485

Megjelent a Győri Hírlap (1886-1939) első száma – Ezen a napon történt

Horváth József írása

gyori-hirlap

A Győri Hírlap első számának megjelenésekor, 1886. szeptember 26-án aligha volt sejthető, hogy a győri sajtó történetének egyik leghosszabb életű újságja indul útjára. Történelmi jelentőségű lett a tény: először fordult elő Győrött, hogy négy újság próbált egymás mellett megélni – 1888 végéig így párhuzamosan létezett egymás mellett a Győri Közlöny, a Hazánk, a Győri Híradó és a Győri Hírlap.

Szávay Gyula kétségtelenül a dualizmuskori győri időszaki sajtó egyik legérdekesebb alakja volt. Az 1861-ben Zentán született Szávay középiskolás diákként került Győrbe, ahol az érettségi után a Királyi Jogakadémián folytatta tanulmányait. Már eközben is újságíróskodott: 1882-ben elindította Garabonciás című élclapját, mely címét később Garabonciás Diákra változtatva 1888-ig jelent meg. A Győri Híradó szerkesztésével 1885 őszén kapcsolódott be a helyi politikai sajtóba, az igazi nagy vállalkozása azonban a következő év őszén elindított Győri Hírlap lett.

Az induláskor az egyszerű „Társadalmi lap” alcímet viselő, Szávay Gyula által szerkesztett új folyóirat a heti kétszeri megjelenést tűzte ki célul. A legfontosabb szerepet a következő másfél évtizedben maga Szávay vállalta, aki 1902 őszéig állt különböző „minőségekben” – felelős szerkesztő, főszerkesztő, lapvezér – a vállalkozás élén. Közben sok minden történt a lap körül. Többször változott alcíme: az 1890-es évek első felében pl. „A nemzeti törekvések, az irodalmi, közgazdasági és társadalmi érdekek független helyi lapja” alcím olvasható fejlécén. Ennél is fontosabb, hogy Szávay tudatosan törekedett a konkurencia „beolvasztására”: 1889 szeptemberében a Hazánk olvad be a Győri Hírlapba, majd 1896 szeptemberében ezt teszi a Győri Közlöny is; így – mivel a Győri Híradó 1888 végén megszűnt – az 1886 őszén egymás mellett élt négy helyi újságból egy bő évtized múlva már csak egyetlen egy marad: a Győri Hírlap. (Ez nem jelentette viszont azt, hogy vetélytárs nélkül maradt, mivel közben indultak újabb vállalkozások is.) Érdekességként említhetem viszont, hogy a korábbi alapítású lapok beolvadásakor Szávay átvette azok évfolyamjelölését is: emiatt a Győri Hírlap 1889 őszén, a Hazánk beolvadásakor a 4. évfolyamból egyből a 10. évfolyamába, míg a Győri Közlöny beolvadásakor az akkor 17. évfolyamánál tartó lap azonnal a 40. évfolyamába lépett. Ennek köszönhető, hogy az 1886-ban indult, 1939-ben megszűnt Győri Hírlap utolsó évben megjelent számain a „83. évfolyam” jelzés olvasható.

A Győri Hírlapról sok érdekességet lehetne elmondani. Így pl. azt is, hogy 1895. szeptember 29-től hetente hat alkalommal jelent meg – azaz az első olyan időszaki kiadvány volt Győrött, melyet a szó mai értelmében napilapnak mondhatunk. Szólnom kell továbbá arról: Szávay Gyula kiterjedt szerkesztői kapcsolatainak köszönhetően jeles külső munkatársai is voltak az újságnak. Nagy szerepe volt abban, hogy Gárdonyi Géza 1887 őszén – másfél éves fővárosi tartózkodás után – visszatért Győrbe; és Szávaynak köszönhető – több más mellett – az is, hogy a 19-20. század fordulóján a Győri Hírlap külső munkatársa volt Juhász Gyula és Ady Endre is! Az utóbbiak ezen tevékenységéről alig tudnak a mai győriek; pedig már az 1940-es években nagyra értékelte azt a helytörténeti kutatás – Jenei Ferenc a Győri Szemle hasábjain írt erről –, az 1970-es évek második felében pedig Pernesz Gyula foglalkozott e kérdéssel. Az utóbbi írásából tudjuk, hogy 1899 és 1902 között Ady Endre rendszeresen küldte közlésre új verseit Szávay Gyulának, aki azokat rendre közölte is, többnyire – egyezségük alapján – néhány nappal azok első (debreceni) megjelenése után. Harmincnál több írása jelent meg itt, többnyire teljes névvel aláírva, de vannak közöttük másként – „Adieu”, „Adi”, „Bandi”, „Dyb” – aláírtak is. Az itt közölt Ady-versek sorát 1899. január elsején a Sorsunk, valamint január 22-én Az alsószoknya alkonya kezdte, és a Menyasszony a Zsóka zárta 1902 februárjában; de több Ady-novella is megjelent a Győri Hírlap hasábjain: közülük a legkorábbi A hősnő volt 1899. március 3-án.

A Győrött megjelent Ady-publikációk értékeléséhez talán nem érdektelen Pernesz Gyula összegző véleményét idéznem: „Ady fiatalkori írásai általában A Győri Hírlap tárczája című rovatban jelentek meg, amelynek ezekben az években olyan szerzői voltak, mint Jókai, Mikszáth, Gárdonyi, Tömörkény, Krúdy, meg Anatole France, Tolsztoj, Maupassant, és természetesen a ʼrégiʼ győriek: Szávay Gyula, a főszerkesztő és Erdős Renée. A győrieken kívül azonban olyan folyamatosan, állandósult jelleggel, mint Ady Endre, senki sem szerepelt. S ez a tény is igazolja a ʼmunkatársiʼ viszonyt.”

Szávay Gyula 1902 nyarán távozott a lap éléről (és a városból is); utódai közül Rumy Sándort emelhetjük ki, aki mintegy három évtizedig dolgozott – nevét közben Révészre változtatva – az ekkortájt is jelentős és az olvasók körében népszerű, polgári értékeket képviselő lap élén. Az újság alcíme közben többször változott: 1903-tól egy évtizeden keresztül a „Politikai napilap. Győrvármegye Gazdasági Egyesületének közlönye” alcím állt a fejlécben, kifejezte az orgánumnak a nevezett egyesülethez való kötődését; 1912 elejétől viszont már csupán „Politikai napilap” lett az alcím.

A Győri Hírlap impresszumában tíz alkalommal változott az azt előállító nyomda neve; a felsorolástól itt és most eltekintve arra hívnám fel a figyelmet, hogy 1913 tavaszától megszűnéséig már a Győri Hírlap Nyomda az előállító – a saját nyomda fenntartása ugyancsak a vállalkozás sikeres voltát bizonyítja. Ez utóbbira számos további tény is utal, melyek közül itt és most csupán kettőt említenék. Az egyik, hogy a 20. század elején is sikerült egy konkurens lap beolvasztása: a Győri Napló – Krajcáros Újság 1909-ben szűnt meg és vált a Győri Hírlap „részévé”. A másik, hogy több ízben is tudott kiadni melléklapot: így indulhatott el 1934 őszén a Győri Hírlap Heti Képes Melléklete, majd A Győri Hírlap Képes Híradója – ez utóbbinak 1935 májusáig 23 száma ismert, ami arra utal, hogy hetente jelenhetett meg.

Összegezve megállapítható: az 1886-ban indult Győri Hírlap az 1890-es évek közepére a város egyik legjelentősebb időszaki kiadványa lett, és az is maradt 1939-ig. Ötvenhárom éven át „szállította” olvasóinak – ebből 45 éven keresztül hetente hatszor megjelenve – a nagyvilág és az ország híreit, ugyanúgy, miként a helyi történésekről szóló hosszabb-rövidebb beszámolókat; ez utóbbival jelentős segítséget nyújtva a mai kutatóknak is.

Horváth József

2018.09.26