173

A vár, ahonnan kidobták Balassi Bálintot és cimboráit


sarospatak-var

Sárospatak mostani várát a Szent Koronát Habsburg Ferdinánd kezébe juttató Perényi Péter kezdte el építtetni, de az is biztos, hogy előtte állt itt már valamilyen erődítés, királyi kúria, várkastély korábban is.

Már csak azért is, mert a hagyomány szerint itt született II. András lánya, Szent Erzsébet, és azt is tudjuk, hogy Aba Amádé fiai – apjukat megbosszulandó – Patakra törtek, hogy aztán véres fejjel húzódjanak vissza. Volt tehát itt valami erődítmény, de fallal kerített szőlőtermelő királynéi város az biztos volt. Amit aztán Zsigmond Perényi Miklós szörényi bánnak adott, de volt itt úr Pálóczi György esztergomi érsek is. No meg 1440-től a husziták, Giskra két alvezére, Axamit és Talafuz itt tanyázott egészen 1458-ig, Rozgonyi Sebestyén és Magyar Balázs megérkeztéig. Aztán Mátyás király Pálóczi László országbírónak, a város tulajdonosának kegyesen megengedi, hogy erődítsen itt. Néhány évtizeddel később, a mohácsi csatában aztán odalett a főispán Pálóczi Antal is öccsével együtt. És jött Perényi Péter, aki az özvegy tiltakozása ellenére lecsapott a birtokra.

sarospatak-varA vár 1550 után épült reneszánsz loggiájáról a bal oldali könyvben olvashat (Együd Árpád Kulturális Központ ©Minden jog fenntartva), Sárospatak különösen sokat köszönhetett a nőknek (jobb oldali könyv - Ózd Városi Könyvtár CC BY-NC-ND)

És a Pálóczi-féle épület helyére, a Bodrog melletti dombra 1534-től felhúzatta a 20x20 méteres, később ötszintessé fejlesztett, a zsindelyének színéről elnevezett Vörös-tornyot, amihez lakó- és tárolóépületek és külső falak is készültek, s fia, Gábor már reneszánsz ajtókat és ablakkereteket is rakatott az épületre. Vele aztán kihaltak a Perényiek, a bécsi király ezután Dobó Ferencnek adja zálogba Patakot 100 ezer aranyért. Dobó uram lányát, Krisztinát pedig a csélcsap Balassi Bálint titokban feleségül vette, így jogot formálva Patakra, 1584 decemberében néhány órára el is foglalta. Azonban a háznép és városka lakossága végül kizavarta Balassiékat a hideg télbe. Dobó Ferenc után Bécs jóvoltából Lórántffy Mihály uram lesz Patak zálogbirtokosa. Az ő Zsuzsanna lánya viszi aztán a várat és a várost hozományul I. Rákóczi György kezébe. A későbbi fejedelem komoly építkezésekbe kezd itt. Egy 1639-es robbanás után elkészül a „bokályos szoba” is, ahol a küldöttségek fogadása zajlik. Ágyúöntő műhely is létesül, és az ágyúknak új bástya, no és egy ágyúterasz a Vörös-torony tetejére.

A vár és a város virágkora jött el a fejedelemmel. Letelepedtek a Felvidékről elűzött habánok, és 1650-ben megérkezett a kicsiny iskolába a nagy Comenius. Igaz, csak négy esztendőre, de ekkor már működött a Lórántffy Zsuzsanna által alapított nyomda is. A református reneszánsznak aztán II. Rákóczi György özvegyének, a katolikus Báthory Zsófiának megérkezése vetett véget, de ez már egy másik történet.

Címlapkép: Sárospatak nevezetességei képeslapon (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.11.25