153

Külső és belső zarándoklatok, szimbolikus utazások – Az El Caminótól a Kumbh Meláig

Csörgő Zoltán ismeretterjesztő előadása a győri könyvtárban

csorgo-zoltan

Csörgő Zoltán szimbólumkutató, író, tanár ismeretterjesztő előadása érdekes témát járt körül november 29-én a győri könyvtár Központi Könyvtárának klubhelyiségében: Külső és belső zarándoklatok, szimbolikus utazások – Az El Caminótól a Kumbh Meláig című vendégszereplésében rengeteg kérdésre kaphattunk választ ebben a napjainkban mind népszerűbb topikban.

Mi az a belső zarándoklat? Ami lelkünkben, személyiségünkben zajlik. A képzetes út kezdő és végső pontja közti szakasz fejlődési pálya, de bizonyos értelemben folyamat, állandó út. Egy konkrét utazás személyiségünkben is változást hoz: elképzeléseink, nézeteink módosulnak – az utazás előtti és utáni Én már nem ugyanaz. Vannak olyan szerzetesek például, akik állandóan úton vannak.

Csörgő Zoltán előadásának fókuszában a zarándoklat mint különös út állt. Bemutatásra került a felkészülés, az út a cél szempontjából. A zarándoklatokat lehet egyénileg, de csoportosan is folytatni, a szakrális és a kereskedelmi utak vonala gyakran eltér egymástól. Akadnak, akik mezítláb, rögös úton haladnak a vágyott cél felé. Az indíték lehet kirótt büntetés, gyógyulás, avagy vallásuk által megszabott kötelező penzum. Lehet viszont helyettest is küldeni.

A vallási központok kiemelkedő szerepet játszanak ezen a téren: Róma, Jeruzsálem, Mekka, de a kínai, a hindu, a buddhista, a sintoista hitnek is számos szent helye van. A vallási tanok szerint a szentek ereklyéinek felkeresése különös jelentőséggel bír: az isteni kegyelem kisugárzása kiváltképpen erős. A zarándokok zarándokjelvényekkel kelnek útra, menlevelet is kaphatnak; a vallási tanítások szerint az, aki zarándokot rabol ki, a poklot nem kerülheti el.

Santiago de Compostela a keresztény világ egyik jelentős útvonala. Szimbolikusan párhuzamos utazás figyelhető meg: mintegy a tejút földi megfelelője (Compostela = csillagmező, a latin campus – mező és a stella – csillagzat szavak összetétele). Láthattuk Buddha szent helyeit: születése, megvilágosodása, tanításának kezdeti helyszíne, nirvánába jutása, stb. Találkozhattunk a tantrizmus, a lámaizmus, a sintoizmus tárgyi és szellemi lenyomataival, sőt európai buddhista kolostorokkal is; kolduló szerzetesekkel és környezetük hozzáállásával (Anglia, Skócia); pillantást vethettünk protestáns zarándokközpontra (Trondheim).

Magyar vonatkozásokat is megismerhettünk: Tari Lőrinc Zsigmond király alattvalójának zarándoklata, vagy a német Konrád büntetése, akit vétkei súlya alól még VII. Gergely pápa sem oldott fel, hanem öt vasbilincset téve rá, elküldte vezeklésútra. Rómában a búcsúk hirdetése indított tömegeket, a mohamedánok számára Mekka a legfontosabb. Itt megérkezésük után különféle rituális cselekmények sorát kell elvégezniük. Megcsodálhattunk sztúpákat, mecseteket, gyönyörű katolikus templomokat, sziklabarlangokat, szakrális erőt sugárzó hegyeket (pl. Meru-hegy).

A zarándoklatok történhetnek gyalog, de ma már gyakori, hogy a cél előtt szállnak le a járművekről. Zarándokszállásokon töltik az éjszakákat, sokszor nyolc-tíz ember zsúfolódik össze kis helyen. A feudális világban, ha urak indultak el, jobbágyaik adói voltak a fedezetek. A zarándokút megszervezése, előkészülete nagy körültekintést igényel logisztikailag. Ha egzotikus helyeket keresünk fel, szembesülhetünk azzal, hogy az ottaniak számára mi vagyunk a különlegesek. A kutató útjai során azt tapasztalta, hogy például az indiaiak nyitottak, érdeklődők voltak a külvilág iránt.

A szent helyeken tapasztalt csodás átéléseket az orvostudomány, de a vallás is kommentálja. A medikusok szerint oxigénhiány, magas légnyomás, kénes gázok idézhetnek elő látomásokat, kelthetnek hallucinációkat, a vallás természetfölötti erők közreműködését látja.

Csiszár Antal
Fotó: Cseke Gabriella

2018.12.04