189

Magyar királynék és nagyasszonyok 4.

Falvai Róbert: Erdély híres asszonyai I-II. – Csiszár Antal könyvismertetője

magyar-kiralynek-es-nagyasszonyok

Közismert, hogy a korábbi patriarchális alapú (állam)berendezkedés a nőket másodrangú szereplőkké degradálta a társadalomban: nő ne ártsa bele magát a politikába, mert a komoly dolgok intézése a ház urának a kiváltsága. Természetesen minden korban akadtak üdítő kivételek – nem egyszer az erősebb nem támogatásával. Berzsenyi írta Dukai Takács Juditnak: Vajon helyes dolog-e, hogy a szebbik nemet orsó mögé kényszerítik: csak fonjon?

Az uralkodó nejének helyzete persze különleges. Ahogy a férjét, őt is megkoronázzák: a Szent Koronát vállához érintik, kifejezve azt az akaratot, hogy férjével osztozzon a kormányzás terhében. És voltak olyan hölgyeink is, akik saját jogon irányíthatták az országot – nem királynék, hanem királynők. Persze a királynék között is voltak, akik személyiségüknél fogva, képességeik alapján beleírták magukat a magyar történelembe. A tisztelt olvasó, aki nyilván tud olyan uralkodói feleségről, aki királynőként uralkodott, meglepődve fogja tapasztalni, hogy akadt olyan királyi hitves, akire az általános és középiskolai tankönyvek szerzői szinte figyelmet sem fordítanak, pedig meghatározó reformokat valósított meg. És persze olyanok is akadtak, akik a főúri pártok bábjaként a politikai sakktáblán ide-oda mozgatható figurák voltak – s nem ők adták a mattot.

Amennyiben azt vizsgáljuk, mennyire voltak – királynéi vagy királynői szerepükön túl – anyák és feleségek, olyan dolgokkal szembesülhetünk, amelyekkel minden mai lány és asszony: szerettek és szerették őket, megcsaltak és megcsalattak, érdekből házasodtak vagy szerelemből, édesanyák voltak vagy a gyermekáldástól megfosztottak. A tudomány és a művészetek terén is képesek voltak nagyot, örök érvényűt alkotni.

A kötetek olvasása sok érdekes dolog ismeretének birtokába juttatja mindazokat, akik időt és energiát áldoznak eme sorozattal közelebbi ismeretséget kötni: számtalan színes egyéniséget ismerhetnek meg.


Falvai Róbert: Erdély híres asszonyai I-II.

A mohácsi tragédia után három részre szakadt ország keleti felében jött létre az Erdélyi Fejedelemség. A két kötet végigkísér a fejedelmi arákon. A legkülönbözőbb karakterek „köszönnek vissza” a könyvek oldalain, hiszen az erdélyi fejedelmek csak ritkán nősültek uralkodóként, legtöbbjüknek már volt felesége, amikor a trónra került. Ezért e nők többsége gyakorlatias, egyszerű asszony volt. Akadtak persze köztük nagyravágyók és a politikába beleszólók is. Voltak, akik férjükkel együtt csak néhány hónapig uralkodtak, de a nagy erdélyi fejedelmek (pl. Báthoriak, Bocskaiak, stb.) asszonyai már nagyobb szerepet vállaltak.

Az első fejedelemasszony, Jagelló Izabella (vagy Lengyelországi Izabella) királynéként (Szapolyai János neje) kezdte, majd később változott szerepköre, hiszen férje halálát követően I. Szulejmán oszmán szultán megbízásából Erdély kormányzója lett. Izabella szép, művelt, de dühkitörésre hajlamos, erőszakos és pompakedvelő volt, aki teljesen Fráter György befolyása alatt állt, míg bele nem tanult az uralkodásba és a politikába, de aztán teljesen egyedül igazgatta az országot.

A férj és feleség közti odaadó szerelem szép példája Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna házassága. A fejedelemasszony nemcsak gondos háziasszony volt, de a tartomány sorsát is hatékonyan intézte, ha férjét a harctér elszólította. Mélyen vallásos és puritán lelkű asszonyként jó társa és segítője volt férjének, aki nemcsak a háztartás ügyeit intézte, hanem kincstári és politika ügyekbe is beleavatkozott. Halála nagyon megrázta a fejedelmet.

Második házassága – mely elsősorban politikai indíttatású volt – a Brandenburgi házból származó Katalinnal köttetett, miután II. Ferdinánd lányának, Habsburg Cecília Renátának a kezét sikertelenül próbálta elnyerni. Eleinte csak tolmács segítségével tudtak beszélgetni, mert Katalin csupán németül és franciául tudott, míg a fejedelem nem volt járatos e nyelvekben. Házasságuk gyermektelen maradt, ezért az erdélyi rendek – persze mindenféle korlátozással – a fejedelem utódjául választották. Így lett ő is királynéból királynő, bár hatalma nem volt szilárd, személye megosztotta az országot, és ellenségeskedéshez vezetett. Nem csoda, ha végül lemondatták Bethlen István javára. Élete szerelmi kalandokban bővelkedett: egy spanyol jövevény, az udvari orvos, számos erdélyi úr, majd Csáky István, aki szinte mindenéből kiforgatta.

I. Rákóczi György felesége, Lórántffy Zsuzsanna mecenatúrájával írta be magát a történelembe (pl. Sárospataki Kollégium), de mivel hol a háborúk, hol az uralkodás miatt sokat volt távol a férjétől, rengeteg dolog nyugodott a vállán a gyermeknevelés és a háziasszonyi teendők mellett. Gyógynövényekkel teli kertje és főzetei messzi földön híresek voltak, csodálatosan kézimunkázott (alkotásai az egyházat gazdagították), és gazdálkodásra tanította a főúri lányokat. Ő igazgatta a birtokot, ő fogadta és fizette a katonákat, Sárospatakra hívta Comeniust, sőt még két könyvet is megjelentetett.

Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc édesanyja élete a gazdag családi fészekből a fejedelmi hitves tisztségén át fogságba, majd száműzetésbe vezetett, miközben – Európa csodálatát kiváltva – évekig védte Munkács várát a császári csapatokkal szemben. Férje, I. Rákóczi Ferenc halála után feleségül ment Thököly Imréhez.

Találkozunk olyan fejedelemasszonnyal is, mint Somlyói Báthory Zsófia, II. Rákóczi György felesége, aki fiát, a Wesselényi-összeesküvésbe keveredett I. Rákóczi Ferencet a vérpadtól tetemes váltságdíjjal mentette meg.

Hessen-Wanfriedi Sarolta Amália II. Rákóci Ferenc felesége lett. Két fiút szült, de ők messze nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Férjével kapcsolata ellentmondásos volt: megszöktette ugyan a vérpad elől, de hamarosan elhidegültek egymástól, sokáig nem is találkoztak.

Összefoglalva: a mintegy másfél százados periódus a legkülönbözőbb asszonyokat „találta” az erdélyi trón birtoklóinak oldalán, akik jól-rosszul vették ki részüket a fejedelemnéi pozícióból fakadó kötelezettségeikből.

Csiszár Antal

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Falvai Róbert: A Hunyadiak asszonyai
2. rész: Falvai Róbert: Az Árpád-ház asszonyai I-II., Falvai Róbert: Nő a magyar trónon
3. rész: Falvai Róbert: Az Anjou-királynék, Falvai Róbert: Habsburg-feleségek

2018.12.01