1990-től novellái jelentek meg a Holmi című irodalmi lapban. Szociológusként írt Kulákprés: Dokumentumok és kommentárok egy parasztgazdaság történetéhez (1986) című munkájával indult írói pályafutása. 1996-ban egy novelláskötettel jelentkezett Mielőtt elsötétül címmel. 1997-ben jelent meg a Magvető kiadónál Jadviga párnája című nagysikerű regénye, amely azóta is az egyik legnagyobb könyvsiker Magyarországon. Kortárs magyar szépirodalmi regénynél korábban soha nem tapasztalt példányszámban (jóval ötvenezer fölött) kelt el, valamint több díjjal kitüntetett játékfilm készült belőle Deák Krisztina rendezésében.

A Jadviga párnája naplóformában írott regény, bár történetileg az elidegenedésről, közelebbről egy rejtelmes családi szövetség csődjéről tudósít, mégsem egyszerűen a széthullás krónikája. Jelentős alkotás, varázslatos elbeszélés, nyelvi erejénél fogva világos gesztus a klasszikus próza eszményei felé a kortárs irodalom bizonytalan hierarchiájában.

2002-ben, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg Milota című különleges családregénye. Závada a címszereplővel, a 67 éves Milota Györggyel mesélteti el életét, miközben egy másik elbeszélő, Roszkos Erka párhuzamos történetét is megismerjük; a két szál néha találkozik, néha évszázadokra távolodnak egymástól. A Jadviga párnájában megszeretett nyelv és figurák ennek a regénynek az olvasóit is magukkal ragadják.

A fényképész utókora (2004) címmel látott napvilágot a harmadik Závada-regény, amelynek központi témája ismét a hűség. A történet egyrészt kapcsolódik a Jadviga párnájához és a Milotához, velük alkotja a regénytrilógiát, melynek ez az utolsó tagja. Závada elbűvölő és szövevényes nagyregényének minden oldala csupa titok, meglepetés, rácsodálkozás.

Az Idegen testünk címet viselő – legutóbb megjelent – regény egy pesti fényképész-műterembe vezeti olvasóit, 1940 szeptemberébe. Závada hősei sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. Hogyan válnak idegenné és leszakítandóvá az olyan nemzet-testrészek és ország-darabok, mint maga a magyar zsidóság vagy az alig-visszacsatolt területek? Mit jelent a háborús országveszejtés, miként csap le már az új önkény, és hogy virulhatnak ki folyton az észjárás szégyenletes hagyományai? Talán ez a legmegrázóbb Závada-regény, mert közelről érint, provokál.

Regényeken kívül meséket és színdarabokat is írt, 1992 óta a Holmi folyóirat széppróza rovatának szerkesztője, 2009-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották. Számos kitüntetés tulajdonosa: József Attila-díj (1998), Márai Sándor-díj (2000), Prima Primissima Díj (2004), Kossuth-díj (2005), Radnóti-díj (2010). 2004-ben ő kapta a Győri Könyvszalon Alkotói Díját. Gyermekei közül fia, Závada Péter 2009 óta publikál verseket, 2012-ben Ahol megszakad címmel jelent meg első könyve.

Nagy Mária

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.