Nagy élményt nyújtott a beszélgetés. Két remek írót, egyúttal két jó barátot ismerhettünk meg, akik az irodalomnak köszönhetik egymásra találásukat. Tíz éve kísérik figyelemmel a másikat, és manapság már többször együtt vesznek részt könyvbemutatókon. A beszélgetés elején a két író egymást mutatta be, a másik szerző munkáját méltatták. Bíró Szabolcs, a székirodalom „atyja” napjaink egyik legismertebb történelmi regényírója, a kezdetektől Benyák Zoltán igazi rajongója. 2007-ben jelent meg mindkettőjüknek az első könyve, ez is összeköti őket. Bár más-más témákat dolgoznak fel, de hasonlóan gondolkodnak. Zoltán első könyve a Veszett lelkek városa volt, melyet még álnéven írt, 2012-ben pedig neki is megjelent egy történelmi műve, A háború gyermeke.

A beszélgetés során régebbi és jelenlegi munkáikról, valamint jövőbeli terveikről is hallhattunk. A 2017-es esztendő jubileumi évnek számított, hiszen tavaly volt tíz éve, hogy az első könyvük megjelent, amelyet különleges könyvturnéval is megünnepeltek. Szabolcs Benyák Zoltánt a könyvtestvérének is nevezi, hiszen kollégái közül vele legszorosabb a baráti kapcsolata. Minden év tavaszán körútra indul – ez az ún. „székirodalmi könyvturné”. Rengeteg érdekes helyszínen fordultak meg együtt az író-olvasó találkozók során, még a diósgyőri vár Anjou-kori lovagtermében is.

Bíró Szabolcs szerint a történelmi regény jó eszköz arra, hogy erős üzeneteket közvetítsen. Rengeteg érdekes témát nyújt a történelem, nagyon gazdag a tárháza. Ő szenvedélyes egyéniség, intenzíven csinál mindent. Gyermekkorában sokat kirándultak a szüleivel középkori várakhoz, innen az érdeklődése. Első kimondottan történelmi regénye az Anjouk című nagyszabású regénysorozat előzménykönyve, a Non nobis, Domine volt, amelyben egy vérzivataros korszak, a 13. és 14. század fordulójának háborúit, az Árpád-ház kihalását követő éveket mutatja be. Kezdetben úgy gondolta, hogy hatkötetes sorozatot ír az Anjoukról, de ez a terve közben megváltozott: regényszériáját jelenleg 15 kötetesre tervezi. Elsősorban a középkori magyar történelem érdekli, de néha más témák felé is kitekint.

Az Anjouk első része három évvel ezelőtt jelent meg, ez volt a Liliom és vér, a sorozat jelenleg már az 5. kötetnél tart, az Ötvenezer lándzsával is érkezett a Könyvszalonra. Változott-e a történelem során az ember személyisége? Szabolcs szerint ez a legnehezebb kérdés, amit fel lehet tenni. Régen teljesen más volt a világ, nagyon eltért az emberek élete a maitól. Például egy átlagos ember a 13-14. században mintegy 10 km-es körben élte le az egész életét.

Milyen egy Benyák Zoltán-könyv? Egyrészt fantasy, másrészt szürrealista, ugyanakkor realista is. Művei eltérő jellegűek, mindig van egy témája, amit évekig hagy érlelődni, mielőtt megírja. Rengeteg ötlete van, egyik jön a másik után, de soha nem tudja megmondani, mi lesz a következő. Azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egyre és egyre jobb legyen. A nagy illúzió című regényében az volt az elképzelése, hogy kinevesse a halált, ne féljünk tőle. Véleménye szerint a túlvilág vidám hely, hiszen ott várnak a barátaid, akiket elveszítettél. Zoltánt olyan témák is érdeklik, mint például az idő, vagy hogyan működik a szerencse. Az idő bolondjai című regényével szépirodalmi díjat nyert. Korábban azt nyilatkozta, hogy „én nem történelmi regényt írok, így a többieknél jóval több fantáziálást vallhatok be”.

Bíró Szabolcs történeteket ír, és érzelmeket nyújt az olvasóknak. A középkorról már elolvasott több tucat könyvet és cikket, de még mindig úgy érzi, hogy keveset tud. Nem gondolja magát történésznek. Aktív kapcsolatot ápol hagyományőrzőkkel, tőlük is sokat tanul. Minél hűségesebben szeretné visszaadni a kort, ezért például még egy kardkészítés leírásából is komolyan felkészült: két napig kovácsokról nézett videókat, majd valódi fegyverkováccsal is megismerkedett. Az interneten keringő anyagokat egyébként meg kell szűrni, mert közülük sok használhatatlan. Nagyszabású történelmi regénysorozatának ötödik része is érzelmekkel és drámai fordulatokkal van tele, egyúttal az Arany Visegrád-trilógia második kötete. „Szerelem és háború, barátság és gyűlölet, élet és halál a középkori Magyar Királyságban” – ahogy a kötet borítóján olvashatjuk. Egy valódi, feledhetetlen középkori időutazás.

A negyedik kötet, a Szent György testvérei még átkötő regény volt, nem alakult ki igazán benne, ki lesz a főszereplő. A legújabb rész, az Ötvenezer lándzsa a második trilógia középső darabja, most indul be igazán a történet. A sztoriban mindenki ragaszkodik ahhoz, hogy Bátor Szilárd az apja – Bátor Attila – nyomdokaiba lépve az udvar vitéze legyen, ám ez nem megy zökkenőmentesen. Már elkezdte írni a hatodik kötetet is, az ötödikkel olyan magasra tette a lécet, hogy ennek kell megfelelni a továbbiakban. Immár tíz éve, 2008 óta dolgozza fel Anjou Károlyt, és lassan egy sor jól ismert szereplőtől kell elköszönnie – neki és az olvasóknak is.

Benyák Zoltán új könyve, Az utolsó emberig öt részre tagolható, mindegyik más történelmi korban játszódik: a felfedezések korában, ahol a két szereplő – a két esküdt ellenség – először kerül szembe egymással; a francia forradalom korában – De Sade márki kastélyában – elképesztő dolgok derülnek ki; 1888-ban Londonban Hasfelmetsző Jackkel és a nyomozójával; a 20. században olyan közismert eseményekkel, mint a Kennedy-gyilkosság és a II. világháború; az 5. rész pedig a képzeletbeli jövőbe repít bennünket – hogy hová is vezet mindez az egész: az emberi szembenállás vajon merre sodor bennünket? Az új regény akár a Hegylakó és Az ember tragédiája kereszteződésének is tekinthető. Egy alternatív történelmi vízió, melyben folyamatosan két férfi küzd egymással, minden korban, újra és újra, ráadásul még egy szerelmi szálat is beillesztett a szerző.

Szabolcs új regénye, az Ötvenezer lándzsa egyik főhőse Lackfi István, a másik pedig Bátor Szilárd, akinek ugyan jó az élete, remek testi erő jellemzi, azonban sok tragédia éri. Kovács a foglalkozása, így lehetősége van arra, hogy kard vagy kalapács legyen. Ő a történet mesélője is, de a sorsa elől senki sem menekülhet el. Sok kemény dolog várható az Anjoukban a jövőben, erős mellékszereplőket szeretne, számos létezett figurát megformál majd, például Toldi is benne lesz, sőt még nyugatabbra is elmozdul.

Bíró Szabolcs szerint időnként valami másra is szüksége van az alkotónak. 2017-ben mesekönyvet jelentetett meg A sárkány, aki nem akart aludni címmel. Az Elveszett csillagok – Egy kalandos egri nyár története pedig jelenleg éppen aktuális, mert most kapta kézhez a második kiadását. Úgy gondolja, ebből a nagy sikerű ifjúsági regényből családi kalandfilmet lehetne készíteni. Nemcsak a gyerekeknek szól ugyanis ez a múlt és jelen különös találkozását bemutató kalandregény.

A jó hangulatú beszélgetés után természetesen mindkét szerző dedikálást tartott az Írók Szalonjában. Továbbra is alkotókedvet és sok kiváló könyvet kívánunk nekik!

Sulyok Attiláné
Képek: Hatvaniné Ragány Klára

Fotógaléria: Bíró Szabolcs és Benyák Zoltán a 18. Győri Könyvszalonon

15 kép