553

Rendhagyó Prímástalálkozó a 18. Győri Könyvszalonon

Interjú Lakatos Róberttel

lakatos-robert

A magyar zenei élet kimagasló egyéniségei muzsikálnak együtt november 16-án a 18. Győri Könyvszalonon, akik ugyan különböző zenei műfajokat képviselnek, közös anyanyelvük azonban a magyar népzene. A produkció különlegessége, hogy mindegyikük prímás: vezeti a zenét, adja a jeleket – a zenekar közösen mégis megbonthatatlan egységet képvisel a színpadon. A Rendhagyó Prímástalálkozó vezetőjével, Lakatos Róbert brácsa- és hegedűművésszel Bajzát Zsuzsi beszélgetett telefonon a Győr Plusz Rádióban.

Úgy tudom, hogy Győr különösen közel áll a szívéhez, jók az információim?

Így van, körülbelül egy évvel ezelőtt, januárban költöztünk ide a párommal meg a két kisfiammal a Felvidékről, Komáromból. Nagyon megtetszett, mindig is tetszett ez a város, és Pozsony közelsége is egy ok volt ahhoz, hogy ide költözzünk, és minél többet lakok itt, annál jobban szeretem ezt a várost.

Szerintem itt Győrben jók vagyunk népzenében, kedveljük ezt a műfajt, ön is ezt tapasztalta, vagy mondjuk az elmúlt években, amikor már – úgy tudom – léptek fel nálunk akár ezzel a formációval is?

Igen, érdekes a helyzet Győrben, amint én mint kívülálló látom. Van itt – nem tudom pontosan – öt-hat tánccsoport, rengeteg fesztivál, ahol népzene, világzene, néptánc szól, viszont amit nagyon hiányolok, hogy ilyen szakmai tömegnél nincs egy rendszeres táncház például a városban, ahova néha elmennék, és jó zenén szórakoznék a barátaimmal. Ez az egy dolog, ami úgy hiányzik nekem Győrben.

Hátha a közeljövőben ez majd változik vagy másképp lesz, kitűnő magyar muzsikákat azonban hallgathatunk majd például a Győri Könyvszalon keretén belül is, hiszen november 16-án hozzánk is eljön újra a Rendhagyó Prímástalálkozó produkciója. Honnan jött az ötlete ennek a projektnek?

Nagy öröm számomra, hogy ismét fellépünk Győrben, azt hiszem, 7-8 éve zenéltünk utoljára itt ezzel a formációval. Körülbelül 10 évvel ezelőtt született az ötlet: nagyon prózaikus volt a kezdet, barátaimat hívtam össze Komáromban egy fesztivál-muzsikálásra. Aztán annyira megtetszett ez a közös zenélés, hogy úgy gondoltuk, tovább kéne vinni ezt a gondolatot, meghívtunk különböző embereket, és immár nagyjából 10 éve működünk így együtt Rendhagyó Prímástalálkozóként. Két lemezt adtunk ki idáig, az első megkapta a Fonogram díjat 2011-ben, és nagy öröm számunkra, hogy mikor együtt muzsikálunk, ez lejön a színpadról, az emberek pedig érzik az energiát, ami felgyülemlik bennünk. Ami a probléma egy kicsit, hogy annyira elfoglalt és nagyszerű muzsikusok vannak a zenekarban, hogy szinte egy évre előre kell terveznünk koncerteket, és így sem mindig sikerül összeegyeztetni a teljes csapatot. Már úgy működünk, mint egy produkció: vannak nagyszerű zenészek, akik a műsort megtanulták, és együtt muzsikálunk velük is.

Milyen dalokból áll a repertoár? Új felvételekkel dolgoznak, új dalokat dolgoznak ki, vagy pedig feldolgozásokat hallhatunk általában egy koncerten?

A Rendhagyó Prímástalálkozó azért különleges formáció, mert különböző zenei műfajokból érkező emberek visszanyúlnak a zenei anyanyelvükhöz, a magyar népzenéhez. Programunknak a 80 százaléka, ha nem 90 százaléka eredeti magyar népzene. Különböző tájegységekről lehet hallani: Küküllő menti zenét, kalotaszegi zenét, felvidéki zenét, szóval nagyon sokszínű a műsor. Ami a nagy erőssége ennek a prímástalálkozónak, hogy tényleg a szakma legjobbjai muzsikálják ezeket a gyönyörű nótákat.

Önmagában a műfaj, meg ez a fantasztikus produkció is csalogató lehet a közönség számára, hogy elmenjen a koncertre, de talán ha megemlítünk egy-két olyan nevet, aki biztos, hogy itt lesz önök között, az önök soraiban, akkor még nagyobb elánnal jönnek. Milyen muzsikusokkal érkeznek most hozzánk Győrbe?

Két nagyszerű énekesünk, Herczku Ágnes és Korpás Éva – ő egy felvidéki énekes, aki régen a Tükrös együttesben muzsikált, nagyon sokan ismerik; Herczku Ágit , azt hiszem, nem kell bemutatni senkinek. Az egyik legnagyobb név a zenekarban pedig Balogh Kálmán, a világ egyik legjelentősebb cimbalmosa. Két fiatal hegedűssel érkezünk most: egyikük a Magyar Állami Népi Együttes prímása, Nyitrai Tamás, aki nagyon sokat jár Győrbe, hiszen ő a Bazseva zenekar prímása, és én csak ebben az évben legalább négy produkción találkoztam vele itt a városban, második hegedűsünk pedig, aki jön, Hegedűs Máté, ő most a pozsonyi Ifjú Szívek Táncszínháznak a zenekarvezetője. Bede Péter a Fanfara Complexa vezetője, aki szaxofonon játszik, Bognár András nagybőgőzik és Mester László, ő a brácsásunk, valamint jómagam, úgyhogy kilencen leszünk ezen a koncerten.

Prímásnak hívjuk azokat, akik a népzenei együttesek vagy az ilyen formációk vezetői, jól tudom?

A prímás egy latin eredetű szó, jelentése: az, aki vezeti. Szóval például egy vonósnégyesben – ha komolyzenéről beszélünk – az első hegedűs, aki vezeti a felállást, ő is egy primárius, prímás végül is. Szóval prímás az, aki vezeti az adott számban, az adott zenében a zenekart, legyen az hegedűs, énekes, cimbalmos. És ez a szó jellegzetes más zenei műfajokban is, nem csak népzenében. Mint kifejezést, leginkább a magyar mű- és cigányzenéből ismertük meg.

Hogy fér meg ennyi dudás, jelen esetben prímás egy csárdában? Milyen a közös munka a muzsikusokkal?

Nagyon jó, abszolút konfliktusmentes. Pont azért, mert örülünk, hogy végre együtt muzsikálunk, és ha arról van szó, hogy készítünk egy új lemezt, akkor mindenki hoz saját ötleteket, összecsiszoljuk és muzsikáljuk. Mindenki kap teret a műsorban, mindenki egyszer megjelenik mint prímás, sok közös muzsika is szerepel benne, csak ajánlani tudom minden népzene szerető embernek Győrben!


A Rendhagyó Prímástalálkozó fellépésére a 18. Győri Könyvszalonon november 16-án (péntek) 19 órakor kerül sor a Győri Nemzeti Színház Nagyszínpadán. A belépőjegy 1500,- forintba kerül.

Bajzát Zsuzsi

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.

2018.11.10