242

Átadták a 2018-as Prima Primissima Díjakat


prima-primissima-csanyi-sandor

Tíz kategóriában, 16. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott gálaesten.

Magyar építészet és építőművészet kategóriában Nagy Csaba építész; magyar tudomány kategóriában Sótonyi Péter orvos, patológus, egyetemi tanár; magyar sajtó kategóriában a Portfolio.hu gazdasági portál, magyar képzőművészet kategóriában Korniss Péter fotográfus; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Falus Iván pedagógus, egyetemi tanár vehette át az elismerést. Magyar sport kategóriában Magyar Zoltán tornász; magyar irodalom kategóriában Görgey Gábor író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában a Kallós Zoltán Alapítvány; magyar zeneművészet kategóriában Fischer Ádám karmester, a Budapesti Wagner napok művészeti vezetője; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Szirtes Ági színész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat L. Ritók Nóra pedagógusnak ítélték oda a szavazók.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke (a címlapképen) a díjátadó gálán elmondta: az idén 16 éves alapítvány erkölcsi és anyagi támogatás terén is egyedülálló. A díj jelentős hozzájárulást jelent a kulturális sokszínűség megőrzéséhez, a nem termelői szférában dolgozó tudósok, művészek, köznevelők és sportolók elismeréséhez, munkásságuk megismertetéséhez. „Mindannyiukban közös, hogy kimagasló tehetségük sok éven át, akár egész életen át tartó kemény munkával és áldozatvállalással párosul” – hangsúlyozta az elnök. Az elmúlt évek alatt 480 Prima és Primissima díjat adtak át – idézte fel, hozzátéve: a jelöltek, a díjazottak kiválasztásánál mindig a teljesítmény volt a meghatározó. Demján Sándorra emlékezve kijelentette, hogy számukra az év legnagyobb vesztesége az ő távozása volt. Mint mondta, Demján Sándor szellemiségére Széchenyi István nagy hatással volt, sokszor elmondta, hogy a legjobb befektetés a tudásba és a tehetségbe való befektetés. Ennek szellemében hozta létre a Prima Primissima Alapítványt, bízva abban, hogy a díjakkal nem a pénz, hanem annak rangja és az együvé tartozás lesz a legfontosabb – emlékeztetett Csányi Sándor, hozzátéve: „Emberségét jellemezte, hogy aktív volt a kulturális mecenatúrában és a segítségre szorulók támogatásában”. A kuratórium elnöke kiemelte: „Öröksége arra kötelez minket, hogy a Prima Primissima Díjat fenntartsuk, modernizáljuk, és úgy vigyük tovább, hogy a következő generációk szemében is releváns értékmérőként szolgáljon”.

Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége, Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.

A 2018-as díjazottak:

Nagy Csaba építész a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként, majd ösztöndíjasként a Bécsi Képzőművészeti Akadémia Mesteriskoláján tanult. Az Archikon Építésziroda egyik alapítója és vezető tervezője. A környezettudatos építészetben úttörő százlakásos passzívház és Meséskert óvoda, illetve a műemlék rekonstrukciók, mint az Andrássy úti Il Bacio és Hotel Moments, a Budai Vigadó, a Palatinus strand vagy a készülő Párizsi udvar egyaránt nagyvonalú gondolati tisztaságról és következetességről tanúskodik.

Sótonyi Péter (az alsó képen) 1963-ban végzett a SOTE-n. Később patológus, kórszövettani, igazságügyi- és egészségügyi orvostani szakorvosi képesítést szerzett. 1998-2000 a SOTE Általános Orvostudományi Kar dékánja, majd 2003-ig az egyetem rektora. A Semmelweis Egyetem Doktori Iskola és a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Program alapító elnöke. Több egyetem díszdoktora. Főbb érdeklődési területe a forensicus pathológia és az új morfológiai módszerek lehetőségei az igazságügyi orvostan gyakorlatában, az orvosi működés jogi kérdései, topooptikai reakciók elektromikroszkópiája. A Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas orvos a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

prima-primissima-sotonyi-peter

Korniss Péter harminc éven keresztül dolgozott a Nők Lapja szerkesztőségében fotóriporterként, majd a lap művészeti szerkesztőjeként. 1991 és 1999 között a Színház című folyóirat képszerkesztője, 1999-től szabadúszó fotográfus. Magyarországon dokumentarista fotográfusként lett ismert. Tíz éven keresztül követte egy ingázó munkás életét, ebből a munkából készült A vendégmunkás című albuma. Több mint öt évtizedet szentelt az eltűnő paraszti életforma és kultúra megörökítésének, főleg Erdélyben. A Kossuth-díjas művész kiállításait 16 országban mutatták be, itthon az elmúlt évben a Magyar Nemzeti Galériában Folyamatos emlékezet címmel.

A Portfolio.hu Magyarország gazdasági, üzleti, pénzügyi portálja. Az 1999 óta működő portál 30 szakértő elemzővel állít elő napi 70, többségében originális hírt és elemzést. A tőzsdén jegyzett cégek teljes körű hazai elemzését csak a portfolio.hu végzi. Fókusz témái közé tartoznak a tőzsdei, makrogazdasági, pénzügyi, befektetési, fejlesztési, ingatlanpiaci, energiapiaci, mezőgazdasági, telekom- és FMCG-szektor hírei. A portál komoly szerepet játszik az edukációban. A hagyományos online tevékenység mellett konferenciát is szervez. A portál nevében Bán Zoltán vezérigazgató vett át a díjat (a képen lent).

prima-primissima-ban-zoltan-portfolio

Falus Iván 1968-ban végzett az ELTE pedagógia-orosz szakán. 1987-ben a neveléstudományok kandidátusa, 2005-ben habilitált, 2008-ban a neveléstudományok MTA doktora. Kutatásai főként a pedagógustevékenység elemzésére, a pedagógusképzésre, az oktatás módszereire és stratégiáira irányultak. 15 önállóan, illetve társszerzővel publikált könyv, 14 szerkesztett tanulmánykötete, 80 kötetben, illetve folyóiratban megjelent tanulmánya mellett 1997-ben megjelent a Báthory Zoltánnal együtt szerkesztett munkájuk, a háromkötetes Pedagógiai Lexikon. A Pedagógusképzés című folyóiratnak 15 éven át főszerkesztője, a Tanárképzők Szövetségének 12 éven keresztül elnöke volt.

Magyar Zoltán tornász 1965-től 1980-ig az FTC tornásza volt. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes, a magyar férfi tornasport kiemelkedően eredményes képviselője. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett elem, a Magyar-vándor első bemutatása. Pályafutása alatt három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az 1972-es müncheni, az 1976-os montreali és az 1980-as moszkvai olimpián. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. 2015-ben a Nemzet Sportolójává választották.

Görgey Gábor író, költő, műfordító első kötete Füst és fény címmel jelent meg 1956 októberében. Első színdarabját, a Komámasszony, hol a stukker? címűt folyamatosan játsszák itthon és külföldön. 25 színdarabot írt. A világirodalomból rengeteg verset és drámát fordított. Több műve önéletrajzi ihletésű, a Galopp a Vérmezőn című drámája a kitelepítés emlékeit dolgozza fel. Adria szirénje című regényéért megkapta a 2000-es Év Könyve-díjat. A Kossuth-díjas író számára a legfontosabb az ötkötetes Utolsó jelentés Atlantiszról című nagyregénye, amely korrajz és fejlődéstörténet a harmincastól a kilencvenes évekig. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja.

A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hozta létre Kallós Zoltán Kossuth-díjas népzenekutató. A szervezet a Mezőség és a Kisszamosháti régió oktatási, kulturális, szociális életében jelentős szerepet tölt be. Felállása óta rendkívül fontos értékőrző, a hagyományos magyar kultúra alapjaira épülő tevékenységeket indított el oktatási, gyűjteményi, tudományos területeken, ezzel a mezőségi magyar szórványtelepülések központjává tette Válaszutat. A Szórványoktatási Központok, a Népművészeti Központ, a kézműves ház, a Felsőtöki Tangazdaság évente több ezer embert vonzanak a településre.

Fischer Ádám karmester a Budapesti Wagner-napok művészeti koncepciójának megalkotója, a rendezvény állandó karmestere. Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar alapítója és művészeti vezetője, a Düsseldorfi Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója. Korábban a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekar és a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója volt. Budapesten zeneszerzést, majd Bécsben vezénylést tanult. Fellépett a világ vezető operaházaiban, és vezényelte a legnevesebb szimfonikus zenekarokat. Bayreuthban 2001-ben debütált, művészi teljesítményét az Opernwelt Az év karmestere címmel ismerte el. A Bécsi Állami Operaház 2017-ben tiszteletbeli tagjává választotta.

Szirtes Ági a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1978-ban végzett, majd a kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. 1979 és 1982 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1982-ben lett a budapesti Katona József Színház alapító tagja. Mintegy 100 színpadi előadásban és több tucat tévé- és játékfilmben örvendeztette meg kiváló alakításaival a nézőket, többek közt a Roncsfilmben, A londoni férfiban vagy az 1945-ben. A Kossuth-díjas színésznő a színház és film mellett szinkronizál is, kiemelkedő színházi szerepei: A három nővér, Portugál.

L. Ritók Nóra (az alsó képen) pedagógus pályáját képzőművészként és földrajz-rajz szakos tanárként kezdte. Speciális vizuális nevelési programot dolgozott ki, amely a gyermekközpontúság, hátránykompenzálás és szociális készségfejlesztés szerves egysége. 19 éve alapította az Igazgyöngy Alapítványt, majd az Igazgyöngy Művészeti Iskolát, amelynek igazgatója. Az iskola a berettyóújfalui térségben 650 többségében hátrányos helyzetű gyereket fejleszt, nemzetközi hírű gyermek alkotóműhellyé vált. Módszereit alkalmazzák itthon, és a határon túli magyar iskolákban. Pedagógiai munkája összeforr a szegénység és a szegregáció elleni szerteágazó küzdelemmel egy integrációs modell fejlesztésében.

prima-primissima-l-ritok-nora

Fotók: Szigetváry Zsolt, Czimbal Gyula
Forrás: MTI

2018.12.21