Jacobi Viktor Szirmai Alberttel és Kálmán Imrével járt együtt a Zeneakadémiára. Első darabját, A rátartós királykisasszonyt 1904-ben tűzték műsorra, azonban „az első tartós sikert és a nemzetközi hírnevet hozó darabja” a Leányvásár volt.

A Király Színház alapítója, Beöthy László annak ellenére, hogy Jacobi pályakezdő komponistának számított, teljesen biztos volt abban, hogy az új operettje „tökéletesen alkalmas a sikerre, csak egy jó szereposztás kell hozzá”. Végül a főbb szerepekben a kor sztárjai léptek színpadra: Tom Migglest Király Ernő, Lucyt Petráss Sári (a képen), gróf Rottenberget Latabár Árpád, Fritzet, a fiát az ördöngösen táncoló, végtelenül népszerű színész, Rátkai Márton, Bessyt, a komornát a körülrajongott Fedák Sári alakította. Az ősbemutatón Vince Zsigmond vezényelt.

Az operett a vadnyugaton játszódik, egy San Francisco környéki faluban a 19. és 20. század fordulóján. A történet alapja egy népszokás, „a leányvásár napján annak a lánynak, aki a legtöbb kérőt utasítja el, hozzá kell menni – igaz csak névleg, egy napra – a falu legágrólszakadtabb férfijához”.

A premieren a Leányvásár óriási sikert aratott, a legtöbb énekszámot meg kellett ismételniük a színészeknek. Olyan nagyszerű és főként népszerű dalok szerepelnek a műben, mint a Kettecskén, az élet édes álom kettecskén, a Történt hajdanán, hogy egy hottentotta lány (Dzsiloló), vagy a No, de méltóságos úr. A két főszereplőnek, Király Ernőnek és Petráss Sárinak ezen operett hozta meg az első jelentős sikert.

A kritikusok is elismeréssel nyilatkoztak a Leányvásárról, „egyöntetűen a kor legjobb darabjaként méltatták”. A Pesti Naplóban például így írtak: „A közönség elmés, ötletes, kitűnően elgondolt, igen ízléses librettót, dús zenét, elsőrangú előadást kapott. Meleg és mindenekelőtt őszinte volt a siker”. Heltai Jenő a Nyugat című folyóiratban így fogalmazott Jacobiról: „a zeneszerző bájos, elmés és finom muzsikát írt a kecses versekhez, ő áll a legközelebb a klasszikus operett stílusához, benne van a legkevesebb megalkuvás, ő érzi a legjobban az igazi operettet, amelynek hangjához meggyőződéssel, áhítattal ragaszkodik”.

A Leányvásár azonban nemcsak Magyarországon, hanem a világ számos részén is meghódította a közönséget. Londonban például majdnem elérte a 300. előadást, sőt még a világ túlsó végén, Új-Zélandon is bemutatták.

Heltai Jenő kvázi prófétaként így fogalmazott: „A Leányvásár időtlen időkig műsoron fog maradni”. Ezt az is igazolja, hogy napjainkig újra és újra műsorra tűzik Jacobi remekművét a magyar színházak.

Ősze Mária

Felhasznált irodalom: Jacobi Viktor: Leányvásár, Kossuth Kiadó; Winkler Gábor: Operett.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.