Az uralkodó nejének helyzete persze különleges. Ahogy a férjét, őt is megkoronázzák: a Szent Koronát vállához érintik, kifejezve azt az akaratot, hogy férjével osztozzon a kormányzás terhében. És voltak olyan hölgyeink is, akik saját jogon irányíthatták az országot – nem királynék, hanem királynők. Persze a királynék között is voltak, akik személyiségüknél fogva, képességeik alapján beleírták magukat a magyar történelembe. A tisztelt olvasó, aki nyilván tud olyan uralkodói feleségről, aki királynőként uralkodott, meglepődve fogja tapasztalni, hogy akadt olyan királyi hitves, akire az általános és középiskolai tankönyvek szerzői szinte figyelmet sem fordítanak, pedig meghatározó reformokat valósított meg. És persze olyanok is akadtak, akik a főúri pártok bábjaként a politikai sakktáblán ide-oda mozgatható figurák voltak – s nem ők adták a mattot.

Amennyiben azt vizsgáljuk, mennyire voltak – királynéi vagy királynői szerepükön túl – anyák és feleségek, olyan dolgokkal szembesülhetünk, amelyekkel minden mai lány és asszony: szerettek és szerették őket, megcsaltak és megcsalattak, érdekből házasodtak vagy szerelemből, édesanyák voltak vagy a gyermekáldástól megfosztottak. A tudomány és a művészetek terén is képesek voltak nagyot, örök érvényűt alkotni.

A kötetek olvasása sok érdekes dolog ismeretének birtokába juttatja mindazokat, akik időt és energiát áldoznak eme sorozattal közelebbi ismeretséget kötni: számtalan színes egyéniséget ismerhetnek meg.

Falvai Róbert: Erzsébet királyné (Sisi)

Egy rendkívüli asszony útja a bajor Wittelsbach-házból a Schönbrunnba: hercegnőből császárné lett. Ennek fordulatait taglalja a könyv, igyekezvén árnyalt képet adni Sisiről. Olvasóként mintegy behatolunk az uralkodófeleség pszichéjének titkaiba, képet alkotunk az udvar interperszonális viszonyairól, a nő őrlődéseiről férje és annak uralkodni vágyó anyja miatt, aki fiát is igyekszik kézben tartani, s a feleségben vetélytársat látva dominanciáját éreztetni. Sisi otthoni tapasztalatai, életvitele gyökeresen ellentmondanak a Habsburg-ház merev etikettjének. S bár az uralkodói hitves fokozatosan felülkerekedik, ehhez minden praktikát be kell vetnie, és bármit tesz, Bécs számára mindig idegen marad. Eleinte még azt is el kell viselnie, hogy nem szólhat bele saját gyermekei nevelésébe, de ezen a téren később változik a helyzet. Lelki, illetve testi diszkomfort érzésekkel küzd, igyekszik minél többet távol lenni a császárváros számára nyomasztó légkörétől. Rudolf fia halála mélyen érinti. Bár nehezen kezelhető volt a herceg, de érzelmileg anyjával egy húron pendült, liberális elvei gyökeresen különböztek az ausztriai uralkodóház évszázadokra visszanyúló tradícióitól.

Sajátosan alakul Sisi és a magyarok kapcsolata, mely udvarhölgyein és Andrássy Gyula grófon keresztül érvényesül. Kettejük viszonya számos kérdést vet fel. Ugyanakkor egyoldalú Erzsébet magyarbarátságának hangsúlyozása – véli a szerző –, ugyanis ez a viszony változott.

Férjétől elhidegült, sőt segítette őt szeretőkkel (pl. Schratt Katalin) fenntartott kapcsolataiban. Élete második fele szabályos Odüsszeia: járja a világot. Kedvence Korfu, ott villát építtet, s Akhilleonnak nevezi el Akhilleusz görög eposzi hősről. Tanulmányozza a görög nyelvet, bízik abban, hogy a hellének elfogadják, lévén, családja egy korábbi tagja ült a görög trónon. Az idők folyamán szépsége – melynek karban tartására oly sokat áldozott – megkopott. Emberkerülő lett, félt attól, hogy valamely táj szépségével annyira rabul ejti, hogy nem tud szabadulni, ezért mindenhonnan gyorsan továbbállt. Életét egy anarchista reszelője oltotta ki.

Falvai Róbert: A Hofburg dámái

II. József és II. Lipót asszonyainak sorsát kíséri figyelemmel a kötet, melyben találkozhatunk fülig szerelmes férjjel és közömbös feleséggel, illetve fordítva; megtudhatjuk, milyen hatást gyakorol egy kiemelkedő szépség, s milyen undort vált ki az, akit a szépség és szerelem istennője nem fogadott kegyeibe, mikor megszületett. De hát a királyi udvarban – mint tudjuk – mindent felülír az államérdek, az arák akár „öröklődhetnek” is, ha a dinasztikus előnyök megkívánják. Az is kiderül, hogy egy katolikus országban nem terem babér a protestáns világból származóknak. Sok izgalmas történetet tartalmaz a könyv a kor szerelmi életéről a magasabb körökben, és persze sok botrányt is. Valamint az is kiderül, hogy a hivatali rangnak mindig ára van: a palota fényes ugyan, de kalitka is egyben, és az etikett mindent szabályoz.

Meglepődhetünk a tényen, hogy bár Pármai Izabella (II. József felesége) szava nem számít az állam ügyeiben, de férfiakról szóló értekezése – az adott kort meghaladván – mekkora női öntudatot feltételez. Gazdag és szegény, úrnő és jobbágyasszony egyvalamiben nem különbözik: a betegség és a halál egyaránt meglátogatja őket, és termékeny periódusukat a terhesség-szülés kettőssége fémjelzi.

A kötet számtalan érdekességet és háttéranyagot szolgáltat a kor életmódjának, művészetének, divatjának és a nemesi társadalomnak a megismeréséhez.

Csiszár Antal

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Falvai Róbert: A Hunyadiak asszonyai
2. rész: Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I-II., Falvai Róbert: Nő a magyar trónon
3. rész: Falvai Róbert: Az Anjou-királynék, Falvai Róbert: Habsburg-feleségek
4. rész: Falvai Róbert: Erdély híres asszonyai I-II.