Varga Balázs: A győri politikai vezetőréteg 1945 és 1956 között
(Berente Erika írása)

Egy korábban feltáratlan terület kutatási eredményeit rendezte kötetbe és tette közzé Varga Balázs történész, szociológus. A Könyvszalon első napján, november 16-án Rechnitzer János beszélgetett a szerzővel, aki a könyv bemutatása előtt felhívta a közönség figyelmét arra, hogy Győr múltjának feltárására nagyfokú tudatosság jellemző. Most készül a város ötkötetes monográfiája, s az utolsó rész szerkesztőjeként különösen fontosnak tartja, hogy egy újabb XX. századi témáról kaphatunk átfogó képet.

A szerző által kutatott időszakban, azaz mindössze 12 év alatt 4 elitváltás és társadalmi váltási kísérlet zajlott le városunkban. Hogy ezeket a folyamatokat értelmezni tudjuk, Varga Balázs és Rechnitzer professzor tisztáztak bizonyos alapfogalmakat: elit, helyi elit, káder, nómenklatúra. Felhívták a figyelmet a természetesen kialakuló társadalmi vezetőréteg és a politikai felső vezetés által deklarált „elit” közti különbségekre. Ismertették a hatalmas társadalmi mobilitás által okozott jelenségeket: egyrészt kialakult a túlélők és az átalakulók szűk rétege, mások az emigrációba menekültek. Ugyanakkor az értelmiségiek egy része átszivárgott a nómenklatúrába, ezenközben kialakult a feladatukhoz felnőni tudó káderek köre is. Az egyes csoportokról szólva ismert győri személyiségekről ejtettek szót, kezdve a polgármesterekkel az országgyűlési képviselőkön át a gazdasági élet meghatározó szereplőiig. Varga Balázs kitért arra, hogy a kutatása során áttanulmányozott iratanyagok tanulsága szerint a korra jellemző káderpolitika nem csak a régebbi elit számára volt zavaró. A saját korlátaikat felismerni tudó káderek egy része az életút interjúkban kifejezetten frusztrálónak élte meg a saját közegéből való erőszakos kiemelést. A beszélgetés során szóba kerültek még a nők politikai szerepvállalásának erősítésére tett kísérletek, és kicsit bővebb időt szánva a szociáldemokrata gondolkodásmód továbbélésének mikéntje, s a „Győri tudat” mibenléte is.

Biczó Zalán: A győri olasz hadifoglyok emlékezete
(Csiszár Antal írása)

A Könyvszalon első napján mutatta be új könyvét Biczó Zalán a győri könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárában. A szerző beszélt a hadi eseményeknek véget vető fegyverszünetről, valamint az afrikai hadműveletek elhúzódásáról (a fegyverszünet híre késve érkezett csak meg). Az emlékkötet középpontjában a helyi olasz hadifoglyok állnak, körülményeikre, valamint az elhunytaknak nyújtott végtisztességre fókuszált a szerző.

Bemutatta a győri köztemetőben lévő sírokat, és szó esett azok áthelyezéséről is. Beszámolt az 1924-es és 1934-es megemlékezésekről, utalt a civil társadalom hozzáállására, hangsúlyozva néhány – kiemelkedő szerepet játszó – személyiséget (például Weisz Hugó). Végül részletezte azokat a történelmi kútfőket (levéltári-, illetve sajtóanyagok, fényképek), melyekre támaszkodhatott a mű elkészítésekor.

Teke András: A zʼErgényi
(Csiszár Antal írása)

Teke András nyugállományú ezredes kötetének bemutatójára november 16-án került sor a Kisfaludy Károly Könyvtár muzeális gyűjteményében. A zʼErgényi című könyvet Biczó Zalán beszélgetőtárs közreműködésével prezentálták a közönségnek. A szerző kiinduló ihletét a mű megszületéséhez az Ergényi lakótelepre történő költözése adta.

Az Ergényi vagy Zergényi kérdésre igyekezett – buzgó oknyomozás során – válaszolni. Beszélt az első házak felépüléséről, az árvíz kapcsán elrendelt építkezési tilalomról, az 1960-as komplex tervről, mely a házsorokon kívül fejlett infrastruktúrával számolt, a terv fiókba kerüléséről. A nyolcvanas évek elején a kedvező magánerő feltételek sok embert építkezésre csábítottak.

A városrészt 1966-ban csatolták Győrhöz. A város és a helyi lakosság közti konfliktusforrás a kisajátítás volt (kártérítés ellenében telkek kisajátítására került sor). A kilencvenes évek elejére, illetve már a nyolcvanas évek végén kedvezőtlenül változtak meg a kamatfeltételek, ez részben helyi lakosságcseréhez vezetett. Az infrastrukturális fejlesztés elmaradt, nem épült iskola. Továbbá megismerhettük az utcanevek elnevezésének hátterét is.

Szalay Gyula: A Nyugat kapuja – GYŐR
(SzaSzi írása)

Győrről sokan és sokféleképpen írtak már. De vajon megismerhető-e egy könyvből a város lelkülete? Tömöríthető-e egy könyvbe a város egész története? Szalay Gyula professzor könyvét – bár a várost a történelem forgatagában szemléli – az eddigitől eltérő nézőpont és szerkesztés jellemzi. Bemutatására nagy érdeklődés mellett került sor november 18-án a Könyvszalon pódiumszínpadán, ahol Lakatos Gy. László képzőművész működött közre. Beszélgetőtársuk Barna Attila, a Széchenyi István Egyetem jogtörténeti tanszékének vezetője volt.

A szerző elmondása szerint a számtalan résztémakört feldolgozó és a város történetét általánosan bemutató művek sorában valahol középtájon helyezkedik el kötete. Nem a történettudomány módszereivel dolgozott, már csak azért sem, mert a város monográfiája most készül. Megközelítése más, az adott korszakoknak a mai lenyomatát próbálta egybeszerkeszteni, amelyben a 4-es mint rendező elv szerepel. Bal oldalon olvasható, jobb oldalon vizuális információkat kapunk. Az illusztrációk elkészítésében törekedtek az egyenletes minőségre. A szerző külön köszönetét fogalmazta meg mindazon munkatársaknak, akik a kutatásoktól az illusztrációk elkészítéséig valamilyen módon részt vettek a könyv elkészítésében. Összességében a kötet inspiráció arra, hogy jobban megismerhessük városunk történetét, lelkületét.

Berente Erika, Csiszár Antal, SzaSzi
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára, Terman Tímea, Szabó Béla