85

100 éve született Mándy Iván

Nagy Mária írása

mandy-ivan

Mándy Iván 100 évvel ezelőtt, 1918. december 23-án született Budapesten. Édesapja, Mándy Gyula újságíró volt, anyja, Alfay Ilona tanítóképzőt végzett tisztviselőként dolgozott. Miután szülei elváltak, ő apjával maradt, akinek segítségével megismerte a kávéházak, mozik, szállodák világát.

1928-tól a budapesti Lónyay utcai református gimnáziumba, majd a Madách Gimnáziumba járt, 1935-ben apja beleegyezésével azonban a sok hiányzás miatt félbehagyta tanulmányait. Már középiskolai évei alatt írt novellákat, 1937-től pedig publikált is. Első könyve, A csőszház 1943-ban látott napvilágot, ezt a művét szüleinek ajánlotta. A második világháború alatt a katonai szolgálat alól édesapja segítségével sikerült mentesülnie.

1945 után az Újhold fiatal szerzőgárdájához csatlakozott. 1949-ben 5 könyve is megjelent: A csőszház, Az enyedi diák, A huszonegyedik utca, Francia kulcs, Vendégek a Palackban. 1949 és 1957 között azonban nem tudott publikálni. A tiltás évei alatt a Magyar Rádió számára készített dramatizálásokat, gyerekeknek szóló hangjátékokat, és a Népművészeti Intézet munkatársaként vidéken tartott irodalmi előadásokat (1950-1954). Erről az időszakról szóló könyve, az Előadók, társszerzők csak jóval később, 1970-ben jelenhetett meg.

Az elhallgattatás éveiben törzshelye a Károlyi-kerthez közeli Darling eszpresszó volt, ahová többek között Határ Győző, Kálnoky László, Kormos István, Lakatos István, Rába György, Végh György is járt. Ezt az időszakot mutatja be 1959-ben megjelent könyve, a Fabulya feleségei. 1954-től szabadfoglalkozású író lett.

A szilencium után, 1956-ban jelent meg az azóta is töretlen népszerűségű Csutak és a többiek, majd 1957-ben a Csutak színre lép című ifjúsági regénye. 1966-ban megismerkedett Simon Judit orvosnővel, akivel egy évvel később házasságot kötött – ezt az ún. Zsuzsi-novellákban meg is örökítette. 1941-től 1984-ig a Fiumei úton élt, a Teleki tér közelében, prózai műveiben is megjelenítette ezt a helyszínt. 1984-ben elköltöztek Józsefvárosból az V. kerületi Aulich utcába, ahol ablakuk a Batthyány-örökmécsesre nézett.

Az 1950-es évek második felétől folyamatosan jelentek meg könyvei. A 60-as években két jellegzetes témája, a foci és a mozi teljesedik ki A pálya szélén (1963) és a Régi idők mozija (1967) című köteteiben. Ebből a művéből készült 1973-ban Sándor Pál ma már kultikus filmje, A régi idők focija. A film szállóigévé vált mondata, a Kell egy csapat! ma is aktuális. A mozi 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé. Más műveiből is készült adaptáció, sőt ő maga is szerepelt filmekben.

1969-ben kapta meg a József Attila-díjat, majd a ’70-es évek végétől haláláig számos elismeréssel, köztük Kossuth-díjjal is jutalmazták. Mándy Iván sajátos stílust teremtett, nem sorolható be sehová. Még írásainak műfaját illetően is meghatározhatatlan; ahogyan fiatalabb pályatársa, Esterházy Péter találóan írta róla: nem novellát vagy regényt ír, hanem „mándyt”.

A rendszerváltás után, 1989-től a Holmi folyóirat szerkesztőbizottsági tagja volt, 1992-től a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia elnöke. A Digitális Irodalmi Akadémia 1999-ben posztumusz tagjai közé választotta.

mandy-ivan-sirjaRajongója volt a némafilmeknek: Buster Keaton és Jacques Tati voltak a kedvencei. Imádta a futballt, a Budai 33-at és az FTC-t, Pestet, de Bécset is, valamint a bécsi szeletet – és a presszókávét, tej és cukor nélkül. „Bustert látni, és meghalni!” – jelentette ki 1995. október 5-én, majd megnézte filmjeit a Toldi Moziban, és másnap virradóra, álmában érte a halál. Ez volt a kedvenc napja, október 6. a Batthyány-örökmécsesnél lévő hangulat, az égő mécsesek és a csend miatt. Sírja a Kerepesi temetőben található.

2018-ban, Mándy Iván születésének 100. évfordulójára jelent meg egy hiánypótló munka, a Szeretve tisztelt főcsatár, válogatott levelezése, melynek jelentős része a a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában, továbbá az OSZK-ban, illetve magántulajdonban található. A PIM az alkalomra Tisztelgés Mándy Iván előtt címmel kiállítást is rendezett. A két kurátor, Kiss Bori és Pádár Eszter az író szövegei mellé Mácsai István festményeit hívta segítségül, melyek egyik fő ihletője a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek Budapestje, amelynek világa Mándy Iván munkásságával rokon.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, mora.hupim.humontazsmagazin.hu, Erdődy Edit: Mándy Iván. Budapest, Balassi Kiadó, 1992

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A címlapképet Csigó László készítette, a Körkép című antológiában található (a kötet megjelenési éve: 1982, a kép köteten belüli sorszáma: 18). A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.

2018.12.23