112

Öt könyv Mikulásra

tmoni írása

santa-claus-mikulas

December 6-án jön a Mikulás – ezt minden gyerek tudja, hiszen előző nap már kitisztította a csizmáját és kitette az ablakba, hátha másnapra lesz benne valami szuper finom vagy szuper jó dolog. Hiszen a modern magyar néphagyomány szerint december 5-ről 6-ra virradó éjszaka a Mikulás meglátogatja a gyermekeket, s ha jók voltak, ajándékot visz nekik. Ez a népszokás körülbelül száz éves.

A Mikulás szó cseh eredetű, maga az ajándékozás szokása pedig osztrák hatásra terjedt el a magyar családoknál. A Mikuláshoz köthető magyar néphagyomány azonban a globalizáció hatására megváltozott: addig, amíg a két világháború között a Mikulás alakja a mennyben élt, a gyerekeket az égből figyelte, segítői pedig manók, angyalok vagy krampuszok voltak, addig a mai fogyasztói társadalmakban egyre inkább elterjed az a nézet, hogy Mikulás, illetve országonként más-más alak, aki a mi jóságos Mikulásunk megfelelője, a Lappföldön él, szánját rénszarvasok húzzák, a segítők pedig általában elmaradnak mellőle.” (Wikipédia)

De akár Szent Miklóst látunk a piros köpenyes, fehér szakállú, nagy puttonyos, kedves alakban, akár mennyből figyelő, krampuszokkal dolgozó ajándékosztót, akár a lappföldi Mikulást, mindannyian várjuk évi szokásos eljövetelét. Nem csoda, hogy az írókat is megihlette, így sok-sok könyv készült róla. Az idei Mikulás-napra ezekből ajánlunk ötöt.


Kindelmann Győző: Szent Miklós legendája – A Mikulás igaz története

Talán nem mindenki tudja, hogy a Mikulás nem kitalált figura, eredeti alakja valóban létezett, méghozzá a 4. században, Szent Miklós püspök személyében, akit még harminc éves kora előtt püspökké választottak Myrában, ahol több mint ötven évig töltötte be e tisztséget. Egyszerűen élt népe körében, tanított, a szeretet erejét hirdette, és egész örökölt vagyonát a gyerekek és a rászorulók megsegítésére fordította. Életéről sok legenda kering, ezek egyike a Mikulás. A szerző e legendák segítségével mutatja be Miklós püspök alakját a gyerekeknek, csodás mesék formájában, melyek gyerekkorától övezték alakját, hiszen már gyermekként égi jelek, csodák kísérték az életét. Az ezekben a történetekben szereplő Miklós egész élete a másokért való szolgálatról szólt, csodás tetteit mindig mások javára kamatoztatta, és soha nem hivalkodott. Halálával sem ért véget jótetteinek sora: „Isten trónusa mellett is a szegények, árvák, szükséget szenvedők védelmezője maradt. Különösképpen a gyermekek érezhették őt mennyei pártfogójuknak.

Kindelmann Győző élvezetes mesélőkedvvel mondja el az ajándékosztó Mikulás ősének történetét, s a kötet utószavában így fogalmaz: „… a fogyasztói társadalom, a mozifilmek és a reklámok egyre inkább háttérbe szorítják az ünnep eredetét, nem feledhetjük el, hogy a csillogó kirakatok, karácsonyi vásárok, játékok és cukorkák mögött ott rejtezik az ajándékozó szeretet példaképe, Szent Miklós püspök, aki a szegények, árvák és elhagyottak felkarolására hív mindannyiunkat”.


Lázár Ervin: A másik Télapó

Lázár Ervin az egyik legnagyobb magyar mesemondó, ehhez nem férhet kétség. Meséi nemcsak a gyerekeknek, de a felnőtteknek is sok-sok örömet képesek adni, hiszen egyedi hangvételével, fajsúlyos mondanivalóival mindenkit elvarázsol. Ebben a kötetben két gyönyörű, ízig-vérig Lázár Ervin-történet szerepel, a tőle megszokott, cseppet se sematikus, nem didaktikus, nem szájbarágó, hanem olyan stílusban, melytől repesni kezd az ember lelke. A történetek azoknak a gyerekeknek (és a gyermeklelkű felnőtteknek) szólnak, akik el tudnak már gondolkodni az élet dolgain, akik nemcsak a cselekményre, hanem a mögöttes tartalmakra is tudnak figyelni, s fogékonyak a sugallt (nem kimondott) mondanivalóra. A mesék nem felhőtlenül vidámak, a szomorkásabb részek ráébresztik a gyerekeket, hogy sokan náluk rosszabb helyzetben vannak, nehezebb körülmények között élnek, és empátiára, szolidaritásra, valamint szociális érzékenységre tanítanak. Természetesen a történetek azért nála is jól végződnek, hiszen szerencsére ma is élnek köztünk igazi hősök, akik segítenek a bajban…

A másik télapó című elbeszélés a kisfiával játszó édesapa együttlétének bensőséges élményét örökíti meg. A játékban a gyermek Télapóvá változik, de nem a jóságos, ajándékozó figurává, hanem a zord „másikká”, aki hideg téli szelet, jeget, havat, zúzmarát hordoz zsebeiben. Szerencsére rőzsetűz is van nála, amelynek meleget ontó lángjánál boldogan összebújhat apa és fia. A Hóban című írás a tanyasi világ nehézségeit feltáró szívszorító történet egy kisfiúról, aki egy hirtelen jött hóviharban kis híján odavész, de kitartása és a bajt megérző szülői szeretet megmenti.


Jakob Streit: Szent Miklós

Jakob Streit egy svájci népiskolában volt alsó tagozatos tanító, s ahogy ő mondta: „Ha az ember 45 éven keresztül majd’ mindennap meséket mond különböző korú gyerekeknek, sok mindent megtanul tőlük, és magával ragadja a költészet és a képiség.” Így alakult ki benne az igény, hogy elbeszéléseit írott formában is rögzítse, mint ezt a Szent Miklósról szóló történetet, melyből megtudhatjuk, hogy a legtöbb Mikulás piros kabátot visel (de néhányan bundát vagy sötét palástot), és hogy csak kevés valódi Mikulás van (de sok hamis). Hogyan lehet különbséget tenni közöttük? Ehhez tudni kell, ki volt az első, az igazi Mikulás, ki volt Szent Miklós.

Csak kevés történelmi emlék maradt fenn Miklós püspökről, mégis nagy hatással volt a történelemre, hiszen nagylelkűsége több évszázadra visszanyúló hagyományt alapozott meg: a Mikulás napját. A szerző tizennégy fejezetben ismerteti meg velünk azt az embert, aki mindig a gyerekek, a gyengék és szegények mellett állt, kockáztatva, hogy elmozdítják hivatalából, sőt még azt a veszélyt is vállalta, hogy elveszíti a császár kegyeit. Ezek a kis történetek abban segítenek, hogy Mikulás ünnepét az ajándékozáson kívül valódi, mély értelemmel tölthessük meg, hogy méltó előhírnöke lehessen a karácsonynak.


Mauri Kunnas: Mikulás

Az író-grafikus Mauri Kunnas könyveit minden finn gyerek ismeri és szereti, és Magyarországra is eljutott néhány közülük, például ez is, amely „hiteles beszámoló a Mikulásról”. A meséből megtudjuk, hogy hol lakik, hol dolgozik az igazi Mikulás, a felesége és a manónép; sőt megismerkedhetünk a manóiskolával és a manók műhelyével is. Meggyőződhetünk arról, hogy a manógyerekek is járnak iskolába, megtanulják ugyanazt, mint mi, de ezen kívül más fontos dolgokat is a fejükbe (vagy a kezükbe?) vernek: a fúrást, a faragást, a kötés-horgolást és a varrást. Olvashatunk a játékműhelyekről, a Központi Postahivatalról, ahová a Mikulásnak írt levelek érkeznek, és a raktárakba, ahol az ajándékokat csomagolják, és megtudhatjuk, hogyan készül a Mikulás a manókkal együtt a nagy útra, és hogyan ér oda a világ minden gyerekéhez. A végén ráadásul az is kiderül, mi történik a nagy munka elvégzése után: a csapat visszatér, és együtt ünnepel. És még azt is megtudják a legkitartóbb olvasók, hogy a Mikulás mit kapott ajándékba. E könyvből minden kiderül a Finnországban élő Mikulásról, a manóiról és a lappföldi Korvatunturi-hegyről.


Wieber Orsolya: Karácsonyi nagy Mikulás könyv

Wieber Orsolya álombéli története humoros és izgalmas mesés kalandregény, mely a kiadó szerint „Harry Potter és A gyűrűk ura diadalmenetének idején is méltán tarthat számot a gyerekek és szüleik érdeklődésére”. A szerethető, szellemes és fordulatos cselekmény nemcsak szórakoztató, de észrevétlenül beavatja az olvasót a Szent Miklós-hagyományba, a csillagjegyek természetébe, valamint a misztika alaptörvényeibe. Álom és a valóság nagyon különös ötvözete, mely az adventi időszak szereplőit és legendás hőseit sorakoztatja fel.

Egy téli éjszakán álmában útra kél egy testvérpár, hogy a csillagok között felkeresse a Mikulást. A világ minden tájáról csatlakoznak hozzájuk gyerekek, hiszen mindenki tudja, ha a gyerekek álmukban egyszerre gondolnak a Mikulásra, még aznap éjjel találkozhatnak vele. Így Róza és Lóri útitársa lesz Margaret, José, Annie, Albert, Meiko és Mauri. A gyerekek egy pókhálós padláson gyülekeznek izgatottan, ahol rátalálnak egy rozsdás kulcsra, a Kiskarácsonyi Nagy Mikuláskönyv rejtélyének nyitjára…

Ebben a könyvben van minden: lélegzetelállító kalandok, Krampuszképző Líceum, démonok, bolygóközi forgalom. A Lappföldi Mikulás valóságos birodalma egészen új látásmóddal mutatja be a Mikulás misztériumát, szárnyakat adva képzeletünknek, mely a mese olvasása közben gyermekkori Mikulás-álmainkat jeleníti meg.

És a könyv végén ott van a nagy találkozás a Mikulással, rávezeti a gyerekeket az égi és a földi titkokra: megtudják, hogy Piri Süti süteményei azért oly finomak, mert felhőkacajjal béleli ki a sütőedényeket, és kiderül az is, miért enged krampuszokat és egyéb fura figurákat a Mikulás a házába, de elsősorban azt tanulják meg a gyerekek, hogy oly sok minden között mi is az „igazi ajándék”…

tmoni

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.12.06