489

Egy kis barangolás Krakkóban

Szabó Béla képriportja

krakko-szabo-bela

Az események úgy hozták, hogy a tavalyi esztendőben kétszer is jártam Krakkóban, ráadásul két külön évszakban, tavasszal és ősszel. Eddigi életemből valahogyan kimaradt ez a város. Most azonban ezt a kétféle arcot is bemutathatom fotóimmal.

Krakkó Lengyelország talán legfontosabb kulturális központja és Európa egyik fő turisztikai célpontja. A történelmi Óváros és a Kazimierz kerület 1978-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2000-ben elnyerte az Európa kulturális fővárosa címet, 2008-ban közel 7 és fél millió turista kereste fel, köztük 2 millió külföldi.

Lengyelország második legnagyobb városa közel 800 ezer lakóval. Hivatalos neve Stołeczne Królewskie Miasto Kraków (Krakkó királyi főváros), az ország 1795-ös felosztásáig ez is volt a főváros. Története a múlt homályába vész. A település legrégebbi része egy erődítmény, amely a Wawel-magaslaton épült ki, s amelyet egykor a Visztulát övező mocsarak vettek körül. Az első írott forrás, amelyben Krakkót említik, 966-ból származik: az írás szerzője Ibrahim ibn Jakub arab utazó és kereskedő volt. A szlávok az 5. században érkeztek a vidékre, latin írásmóddal elsőként 973-ban említik mint Cracoua.

krakko-szabo-bela

A város 1000-től püspöki székhely. 1038-ban, Újító Kázmér uralkodása alatt lett Lengyelország fővárosa, 1257-ben kapott városi rangot. Ekkor kezdett kialakulni a mai Óváros. 1320-ban koronáztak először lengyel királyt a wawel székesegyházban Kis Ulászló személyében. A 14. század végén, II. Jagelló Ulászló lengyel király alatt a Hanza-szövetség tagjává vált. III. Kázmér (1333-1370) uralkodása után az Anjou-házi I. (Nagy) Lajos magyar királyé lett a lengyel trón.

1572-ben meghalt az utolsó Jagelló király. Őt a magyar Báthory István erdélyi fejedelem követte. A lengyelek egyik legnagyobb királyukat tisztelik benne, annak ellenére, hogy élete végéig megmaradt magyarnak, és velük is csak latinul érintkezett. Báthoryt halála után a krakkói wawel székesegyház altemplomában temették el. 1587-től a svéd Vasa-házból származó III. Zsigmond lett a király, aki Varsót tette meg lengyel királyi székhelynek. 1655 és 1702 között többször pestis pusztított a városban, s kétszer a svédek is meghódították. Mindezek ellenére Krakkó 1734-ig koronázó város maradt.

krakko-szabo-bela

Néhány érdekesség Krakkóról

A városban közel 40 park található, amelyek 320 hektáron terülnek el, erdős területe 419 hektár. A településen 11 nagy és sok kisebb színház létezik; a kisebbek gyakran rendeznek előadásokat apró, hangulatos pincékben. Krakkóban 28 múzeum és 5 nyilvános könyvtár, ezenkívül 16 tudományos könyvtár tevékenykedik főként az egyetemeknél és tudományos intézeteknél. A városban 23 egyetem található: a Jagelló Egyetem az 1364-es alapításával Lengyelország legrégebbi és a világ egyik legrégebbi felsőoktatási intézménye. Az egyetemen tanult többek között Kopernikusz, III. János lengyel király, Karol Józef Wojtyła, a későbbi II. János Pál pápa, Stanisław Lem író.

krakko-szabo-bela

Kiemelt látnivalók Krakkóban

A waweli székesegyház a krakkói főegyházmegye érseki főszékesegyháza a Wawel-dombon. Ebben a templomban koronázták a lengyel királyokat, és itt van végső nyughelyük is. A katedrálist Szent Szaniszlónak, a lengyelek legfontosabb nemzeti szentjének szentelték, aki szintén a templomban nyugszik. Ide temetkezett I. Ulászlótól Erős Ágostig 19 lengyel király, de a mai napig ide temetik a krakkói püspököket is. 2010. április 18-án itt helyezték örök nyugalomra a tragikus körülmények között elhunyt lengyel köztársasági elnök, Lech Kaczyński és felesége, Maria Kaczyńska hamvait.

A főtér (Rynek) sarkán áll a Mária-templom, melynek mérete és jelentősége a waweli székesegyházhoz hasonló, a város és egész Lengyelország egyik leghíresebb műemléke. A gótikus stílusú templom a 14-15. században épült, a nagy-lengyelországi Szent Jakab Zarándokút mellett. Az alacsonyabb torony egyes szintjein négy középkori, liturgikus harang függ, melyek Lengyelország legnagyobb és legrégebbi harangjainak számítanak.

krakko-szabo-bela

A Posztócsarnok Krakkó egyik legjellegzetesebb épülete, amely szintén a város főterén található. Európa legnagyobb középkori piacterét csak 1257-ben alakították ki, ekkor nyílt meg a csarnok is. Valamikor a nemzetközi kereskedelem fontos gócpontja volt. Virágkorát a 15. században élte, amikor a Keletről érkező egzotikus áruk – fűszerek, selyem, bőr és viasz – ide érkeztek be, Krakkó pedig itt adott túl textiljén, a Wieliczkában bányászott són és az ólmon.

A késő gótikus stílusú Collegium Maius Lengyelország és egyben Közép-Európa legrégebbi egyetemi épülete. Az intézményért sokat tett Hedvig, Nagy Lajos lánya, az ő kérésére engedélyezte IX. Bonifác pápa a teológiai kar megnyitását. Hedvig a XIV. század folyamán válságba került egyetem számára pénzt gyűjtött, később pedig a fiatalon elhunyt királynő minden vagyonát az intézményre hagyta.

Szöveg és fotók: Szabó Béla

Forrás: wikipedia, deltatravel.hu, krakkoinfo.hu

2019.01.03