„Mi úgymond mennyei polgárok vagyunk…” – Válogatás a magyarországi protestantizmus történeti emlékeiből a Magyar Nemzeti Levéltárban

A kötet kronologikusan haladva – a lutheri reformáció magyarországi jelentkezésétől egészen 1956-ig – a magyarországi reformáció történetében lényeges, jellemző vagy éppen jelenségként érdekes eseményeket bemutató, tartalmában fontos, ugyanakkor esztétikailag is értékes dokumentumokból válogatott. Kovács Eleonóra kötetismertetésében így – csak hogy néhányat kiemeljünk – láthattunk búcsúcédulát, olyan dokumentumot, amely Melanchtontól származik, vagy éppen reverzális okmányt.

Forrásaink a reformációról – Dokumentumok az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárából

A források kétharmad része a 18. században keletkezett, és illusztrálja azt a mintegy hét évtizedes csendes ellenreformációt, amit nem ok nélkül nevez számos egyháztörténész „második babiloni fogságnak”. A többi forrás 19-20. századi, és elsősorban a protestánsok „civil” életébe enged betekintést. Ezt a kötetet Cserhalmi Zoltán ismertette.

Ami a protestáns-katolikus viszonyt illeti, mind I. Lipót abszolutizmusának idejéből, valamint a későbbi korszakokból származó anyagokat találhatunk. A XVIII. században a protestánsellenesség cizelláltabban jelenik meg: nincs gályarabság, de van dekretális eskü, amely II. Józsefig kirekeszti a nem katolikusokat a hivatalviselésből. Találkozunk például olyan rendelettel, amely felszólítja a reformáció híveit, hogy ne zavarják a katolikus istentiszteletet. II. József türelmi rendelete a protestáns vallás terén nagyobb szabadságot ad.

Láttunk templomrajzokat is, ahol érdekességként kiemelésre került a szemerei protestáns-katolikus templom konfliktus és a vele kapcsolatos királynői (Mária Terézia) döntés. A protestánsoktól elvett templom helyett újat kellett adni a gyülekezetnek.

Tanulmányok a Kisalföld múltjából – Kisalföldi Szemle V.

A szülőföldünkhöz kapcsolódó alkotást dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese ismertette. A kötetben a 17-18. századi pestisjárványoknak, a természettudósok 1874. évi tanácskozásának, valamint az 1919-es kommunista bűnpereknek a helyi hatásaival ismerkedhetnek meg az olvasók. Emellett Abda község határkonfliktusairól (a település – árvíz miatti – helyváltoztatása, áthelyezése nem ment kivételszámba, hatóságok előtt zajló viták tanúskodnak arról, milyen konfliktusok származtak ebből), a 17-18. századi statútumokról, egy amerikai bombázó repülőgép kálváriájáról, valamint a Magyar Vagon- és Gépgyár Harmadik Birodalomba történő kitelepítéséről készült írások kerültek a kiadványba.

Győri Tanulmányok 2018/39 – Győr Megyei Jogú Város Levéltárának könyvbemutatója

Ezt a kötetet is dr. Horváth József mutatta be, kiegészülvén Bana Józseffel, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatójával – az ismertetésbe bekapcsolódtak az egyes fejezetek szerzői is. A kiadvány többek között Bana József, Biczó Zalán, Borbély Tamás tanulmányait, valamint Dominkovits Péter recenzióját tartalmazza. A tucatnyi tanulmány és forrásközlései számos érdekességgel szolgálnak Győr történetének a török kortól a 20. század közepéig terjedő időszakából.

Csiszár Antal
Fotók: Terman Tímea