210

160 éve született Selma Lagerlöf

Nagy Mária írása

selma-lagerlof

Az ember nem hazudhat a barátainak.160 éve született Selma Lagerlöf svéd írónő – az első hölgy, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. 1858. november 20-án látta meg a napvilágot Mårbackán egy művelt, szeretetteljes családban. Gyerekkorától fogva testi hibás volt: kezdetben alig tudott járni, ám erős akarattal leküzdötte fogyatékosságát, de világéletében bicegett. Hosszú idő telt el, míg aztán végre egészségesnek mondhatta magát.

Otthon nyelveket tanult és szenvedélyesen olvasott. Már gyerekkorában verseket írt, és mindig szívesen hallgatta nagyanyja, Lisa Maja Wennerwik meséit. Édesapja alkoholizmusa miatt sajnos el kellett adniuk családi birtokukat. Szülei meghaltak, az örökösök rossz gazdálkodása miatt pedig még a kúria is elveszett meghitt berendezésével. Selma teljesen magára maradt: Stockholmba ment, beiratkozott egy tanítóképző iskolába, és tandíjmentességgel, ösztöndíjakkal tanítói diplomát szerzett.

Egy vidéki város leányiskolájában kezdett tanítani. Tíz évig oktatott, közben pedig írással is foglalkozott, s elkészült első remekműve, a Gösta Berling. 1891-ben jelent meg, és miután Elizabeth Grundvig lefordította dán nyelvre, pozitív kritikákat kapott, hatalmas sikert aratott. 1924-ben meg is filmesítették, Greta Garbo tizenkilenc évesen játszotta benne a főszerepet. 1895-ben a Svéd Akadémia és a királyi család anyagi támogatása birtokában Selma Lagerlöf abbahagyta a tanítást, és ettől kezdve minden idejét az írásnak szentelte.

1894-ben megismerkedett Sophie Elkannal, vele több utazást tett Olaszországba és a Közel-Keletre. Következő regényeiben sokat merített az itt szerzett élményekből. Sophie-val való kapcsolata több volt mint egy barátság. A közösen eltöltött szicíliai utazásai ihletésére született az Antikrisztus csodái című regénye. 1907-ben megkapta az uppsalai egyetem díszdoktori címét.

1902-ben a Tanárok Nemzeti Szövetsége felkérte őt egy földrajz tankönyv megírására. A megbízást regényes formában teljesítette, így született meg a Nils Holgersson csodálatos utazása című műve, amelyért „magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül” 1909-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. Újfajta szemlélettel, egy mesés szövegkönyvvel szerette volna az általános iskolásoknak bemutatni Svédországot, azonban műve rövid időn belül sokkal több lett: egy világszerte népszerű mesekönyvvé nőtte ki magát, és generációk nőttek fel a történeten – a történeten és az alapján készült rajzfilmeken egyaránt. A svéd 20 koronás bankjegy hátulján is Nils és a ludak voltak láthatók.

A Nils Holgersson csodálatos utazása egyszerre mesekönyv, pedagógiai oktatókönyv, földrajz és néprajz, a természet szeretetére lelkesítő történetsorozat. 1909-ben kétszeresen is első volt az irodalmi munkásságért járó legmagasabb kitüntetésben: személyében első ízben kapta nő az irodalmi Nobel-díjat, díjazott művében, a Nils Holgerssonban először ismertek el gyermekkönyvet. A díjért kapott pénzből visszavásárolta a családi birtokot, és élete végéig ott élt.

Selma Lagerlöf meggyőződéses feminista is volt. 1913-ban első nőként választották meg a Svéd Királyi Akadémia tagjának. A húszas években adta ki a történelmi Gyűrű-trilógiát. 1940-ben az ő közbenjárására kapott a nácik által üldözött Nelly Sachs német író és családja menedéket Svédországban. (Később a holokauszt költőjeként ő is megkapta a Nobel-díjat.)

Sokat utazott, bejárta Svédországot, Olaszországot, Egyiptomot és Palesztinát. Meghatározó élménye a Szentföld, főleg Jeruzsálem volt. A világhíres, mindenütt sikeres írónő Svédországban nemzeti intézménnyé vált. Vidéki otthonát híres emberek, uralkodók, külföldi írók, kritikusok keresték fel. Jelentékeny szerepet játszott emberbaráti és jótékony célú egyesületek munkáiban is.

Az első világháború eseményei nagyon megviselték. A háború utáni években megírta végső, dokumentumokban gazdag háromkötetes visszaemlékezéseit (Amikor én még kislány voltam, Egy gyermek emlékei, Selma Lagerlöf naplója). Ezek valóban emlékezések, nem életrajzi vallomások. Műveire jellemző a misztikum keveredése a valósággal, a meseszerű elemek megjelenése a realista környezetben, valamint a démonok és tündérek lakta Svédország csodálatos világa.

Selma Lagerlöf nyolcvankét éves korában, 1940. március 16-án halt meg agyvérzésben.

Nagy Mária

Forrás: wikipédia, magyarkurir.hunokert.hu, Irodalmi Nobel-díjasok kislexikona. összeáll Jakab Antal K. Budapest : Saxum Könyv Kereskedőház, 2003.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.11.20