222

Huszka Jenő Bob herceg című operettjének ősbemutatója – Ezen a napon történt

Ősze Mária írása

fedak-sari

1902. december 20-án mutatták be az első nagy sikerű magyar operettet, Huszka Jenő (1875-1960) Bob herceg című művét Budapesten a Népszínházban. A librettót Bakonyi Károly (1873-1926), a dalszövegeket Martos Ferenc (1875-1938) írta.

Huszka Jenő ugyanabban az évben, 1896-ban fejezte be a jogi egyetemet és a Zeneakadémiát. A Vallás- és Közoktatási Minisztériumban helyezkedett el, de egy évre Párizsba költözött, ahol olyan jelentős zeneszerzők, mint Offenbach, Berlioz és Debussy gyakoroltak rá nagy hatást. A minisztériumban szobatársa Martos Ferenc volt, de első művét még nem vele írta. Tilos a bemenet című bohózatát Mérei Adolffal, jogász évfolyamtársával együtt vetette papírra, Beöthy László mutatta be 1899-ben, de nem aratott átütő sikert. Mindösszesen 25 alkalommal játszották. Második darabját, a Bob herceget már Martossal és egy régi szegedi barátjával, Bakonyi Károllyal közösen írta.

Porzsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója a meghallgatás kezdetén még szkepticizmussal hallgatta Huszkáék alkotását, de – ahogy az alkotók haladtak előre a darabbal – lelkesedése egyre nőtt. A premier végül igazi társadalmi eseménnyé vált, politikusok, zeneszerzők, írók (többek között Heltai Jenő és Molnár Ferenc) egyaránt megtisztelték jelenlétükkel az előadást. A Bob herceget a közönség szűnni nem akaró vastapssal fogadta, a siker az alkotók minden előzetes várakozását felülmúlta. Ebben a darabban robbant be és lett sztár a lehengerlő személyiségű, különleges kisugárzású Fedák Sári (a képen), aki a címszerepet, Bob herceget alakította. Az ősbemutatón a további szerepekben Kovács Mihály (Pomponius), Krecsányi Sarolta (anyakirálynő), Ledofszky Gizella (Annie), Nyárai Antal (Plumpudding) léptek színpadra, vezényelt Konti József. Az előadást Mérei Adolf rendezte.

A közönségnek nem kellett csalódnia, ugyanis egy eredeti művet és magyaros zenét vártak, amelyet meg is kaptak, annak ellenére, hogy a történet Angliában játszódik. A Bob herceg dallamai ugyanis egyáltalán nem hasonlítottak a korábbi művekre, Huszkának sikerült „magyaros motívumokkal ötvöznie a nemzetközi operett zenei világát”. „A kritikusok többsége és a nézők jelentős része úgy fogadta, mint unikális, speciálisan magyar, könnyed darabot, amely szakít végre azzal a hagyománnyal, hogy külföldi mintákat másol, rájátszva a francia sikerekre, a francia és osztrák operett dallamaira.”

A kritikusok jókat írtak a darabról és az előadásról, „a sajátosan magyar operett első figyelemre méltó kísérletét látták benne”. A Budapesti Hírlap így írt a bemutatóról: „Két istenáldotta tehetség győzelme volt ez az este, Huszka Jenőé és Fedák Sárié. … Huszka Jenő a könnyűzene birodalmában minálunk egy csapásra a legelső helyet foglalta el. A mai este hallott melódiákkal van tele a fejünk: az egyik szebb, mint a másik, az operettnek legalább hat-nyolc száma közül nem tudunk választani, melyiknek adjuk az elsőséget. Csupa új dallam, új ötlet, s valamennyi válogatott dallam és nem köznapi ötlet.” De a két szövegírót, Martost és Bakonyit is dicsérték, valamint kiemelték Ledofszky Gizellát, aki „oly egyszerűen, annyi igazsággal játszott és úgy énekelt, hogy mindenkinek öröme volt benne, aki állandó fejlődését figyelemmel kíséri”.

1903. április 8-án már a 100. előadását tartották a Bob hercegnek, ezen alkalomból a szerzők a színház vezetésének elismerő oklevele mellett babérkoszorút is kaptak, Fedák Sárinak pedig egy ezüst gitárt ajándékoztak. A Bob herceg volt az első magyar operett, amelyet külföldön is bemutattak. 1905. szeptember 22-én játszották először a bécsi Theater an der Wienben.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Kolozsi László: Bob herceg; Winkler Gábor: Operett 1. kötet; Magyar színháztörténet 1873-1920.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.12.20