Kiváló énekesnővé vált a bostoni New England Konzervatóriumban. 1892-ben összeházasodtak John Lyman Porterrel, és Massachusettsbe költöztek. Az éneklést abbahagyta, és novellákat kezdett írni, amelyek részletekben meg is jelentek népszerű magazinokban és napilapokban (New England, Womanʼs Home Companion és a Harperʼs Weekly).

1907-ben már egy teljes novelláját közölték (Cross Currents), amelyet sorra követett a többi (The Turn of the Tide – 1908, Marco története – 1911). 1911-ben a Billy kisasszony (Miss Billy) már anyagi sikert is hozott, s a közönség várta a folytatást. Nem hiába, mert 1912-ben a Miss Billy döntése, majd 1914-ben a Miss Billy megházasodott címmel megérkeztek az újabb részek.

Az igazi, nemzetközi elismerést 1913-ban a Pollyanna hozta meg számára, amelyet magyarul Az élet játéka címmel többször is kiadtak. A regénybeli kislány, Pollyanna elárvulása előtt fontos játékot tanul édesapjától, ez az örömjáték. Az ebből nyert optimizmusa megdöbbentő, ugyanakkor felemelő is. A közvetlen, eredeti stílusa miatt pedig nem marad hatástalan, öntudatlanul megváltoztatja a környezetében élők életét. A felnőttek mesterkedései sem tudják átformálni, inkább ő hódítja meg varázsával a felnőttek állig begombolkozott világát. A végén még a mogorva Polly néni is megtanul játszani, sőt a legügyesebb játékos válik belőle.

Az angol nyelvben van egy mondás: „Don’t be such a Pollyanna”, vagyis ne légy már olyan mindenben jót kereső, optimista. Miért azonosítják valamiféle gyengeséggel ezt a viselkedést? Számomra ez sosem derült ki. Inkább megható egy gyermek őszinte életigenlése olyan helyzetekben, amikor egy felnőtt is összeroppanna. A játék annál izgalmasabb, minél nehezebb megtalálni a jót valamiben.

Nézzünk egy kis részletet, amely jól példázza, hogy miről is van szó:
„– Tudom – mondta. – Az örömjátékot játssza!
– Magának is beszélt róla?
– Már régen. – Az öregember nagyot sóhajtott. – Egyszer azon morogtam, miért is van ilyen hajlott, görbe hátam? És mit gondol, mit mondott a báránykám?
– Fogalmam sincs, mit találhatott ezen örülnivalót.
– Pedig talált. Azt mondta: örülhetek neki, legalább nem kell olyan mélyen lehajolnom, ha gyomlálok, hiszen úgyis félútra vagyok a földtől!”

A regény világa kicsit olyan, mint L. M. Montgomery Váratlan utazásában, figurája pedig Anne Shirley-re emlékeztet. Stílusa talán gyengébb, a fordítás is kicsit avítt, de a mondanivalója örök érvényű: örömre születtünk. Lehet, hogy Pollyanna örömei túl gyerekesek, bagatellek, mégis rádöbbent bennünket arra, hogy az apró örömök is megszépíthetik egy-egy napunkat, az örömmel bearanyozott napok pedig megváltoztatják életünket. Rengeteg dolog van, amin nem változtathatunk, de van egy, amin viszont igen, ez a gondolkodásunk. A kislány azt is megtanítja, hogy nem csak az tud örülni az életnek, akinek semmi gondja nincs, mindenki képes megtalálni a saját örömét. Olvassuk és tanuljunk Pollyannától élni, játszani, bízni, hinni, egy kicsit újra gyereknek lenni. Legalább lélekben.

A történetnek olyan óriási hatása volt, hogy a könyv megjelenése után számos Örömklub (Glad Clubs) alakult, színházak és televíziók adaptálták újra és újra.

1915-ben megjelent a folytatás (Pollyanna grows up – Pollyanna felnő, magyar címe Az öröm játéka örök), amely a főhősnő felnőttkorát mutatja be. Ezt követte a Just David (1916, magyarul Igazságos Dávid), egy másik árva, aki átalakítja az emberek életét, majd az Út a Megértéshez (1917); az Ó, pénz! Pénz! (1918); a Dawn (1919); és a Mary Marie (1920). A bestseller könyvek toplistáján mindig ott voltak művei, mégpedig legtöbbször az első nyolcban.

Eleanor Hodgman Porter 1920. május 21-én halt meg a Cambridge-ben (Massachusetts). A Mount Auburn temetőben nyugszik, sírján gravírozott felirat olvasható: „Ki írásaival napsütést hozott milliók életébe”.

Szabó Szilvia

Források:Porter, E. A.: Az élet játéka 158-159. oldal (Szent István Társulat, 2007), online-literature.com, hu.wikipedia.org

A címlapkép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből, a második kép pedig a flickr.com gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.