96

Villámok hozták el számára a véget


huszt-var

Hogy aztán Kölcsey mikor is látta a felé intő rémalakot a romok között, azt nem tudjuk. Az viszont biztos, hogy Hagymási Kristóf átállása után Erdély kapujaként jut fontos szerephez Huszt vára, hogy aztán a fejedelemség letűntével romlásnak induljon.

Az 1541 után olasz hadmérnökökkel átépített, megerősített Huszt valóban kitűnően el tudta látni ezt a „kapu” szerepet. Már csak azért is, mert az Erdélybe fosztogatni érkező fékezhetetlen tatár seregek nem rendelkeztek a várostromokhoz nélkülözhetetlen eszközökkel, jelesül a korban faltörő ágyúkkal, ostromlétrákkal, de aknászaik sem voltak, akik aláásták volna a falakat. Amik alatt feltűnve persze riadalmat okoztak, de szerencsés esetben a környék lakossága akkor már jelentősebb értékeivel ott volt az alsóvárban. 1597-ben is volt egy ilyen betörés, de a tatárok némi pénzért csak elvonultak. Két év múlva viszont megint a bécsi király (II. Rudolf) az úr Huszton. Hogy aztán tőle meg Bocskai vegye el úgy, hogy a bécsi béke (1606) Erdélynek juttassa. 1615-ben, egy kétéves újabb királyi fennhatóság után Bethlen Gáboré lesz, aki öccsének, Istvánnak adja. Aki itt rendezi be az általa emeltetett palotában főispáni rezidenciáját. Hogy aztán leánya, Fruzsina révén a palota és a vár is Rhédey Ferenc uramé legyen, majd pedig halála után a gyermek Thököly Imre örökölje.

huszt-varVárrom és fahíd a Tisza mellékágán (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

A leendő felsőmagyarországi fejedelem 1673-ban viszont elveszi tőle, és az 1688-as, a független Erdély végét elhozó nagyszebeni megállapodás révén a hírhedt Caraffa előtt megnyitja kapuit. A császár és király katonái ülnek benne 1692-ben is, amikor felrobban a felsővárban tárolt lőpor. Ekkor még helyreállítják az épületeket, és aztán 1701-ben Apafi jó pénzért eladja Lipótnak a várat. Ami 1703 nyarára legelsők között kerül a kurucok kezére Ilosvay Imre révén, aki fellázította a koplaló őrségét. (A történet másik olvasatát Jókai Mór vetette papírra A huszti beteglátogatók címmel.) 1709-ben a vár alatt országgyűlést is tartottak a kurucok, de aztán, ahogy 1711 elején a vezérlő fejedelem elhagyta az országot, megkezdődtek a béketárgyalások. Így 1711 májusában Huszt is császári kézen van már, és ott is marad pusztulásáig. A vég egy 1748-as nagy viharkár után 1766. július 3-án jön el, amikor három villám gyújt fel mindent. Ezután döntenek a fokozatos kiürítéséről, köveiből aztán a lakóházak mellett templom is épül. A leírások szerint Huszt utolsó bástyája 1798-ban dőlt le.

Végül olvassuk el Kölcsey szép, szomorú sorait is, álljunk meg még egy percre a nagy rohanásban:

Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállék;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Címlapkép: turistamagazin.hu

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2019.01.03