374

Az újraálmodott Róma – pódiumbeszélgetés a Győri Corvina-ról

Ősze Mária írása

gyori-corvina

A 18. Győri Könyvszalon első napján, november 16-án 15 órától a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében különleges beszélgetésnek lehettek tanúi az érdeklődök. Zsupán Edina filológus, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója és Székely Zoltán művészettörténész, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója társalogtak a Győri Corvina-ról, amelyet a Mátyás király-emlékév keretében újra megjelentettek fakszimile díszkiadásban, közös díszdobozban a mű magyar fordítását is tartalmazó kötettel.

Kiss Tamás a Győrhöz számos szállal kötődő Rómer Flóris (1815-1889) szavaival kezdte a beszélgetést: „Mit érezhet a magyar ember, midőn kezében oly kincset tart, mely valaha fénycsillaga, Hollós Mátyás királyunk, kezében is megfordult! Ha a kard, a paizs, a gyürü, a billikom, mely valami nagy emberünké vala, oly varázs erővel bír és a tiszteletnek oly tárgya, melyre minden honfi büszkén néz: menynyivel inkább kell örvendenünk oly könyvnek, mely ezen dicső királyé volt, kitől a – méltánylást reánk nem épen pazaron árasztó – külföld sem tagadhatta meg a tudós nevet”.

Zsupán Edina elmondta, hogy Rómer Flóris személye megkerülhetetlen, mivel ő volt az a tudós, aki Mátyás királyunk könyvtárának fontosságára felhívta a figyelmet. Rómer az uralkodói könyvtár fennmaradt köteteit elsőként tárta fel szisztematikusan, a modern kódexkutatás eszközeinek felhasználásával, korszerű tudományos módszerek segítségével, például a kötetek kézbevételével (német és itáliai könyvtárakba is elment). Halála után egy tanítványa úgy fogalmazott, hogy „Rómernek két szenvedélye volt, a harangisme és a Bibliotheca Corviniana”.

A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár tulajdonában van egy, Mátyás király híres könyvtárából, a Bibliotheca Corviniana-ból származó corvina, amely a neves humanista, Flavius Blondus (1392-1463) Roma instaurata című munkája.

A magyar uralkodó könyvtára a vatikáni pápai könyvgyűjtemény mögött a második legnagyobb reneszánsz bibliotéka volt. Hozzávetőlegesen 2000 kötetből állhatott, napjainkban mintegy 200 corvina ismert, jelenleg 53 darab található Magyarország területén. Ezek közül 50, köztük a győri is, látható azon a nagyszabású kiállításon, amely Budapesten az Országos Széchényi Könyvtárban 2018. november 6. és 2019. február 9. között látható A Corvina Könyvtár budai műhelye címmel. Amellett, hogy Itáliában számos kódexet készítettek Mátyás király számára, Budán is működött egy könyvmásoló műhely, ahol nemcsak kopírozták a kódexeket, hanem itt készültek a könyvdíszítések, sőt a gyönyörű kötések is. Ugyanolyan színvonalon dolgoztak, mint az itáliai mesterek. Zsupán Edina elárulta, hogy a Bibliotheca Corviniana kis Itália volt Budán. A magyar reneszánsz csúcspontja, az udvari reprezentáció nagyszerű példája. Mátyás király könyvtára azonban nem a semmiből jelent meg. A környezetében olyan bibliofil főpapok éltek (Vitéz János, Janus Pannonius, Garázda Péter, stb.), akik szenvedélyesen gyűjtötték a kódexeket. Valószínűleg a Blondus művét tartalmazó kötet eredetileg Vitéz János vagy Garázda Péter számára készült. Ez utóbbit azon ok miatt feltételezik, hogy Garázda baráti társaságába tartozott Pietro Cennini, a Blondus kötet másolója. A Győri Corvina a bibliofil magyar főpapok fennmaradt kötetei között szerepel a fenn említett kiállításon. A kódex 1467 környékén Firenzében készült, kötése is ún. reneszánsz firenzei kötés.

gyori-corvina

Kiss Tamástól megtudhattuk azt is, hogy pontosan nem ismert, hogyan is került ez a kódex Győrbe. Mátyás király halálát követően a corvinák szétszóródtak: egyrészt utódja, II. Ulászló király elajándékozta, másrészt tudósok vittek el példányokat, harmadrészt a törökök hurcolták magukkal Isztambulba. Írásos források nem maradtak fenn, de azt feltételezik, hogy a jelenleg Győrben őrzött kódex valahogyan Erdélybe kerülhetett, és onnan hozta magával Náprági Demeter, aki 1606-tól haláláig volt győri püspök.

Székely Zoltán elmondta, hogy az itáliai reneszánsz kapcsán elsőre olyan római alkotások juthatnak eszünkbe, mint a Szent Péter Bazilika, Michelangelo Sixtus-kápolnája vagy épp Raffaello stanzái, ámde a reneszánsz művészet valódi bölcsője Firenze volt. A pápák 1305 és 1376 közötti ún. avignoni fogsága idején ugyanis Róma teljesen leromlott, jelentőségét vesztett várossá vált. Az 1430-as években indultak el változások, amelyek V. Miklós pápasága idejére érték el csúcspontjukat. Blondus korában azonban már óriási építkezések zajlottak az örök városban, az antik Róma romjainak, fennmaradt köveinek felhasználásával számos reneszánsz palotát építettek. Valamint a pápai udvar is igazi reneszánsz központtá vált.

Blondus IV. Jenő és V. Miklós pápáktól kapott megbízás alapján vette számba Rómában az ókori maradványokat, szakértő gárda segítségével felmérést készített Róma ókori hagyatékáról, épületmaradványairól. A nagyszabású munka végső célja az volt, hogy hol indulhatnak régészeti feltárások. A nagyszerű humanista műve komplex, tudományos igénnyel megírt értekezés, amely új szemlélettel gyűjtötte egybe az antik Róma fennmaradt emlékeit, sőt adalékot nyújt a római életről is. Blondus munkája során az ókori római szerzők írásait is felhasználta, ezek segítségével próbálta beazonosítani a fennmaradt emlékeket, csak néhány alkalommal tévedett. Az írás a korabeli hatalmi reprezentációt, a pápa, sőt a hit pozícióját volt hivatott megerősíteni. Ez a kódex kivételes abból a szempontból is, hogy a győri példány az egyetlen ismert, teljes kéziratos verziója Blondus írásának.

A magyar nyelvű kötetben a Roma instaurata Zsupán Edina által készített fordítása is szerepel. A fordító elárulta, egy éven keresztül készült a magyar változat. Kezdetben nehézséget jelentett, hogy csak a hasonmás kiadás szövegét kellett használnia. Ez azt jelentette, hogy semmilyen központozás nem szerepelt a szövegben, filológusok által készített, helyreállított szöveg sem állt rendelkezésére. Még a fordítás idején eljutott Rómába, rögtön a megérkezés napján betért egy kis antikváriumba, ahol rábukkant Blondus írásának a 16. században készült nyomtatott változatára, ennek is egy későbbi kiadására. Ezáltal végre kézbe vehetett egy olyan latin nyelvű, központozással ellátott, javított szövegváltozatot, amelynek révén már maga a fordítás is lényegesen könnyebbé vált.

Ősze Mária
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára

2018.11.17