhette, a másik kézzel írta a leckét. A néhány hét múlva megíratott teszt azt bizonyította, hogy a kézírásos csoport jobban megtanulta az új ismeretanyagot, mint a gépelős társaik. A komputertomográfos (CT) vizsgálat pedig azt is kimutatta, hogy a kézírással dolgozók motoros beszédközpontja jóval aktívabb, vagyis a kézírással a verbális kifejezőkészség is fejlődik. Grafológusok erre a felismerésre alapoznak, amikor naplóírást ajánlanak terápiaként, írott formában ugyanis összeszedettebbnek látjuk a gondolatainkat, ez pedig segíthet egy-egy élethelyzet jobb megértésében, a dolgaink rendszerezésében. Ezen túl a csukló és az ujjak mozgása javítja a kéz finommotoros mozgását is, 500 izmunkat megmozgatva fejleszti a szem és kéz koordinációját, a ritmusérzéket. Mára már az is bizonyítást nyert, hogy aki abbahagyja a kézzel írást, annak romlik a memóriája és a kifejezőkészsége.

keziras-napja

Az írás nem csak betűhalmaz, régtől tudjuk, hogy az értő szemek számára a jellemről is képet ad: Mutasd az írásod, s megmondom, ki vagy! – tartja a mondás. Ezt a tudást napjainkban írásszakértők (grafológusok) használják mesterfokon, s alkalmazzák főleg a kriminalisztikában, vagy állásinterjúk során. S akkor még nem is szóltunk az írás és az egészség kapcsolatáról. Felmérések szerint az egyén kézírásának romlása sok esetben az egészség romlásának egyik tünete, s olyan komoly betegségekről árulkodhat, mint magas vérnyomás, skizofrénia, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, stb.

Mesélnek a kézírások, rólunk, a jellemünkről, a napunkról, az egészségünkről, egyedi azonosításra is alkalmasak, így végső soron arról is informálnak, hogy minden ember egyedi, csodálatos és megismételhetetlen.

Kézzel írni nemcsak papírra lehet, hanem például kézírást felismerő tabletre is, így ne higgyük, hogy mostanában eltűnik. Bár az autók elterjedésével gyorsabb és praktikusabb lett a közlekedés, attól még tudjuk, hogy a kerékpározás vagy a sétálás sokkal egészségesebb. Van választási lehetőségünk. Az írással is éppen ez a helyzet.
Érdekes: Fehéroroszországban a kézírás napja alkalmából a posta alkalmazottai előadásokat tartanak a különféle űrlapok és nyomtatványok kitöltéséről.

SzaSzi
Címlapfotó: Hatvaniné Ragány Klára

Forrás: kezirasnapja.hu, history.com, origo.hu/tudomany, csaladhalo.hu, nyest.hu

A képek a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 2. kép; 3. kép; 4. kép.

2019.01.23