„Ez nemcsak egy ábécéskönyv, hanem egy jel- és szabálygyűjtemény is egyben” – hangsúlyozta Rozemberczki Zoltán, a Braille-bizottság elnöke, hozzátéve, törekedtek arra, hogy az új kiadványban a pontírás összes korábbi, jól bevált hagyománya is átöröklődjön. Ebben segített a Braille-jeleket tanító szakemberek több évtizedes tapasztalata is.

Beszélt arról is, hogy a kiadvány összeállítása során a leckéket didaktikusan építették fel, elsőként a legkönnyebb pontkombinációkat mutatják be a tanulóknak. A könyv végére a tanuló eljuthat oda, hogy egy átlagos Braille-írást el tud majd olvasni. Ennek időtartama személyfüggő, de akár nyolc hónap alatt is elsajátítható az ábécé. A Braille-bizottság elnöke szerint hiánypótló lenne, ha az ábécéskönyv mellett kottaírással, matematikával, fizikával, kémiával foglalkozó könyvek is készülnének látássérültek számára.

Pesti Zoltánné, a Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületének elnöke a rendezvényen elmondta: az általuk működtetett Elemi Rehabilitációs Központ szakemberei nagy örömmel fogadták a hiánypótló kiadványt, amely megkönnyíti a felnőtt korukban látásukat vesztett emberek oktatását. „Ez a tankönyv óriási segítség azoknak, akik eddig csak a maguk által elkészített anyagokból tudtak tanulni” – hangsúlyozta. A vakok egy jó része felnőtt vagy idős korára veszíti el látását, amikor jóval nehezebb megtanulni újra olvasni. Ennek egyik oka, hogy ebben a korban a tapintás érzékenysége is csökkenhet, emellett nehéz feldolgozni az ezzel járó traumát. Ezért is fontos olyan segédanyagok készítése, amelyek megkönnyítik a tanulást.

Angyal Gábor, az MVGYOSZ szakmai vezetője az eseményen megemlékezett arról, hogy január negyedikén született Louis Braille, a pontírás megalkotója, akinek ábécéje segítségével a vakok számára is lehetővé vált az írás és olvasás elsajátítása. Felidézte, hogy a pontírás már több mint száz éve megjelent Magyarországon, a modern technika elterjedésével ugyanakkor a látássérülteknek egyre többet segítenek a számítógépek és az okostelefonok is. Ezekhez a készülékekhez is lehet kapcsolni Braille-kijelzőt, amely segítségével betűhelyesen tudják elolvasni a látássérült emberek azt a szöveget, amely megjelenik a kijelzőn és a monitoron.

Becslések szerint Magyarországon a vakok 10-20 százaléka ismeri a pontírást, így a kiadványnak a Braille-kultúra terjesztésében, támogatásában is nagy szerepe van. Az ábécéskönyvet a Braille-írás világnapja alkalmából mutatták be, ahol az érdeklődők megismerhettek egy új, okostelefonnal összeköthető Braille-kijelzőt is, amelynek segítségével a telefonon, illetve a számítógépen megjelenő tartalmakat is el tudják olvasni a látássérült emberek. Ugyancsak a világnap alkalmából nevezték el Louis Braille-ről a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) könyvtárát, amely 1700 művet számlál, illetve egy, a vak pedagógus életéről szóló társasjátékot is kiadtak.

Forrás: MTI

A kép a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.