A győri egyetem több mint egy évtizedes múltra visszatekintő öregdiák-magazinja elsősorban az intézmény egykori és jelenlegi hallgatóit célozza meg, érdekes és nívós írásaival azonban a tágabb olvasóközönség érdeklődésére is számot tarthat. Témaválasztása széles körű, így példaértékű élettörténeteket, az oktatás és a különböző szakterületekkel kapcsolatos aktualitásokat, vagy éppen az intézmény falain túlmutató fejlesztések, kutatások eredményeivel összefüggő értékes információkat, történeti összefoglalókat is olvashatunk a magazin oldalain. Nézzünk egy kis ízelítőt az említett két számból!

Méltó gazdája a győri zsinagógának az egyetem – olvashatjuk a 2018. téli számban a zsidó hitközség elismerő vélekedését, de többet is megtudhatunk az intézmények közötti kapcsolatokról, nézőpontjaikról, terveikről. Megismerkedhetünk Koch Barnabással, a Boogie Woogie Trió dobosával, aki a zenélés mellett a családi vállalkozásuk ügyvezetőjeként dolgozik, s a cikkben szóba kerül még munka és hobbi összhangja, egy fiatal, ambiciózus és tehetséges ember útkeresése, lehetőségek megragadása, generációváltás. Motiváló lehet a lapból az a két sikertörténet, amelyben a főszereplők mindegyike gyakornokból vált egy-egy cég vezető személyiségévé. Betekintést nyerünk világukba, hogyan kerül valaki a robotok vonzásába, vagy éppen egy logisztikus egyszerű meglátásaival miként válik cége hasznára.

A magazin mindig örömmel ad hírt az újszerű kezdeményezésekről, így kerülhetett oldalaira annak a városfejlesztési projektfeladatnak és a köré épülő műhelymunkának a bemutatása, amely közös gondolkodásra, interdiszciplináris csapatmunkára hívta a széchenyis hallgatókat és a Hild építőiparis diákjait. Érdemes és érdekes megismerni, hogy az Érkezés Győrbe címet viselő feladatról a legfiatalabbak, a leendő építő-, építész- és közlekedésmérnöki szakemberek miként vélekednek, milyen újszerű koncepciókkal állnak elő.

A történeti áttekintéseket kedvelők több írást is találnak. Olvashatnak Kautz Gusztávról, a győri jogtanoda igazgatójáról, a győri kórház múltjáról, vagy Móvár 200 címmel bepillanthatnak Európa első, folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézetének – amely Mosonmagyaróváron található, s jelenleg a győri Széchenyi egyetem kara – két évszázadába. Nem véletlen tehát, hogy a borítón az intézmény egykori központját képező mosonmagyaróvári várat és gyönyörű hófödte környékét láthatjuk. A 200. évforduló kapcsán egyébként jubileumi különszámot is adott ki az egyetem.

És ha már évforduló, lapozzunk bele a legnagyobb magyar nevét viselő győri egyetem elmúlt 50 évére emlékező ünnepi különszámba is! A jubileum kapcsán fordulópontokat és érdekességeket villant fel a lap az intézmény történetéből. A szerkesztők ezúttal is szem előtt tartották az alapelvként megfogalmazott példaértékűséget, hiszen az írások alapján kirajzolódik egy vidéki műszaki főiskolából lett, országosan elismert, nemzetközileg is mindinkább jegyzett egyetem képe, annak múltja, sőt tervezett jövője is.

Győr csak a XXI. század elején vált klasszikus értelemben egyetemvárossá, bár a felsőoktatás több formája létezett itt korábban is. Mely felsőfokú intézmények előzték meg időben az egyetemet? A történelem hogyan formálta az egyetemalapítás lehetőségeit? Hogyan került számtalanszor napirendre ez a kérdés, és vetették el újra és újra? Hogyan indult meg 1968-ban a felsőfokú műszaki szakemberképzés Győrött? A Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola életének milyen meghatározó eseményei, kapcsolatai voltak? Mindezekre választ kaphatunk a magazin írásaiból.

Ezen túl számos érdekesség fókuszba kerül az egyetem elmúlt fél évszázadnyi históriájából, például az igazgatási épület parkosított előterét díszítő Ikarosz-szobor „élettörténete” vagy a kampusz névválasztásának krónikája. Természetesen az egyik legmeghatározóbb dátum 1993. január 20., amely a győri egyetem indulásának kezdete, „szellemi alapkőletétele”. Megfogalmazott alapértékeiről, terveiről Dr. Földes Péter rektor gondolatait olvashatjuk a jubileumi különszámban.

SzaSzi