227

Kaláka 50

Egész éven át tartó rendezvényekkel ünnepelnek

kalaka-egyuttes

Egy egész éven át tartó eseménysorozattal ünnepli fennállása 50. évfordulóját a Kaláka együttes. A jövő novemberig tartó időszakban lesznek magyar fellépések és fesztiválok, külföldi turnék és új lemez is, a záróesemény jövő novemberben egy dupla Müpa-koncert.

A sorozat a Kaláka klubkoncertjével indult a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahol a zenekar volt tagja, Huzella Péter volt a vendég, „később velünk lesz mások mellett Sebestyén Márta, Palya Bea, a Szélkiáltó és Ferenczi György is az 1-ső Pesti Rackákkal. Ebben az épületben azóta játszunk rendszeresen, amióta átadták” – mondta Gryllus Dániel, az együttes alapítója a budapesti sajtótájékoztatón.

Mint felidézte, az ötlet, hogy legyen egy zenekar, amelyik énekelt verseket ad elő, Mikó Istvántól származik, ők ketten alapították meg a Kalákát 1969 novemberében a fővárosban. A csapathoz az első próbán csatlakozott Gryllus Vilmos; Mikó István 1973-ig volt az együttes tagja, akkor vették fel a Színművészeti Főiskolára. „1969 decemberében már előadtunk öt dalt a Tolcsvay-klubban, néhány hónappal később lépett be Radványi Balázs, aki Vilit pótolta, amikor behívták katonának. A zenekarral azóta is jóban vagyok, a jubileumi év során magam is fellépek velük néhányszor” – jegyezte meg Mikó István.

Huzella Péter húsz éven át, 1975-től 1995-ig játszott a zenekarban, a mai felállás 1996-ra alakult ki, Gryllus Dániel (fúvós hangszerek, citera) és Vilmos (cselló, gitár), valamint Radványi Balázs (mandolin, gitár, ukulele, cuatro, brácsa) mellett csaknem négy évtizede Becze Gábor a bőgős. 1996-tól állandó közreműködő a Kaláka Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorában Major Gábor gitáros, aki, ha kell, helyettesít is. „A betlehemes műsorral újra elmegyünk Erdélybe, és december 2-án a Nemzeti Színházban is előadjuk a programot” – mondta Gryllus Dániel.

A jubileumi évad különlegessége a Kaláka 50 hét határon át című turné, amelynek során a szomszédos országok egy-egy határ menti városába látogatnak el, ami után a magyar területen fekvő szomszédos településen is koncerteznek. A párok a következők: Sopron-Felsőőr; Miskolc-Kassa; Mátészalka-Beregszász; Debrecen-Nagyvárad; Szeged-Szabadka; Pécs-Drávaszög valamelyik települése; Zalaegerszeg-Lendva.

Mint elhangzott, január 28-án a Vigadóban ünnepli Kiss Anna költőnő 80. születésnapját a Kaláka – az együttes a kezdetektől fogva zenésíti meg és énekli a költeményeit. Az ünnepi koncerten ott lesz Novák Péter és az Etnofon Társulás, Bognár Szilvia, Paár Julcsi, Ferenczi György és csapata, valamint az Eszterlánc is. A Kaláka története során Kányádi Sándor is kiemelten fontos szereplő volt: az együttes jövő májusban a Vigadóban és Kolozsváron Bogdán Zsolt kolozsvári színésszel közösen tart emlékestet az idén júniusban elhunyt Kányádi Sándor 90. születésnapja alkalmából. „1981-ben jártunk először turnén Erdélyben, ami csodálatos emlék” – tette hozzá Gryllus Dániel.

Jövő júniusban rendezik a 40. Kaláka Fesztivált Egerben, júliusban a magyarföldi Fatemplom Fesztiválon és Kapolcson a Művészetek Völgyében, a Kaláka Versudvarban játszik a zenekar. „2019 őszén immár negyedik alkalommal megyünk Dél-Amerikába az ottani magyar diaszpórához, a tervek szerint Argentínában, Brazíliában, Chilében, Uruguayban és Peruban lesznek fellépések”.

Az évad záróeseménye 2019. november 30-án egy dupla koncert a Müpában. Délelőtt a Miskolci Szimfonikusokkal közösen játszanak, ahol bemutatják a Hangol már a zenekar című műsorukat. Az esti gálán a Kaláka nagykoncertet ad vendégművészek közreműködésével.

A 2000-ban Kossuth-díjjal elismert Kaláka a már említettek mellett például Ady Endre, József Attila, Kosztolányi Dezső, Weöres Sándor, Lackfi János verseinek megzenésítéseivel lett népszerű. Eddig mintegy harminc lemezt készítettek, a következő jövőre jelenik meg Őszi rigódal címmel. Ezen új és eddig hanghordozón nem kiadott Kaláka-dalok szerepelnek: a címadó Áprily Lajos-vers mellett többek között Oláh János, Ady Endre, Szabó T. Anna, Lackfi János megzenésített művei mellett a már régóta énekelt Örkény-egyperces, a Rossz álom is.

Forrás: MTI

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.11.25