230

Magyar királynék és nagyasszonyok 8.

Szilágyi Rita: Irodalmi „hölgyvilág”, Szilágyi Rita: Nők a szabadságharcban – Csiszár Antal könyvismertetői

magyar-kiralynek-es-nagyasszonyok-8

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: „Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?

Ebben a két kötetben nem uralkodókról lesz szó, hanem olyan hölgyekről, akik annak ellenére, hogy olyan korban éltek, melyben a nőket másodrendűnek tekintették, mégis le tudtak tenni valamit az asztalra. Valami maradandót alkottak, vagy olyasmit cselekedtek, amelynek híre fennmaradt az utókornak. Mindkettő példa értékű, és érdemes rá odafigyelni még akkor is, ha a szóban forgó nők nem annyira közismertek, mint az adott kor férfiai.

A kötetek olvasása sok érdekes dolog ismeretének birtokába juttatja mindazokat, akik időt és energiát áldoznak eme sorozattal közelebbi ismeretséget kötni: számtalan színes egyéniséget ismerhetnek meg.


Szilágyi Rita: Irodalmi „hölgyvilág”

A szóban forgó könyv felfogható a Magyar múzsák folytatásának, de akár fordítva is igaz lehet. Nevezzük inkább őket társkötetnek, valószínűleg a szerző, Szilágyi Rita is annak szánta, hiszen az Irodalmi „hölgyvilág” alkotó, míg a Magyar múzsák az alkotást inspiráló nőkről szól, bár a jelen cikkben tárgyalt írásműben is akadnak múzsák. Mivel a 20. század elején járunk, főként a „nyugatos” költők, elsősorban Ady Endre közismert szerelmeiről, így a férjes asszony Lédáról (Brüll Adél), illetve feleségéről, Csinszkáról (Boncza Berta) is olvashatunk.

A női írókról és költőkről olvashatunk a könyvben, mint például Erdős Renéről, Tormay Cécile-ről, Lesznai Annáról és Kaffka Margitról. Erdős René (eredeti nevén Ehrental Regina, írói nevén Réz Bálint) volt az első magyar nő, aki meg tudott élni alkotó tevékenységéből, ráadásul győri kötődése is van, hiszen gyermekéveit városunkban töltötte, itt tanult, később pedig publikált a Győri Hírlapban is. Kaffka Margit az egyetlen női „nyugatos” író, első és jelentős regényírónőnk. Lesznai Anna (szül. Moscovitz Amália) irodalommal, iparművészettel és festéssel egyaránt foglalkozott. Tormay Cécile-re ma már alig emlékezünk, pedig a két világháború között ismert író és közéleti személy volt, a Napkelet folyóirat szerkesztője.

E hölgyek életútját tanulmányozva szinte visszatérő elem a viharos házasság, a többszöri válás, a hitves rendszeres megcsalatása. Nemegyszer a házasságban két nemzetközi hírű egyéniség életútja keresztezte egymást. A könyvet olvasva eltérő értékítéletet alkothatunk a művészről és magánszemélyről, de tartsuk szem előtt, hogy az előbbiért vonultak be az irodalomtörténetbe. Kiegyensúlyozott, boldog együttélés viszonylag ritkán jelenik meg a könyvben. A kor már előttük befutott művészei mértéktartóan, gyakran kritikusan viszonyulnak e nők alkotásaihoz.

Gazdag és szegény hölgyek egyaránt megtalálhatók a kötetben, kiknek gyakran jutott osztályrészül nemi betegség, karcinóma, spanyolnátha és őrültség. Az önpusztító életmód is visszatérő elem, de találkozhatunk a könyvben mind a leszbikussággal, mind pedig a férfiak homoszexualitásával, melyek a korban üldözendő bűncselekményszámba mentek, ezért a diszkréció égetően fontos volt.

Olvashatunk heves, lángoló szerelemről és meglehetős lanyhaságról. A férjek rendszeres félrelépéseit eltérően tolerálták a házastársak, szeretők, voltak, akik beletörődtek, de olyanok is, akik véget vetettek életüknek. Még vérfertőző kapcsolattal is lehet találkozni, ha valaki elolvassa a sorozat ezen tagját, melyet nem fog megbánni, hiszen izgalmas történetek birtokába juthat általa.


Szilágyi Rita: Nők a szabadságharcban

Szilágyi Rita Nők a szabadságharcban című könyvét élvezettel veheti kezébe az olvasó. Az 1848-as forradalom és szabadságharc történetében elmélyülve olyan személyek életútjába nyer betekintést, amelyekről keveset olvashatott közoktatásbeli tanulmányai folytán. Emlékezetbe véstük az aradi tizenhármakat, de megfeledkezni látszunk arról, hogy a kivégzettek családtagjainak hogyan alakult az élete, illetve mit jelentett számukra a férj, családapa elvesztése, milyen különös helyzetben találták magukat a nemzeti kiegyezés (1867) kapcsán.

Érdekes a Kossuth-család története, ahol fivér és lánytestvér mintegy keresztházasságot kötött, kuriózumszámba mentek a magukat „fiúsított” honleányok, hogy nemüket elrejtve csatlakozhassanak a harcokhoz, s igazi férfi módra küzdjenek az osztrákkal és orosszal (Lebstück Mária, Bányai Júlia). Akadt olyan hölgy is, aki magasnak számító rendfokozatot kapott példamutató bátorságáért. A szebbik nem hírszerző tevékenységéről is képet kaphatunk, de – sajnos – akadt kettős ügynök is. A megtorlás nem kímélte őket sem, Haynau nőket is megvesszőztetett.

Az emigrációban is feltalálták magukat a száműzött magyar nők (pl. csipkeverés), nem csupán a csatatéren, de a sebesültek ápolásában is oroszlánrészt vállaltak. Kossuth Zsuzsa például mintegy hetven hadi kórházat szervezett főnővér ranggal.

Teleki Blanka, a magyar nőnevelés egyik úttörője Leövey Klárával, a terület másik kiemelkedő alakjával raboskodott együtt. A szolidaritás megható példája volt, hogy bár egyikük előbb szabadulhatott volna, kivárta börtöntársa büntetési idejének végét. A reformkor e két romantikus alakjáról kiderül, hogy csak a „közjóval” törődő magatartásuk mögött titkolt szerelmi szenvedélyek is hozzájárultak, hogy útjuk a várfogsághoz vezetett.

A Budai-díjas Magyar királynék és nagyasszonyok sorozat e kötetében kendőzetlenül elevenednek meg a szabadságharc és a reformkor hősnői minden jó tulajdonságukkal, küzdeni tudásukkal, kitartásukkal, hősiességükkel és hibájukkal együtt – így lesznek emberközeli alakjai történelmünknek.

Csiszár Antal

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Falvai Róbert: A Hunyadiak asszonyai
2. rész: Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I-II., Falvai Róbert: Nő a magyar trónon
3. rész: Falvai Róbert: Az Anjou-királynék, Falvai Róbert: Habsburg-feleségek
4. rész: Falvai Róbert: Erdély híres asszonyai I-II.
5. rész: Falvai Róbert: Erzsébet királyné (Sisi), Falvai Róbert: A Hofburg dámái
6. rész: Falvai Róbert: Mária Terézia és kora, Szilágyi Rita: A politika forgatagában, Szilágyi Rita: Magyar múzsák

7. rész: Falvai Róbert: Utolsó királynénk, Zita, Szilágyi Rita: Nők iskolája

2019.01.09