335

Az Orient expressz első hivatalos útja – Ezen a napon történt

SzaSzi írása

orient-expressz

Az Orient expressz első útja mellett valójában 1883. június 5-i dátum szerepel, de ez még próbaútnak tekinthető. A Párizs-Strassburg-Stuttgart-München-Bécs-Pozsony-Budapest-Szeged-Temesvár-Orsova-Bukarest-Ruszcsuk-Várna több mint 3000 kilométeres útvonalán közlekedő legendás vonat hivatalos felavatására 1883. október 4-én került sor.

Az első vonatjegyért 1883-ban közel 550 aranyfrankot kellett fizetni, most majdnem 7 ezer angol fontba kerül a legolcsóbb jegy. A több mint százéves múltra visszatekintő, keletet és nyugatot összekötő (ezt jelenti az orient) szerelvény számos igen szép várost érintett. A menetidőt nézve 3 éjszaka, 2 nap alatt szelte át Európát, ami hosszúnak tűnik a mai rohanó élettempójú világunkban, hiszen repülővel ez a táv 2 óra alatt megtehető (ja, és kb. 40 dollárba kerül). Ne felejtsük el azonban, hogy a múlt században az időt még másképp mérték. A vonatozás életforma volt, s ezek között az Orient expressz az eleganciát, az utazás egzotikusságát, titokzatosságot képviselt. Hallgassunk a taoista bölcsekre, akik szerint az utazás lényege nem a megérkezés, hanem az úton lenni.

orient-expressz

A vonalat a Compagnie Internationale des Wagon-Lits (Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaság) üzemeltette, amelyet egy belga bankár, Georges Nagelmackers alapított. Az ő elképzelése volt, hogy amerikai mintára létrejöjjön egy egész kontinenst átszelő járat. Bizonyára nem gondolta, hogy a világ leghíresebb vonatát indítja el. A Társaság fő részvényese volt II. Lipót belga király is, így került a vonat oldalán is szereplő címerbe az oroszlános királyi jelkép. A csillogó-villogó, minden kényes ízlést kielégíteni képes luxusvonat, elsőrangú személyzetével és kiváló konyhájával, hamar világhírűvé vált. Sokan mondták akkoriban, hogy olyan, mint egy „guruló Grand Hotel”.

Reklámszlogenje sem véletlenül szólt így: „a vonatok királya, királyok vonata”. Az utaslistán ott volt mindenki, aki annak idején számított, uralkodók, politikusok, pénzemberek, arisztokraták, milliárdosok, kalandorok. A rajta utazó hírességek névsora így meglehetősen hosszú és sokszínű. Rajta van többek között Nelson Mandela, Roman Polanski, Sir Richard Attenborough, Paul Newman, Tony Blair, Nagy-Britannia miniszterelnöke, de ugyanúgy ott van Adnan Khashoggi fegyverkereskedő is, vagy Mata Hari, a híres kémnő. A rekordot egy nyolcvanéves hölgy tartja, aki csaknem százszor utazott rajta.

A luxust látva az ember ezt meg is tudja érteni. Itt minden arról szól, hogy aki felszáll, valóban szépen, elmélyülten utazzon. A személyzet ezért dolgozik. A diszkrét figyelem, amivel az utasok felé fordulnak, a harmincas években még természetesnek számított, a mai lótó-futó közlekedők számára azonban már kényeztetés.

orient-expressz

Kezdetben a szerelvényeket öt kocsiból állították össze. Az elején és a végén volt a poggyászkocsi, köztük két hálókocsi és egy étkezőkocsi. Csupa kristálytükör, csillogó réz, pazar kivitelezésű favázas és faburkolatos, gőzzel fűtött, gyertyával, később gázzal megvilágított kupék, politúrozott berendezési tárgyak, monogramos bőrgarnitúrák, világhírű gyárakból kikerült étkező eszközök jellemezték az expressz színvonalát. Az első hálókocsikban a férfiak nyugodtan borotválkozhattak, nem kellett attól tartaniuk, hogy elvágják a torkukat. Étkezőkocsiját Európa legszebb vasúti kocsijaként emlegetik ma is.

Van mit megcsodálni magán a vonat külsején is. A nagyobb pályaudvarokra befutó vagy csak áthaladó vonat ma is szenzációszámba megy, s telefonkamerák hada követi az elhaladó szerelvényt. (Jó példa erre a járat idei augusztus végi érkezése. Amikor augusztus 27-én keresztülhaladt Békéscsabán, a helyi sajtó is kivonult.)

orient-expresszA fényűzés és a rejtély példaképévé vált: Van Helsing akkor utazott a vonaton, mielőtt megküzdött Drakulával; James Bond egy orosz hölgy társaságában romantikázott rajta; Agatha Christie pedig egyik leghíresebb krimijének helyszínéül választotta. Nem véletlen, hogy sokakat megihletett. A krimikirálynő a Gyilkosság az Orient expresszent egy 1929-es esetet felhasználva írta: a luxusvonat elakadt a nagy havazásban, és csak 11 nap után sikerült kiszabadítani. Az írónő maga is sokat utazott a vonattal, hiszen férje régészként dolgozott a Közel-Keleten. Személyesen is átélte, amikor az expressz egynapos „fogságba” esett az esőzés és áradás miatt. Regénye újabb utasokat vonzott az útra, hiszen volt olyan olvasója, aki csak azért váltott jegyet a járatra, hogy ellenőrizze a regény részleteit, például a kilincs elhelyezkedését, amelynek szerepe van a történetben. Más írók is öregbítették az expressz hírnevét, például Graham Greene Isztambuli vonat című regénye. Több film is készült róla: nemcsak a fentebb említett krimi filmváltozata, hanem kémtörténet (James Bond – Sean Connery), romantikus dráma, sőt magyar film is. Dalszövegekben is felbukkan (Máté Péter).

Számos misztikus történet tapadt a jármű nevéhez története során. Például I. Ferdinánd bolgár fejedelem, aki mérnöki érdeklődéssel is bírt, ragaszkodott hozzá, hogy a bolgár szakaszon maga vezesse a mozdonyt. A magyar vonatkozású anekdoták közül a legismertebb az, amikor egy gróf az érsekújvári vasútállomáson a cigányzenekart hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. Örömében és hálája jeléül alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására.

Az Orient Expressz 135 éves története a történelem része lett. Példának csak annyit említek, hogy több útvonalon is haladt. Az első világháború után a vesztes országokat, a hidegháború idején a keleti tömb országait kerülte el a járat. A második világháború után elvesztette luxusjellegét, a szerelvényhez másodosztályú kocsikat is csatoltak. 1977 májusában utolsó útjára indult, és sokáig úgy tűnt, egy legendával szegényebbek maradunk. Egy amerikai vasútmániás vállalkozó, James B. Sherwood, a Sotheby’s árverésén megvásárolta az Orient expressz két hálókocsiját. Az ötlet hamar megszületett: életre kell kelteni a legendát. A legkülönbözőbb helyekről, roncstelepekről, magánszemélyektől sikerült összegyűjtenie a vonat részeit: 35 hálókocsit, ülőkocsit és étkezőt. A felújítási munkákat végzők között volt olyan iparoscsalád, aki még a kezdeteknél is részt vett a gyártásban! 23 ezer munkaóra, 16 ezer dollár, és a vonat ismét a régi pompájában ragyogott. Persze korszerűsítésen is átesett, hogy megfeleljen a mai biztonsági előírásoknak és kényelmi igényeknek. A tulajdonos pedig azóta is dollárezreket költ a szenvedélyére, hogy tökéletes állapotban legyen a szerelvény. 1982. május 25-én – már Venice Simplon-Orient expressz néven – újra elindult Londonból Velencébe. Továbbra is a csillogás szimbóluma maradt.

Aki ezek után kedvet kapott e legendás utazásra, jobb, ha felkészül. Ha sikerült is összespórolni a jegyre valót, ne felejtse otthon a vacsorához az estélyi ruhát és szmokingot, mert a fedélzeten elvárás a megfelelő öltözet. Itt csak I. osztály van, kérem! Ha pedig valaki inkább dolgozni szeretne a járaton, megteheti, bármelyik EU országból lehet stewardnak pályázni; elsősorban férfiak jelentkezését várják, és legalább három európai nyelv ismerete alapfeltétel. (A pontos menetrendről és a jegyvásárlásról a vonat hivatalos honlapján kapható információ.)

– SzaSzi –

Forrás: Britannica Hungarica. 14. köt. 175. oldal; Vonattal a Föld körül Budapest: Magyar Könyvklub. 1995. 18–25. o.; belmond.com; wikipedia.hu

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből és a flickr.com gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a kép készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép; 4. kép; 5. kép.

2018.10.04