1531

A „Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés” és más régi földmozgások

Várostörténeti puzzle 108. rész – Antaliné Hujter Szilvia írása

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A Győrben észlelt több tucat kisebb-nagyobb földmozgásról számos feljegyzés maradt fenn. Mind közül a legnagyobb a 255 évvel ezelőtt, 1763. június 28-án bekövetkezett földrengés volt, mely „Győrt megtámadta, Budát fölzaklatta, Komáromot megsemmisítette”. (Saly Auguszt)

Réthly Antal 1952-ben megjelent adattárában a Kárpát-medence földrengéseit vette számba 455-től kezdődően. Katalógusának nagy értéke, hogy a források mellett az esetleírásokat is közölte. Többször említ kisebb nagyobb földmozgást a Dunántúlon, elsőnek egy nagy erejű rengést 455-ben (ezt mások 456-ra teszik), amely Szombathely (Savaria) városát sújtotta leginkább. Réthly katalógusában az első feljegyzés, amely Győr városát is említi, 1585. január 1-jéhez köthető: „Pozsonyból, Zágrábból és részéből rendkívül nagy földrengést jelentettek. … Ez időben Győrnél a földből tűz tört ki.”

Istvánffy Miklós (1538-1615), az első földrengés-felsorolás szerzője 1622-ben kiadott művében feljegyezte az 1599-es földrengést. Ezzel kapcsolatban ugyan Győrt külön nem említi, de leírja, hogy Óvár mellett a föld nagy területen tüzet fogott, három láb mélységben égni látszott, és lángokat vetett ki magából, amelyek sok helyen meggyújtották az összehordott takarmányt.

Az 1599-es földrengés területe Réthly Antal katalógusából:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Mendelényi István az összegyűjtött feljegyzések alapján a következőt írja Győr monográfiájában: „1743: földrengés éreztetett Győrött”. Nála olvashatjuk, hogy 1748-ban „újabb földrengés ijeszté a győrieket.” Ezek erősségéről nem sokat tudunk. 1754-ben többször is mozgott a föld, melyet több forrás is említ. 1754. október 21-én: „délután 3 óra tájban Győr megrendült, és oly rezgés volt, hogy az edényekkel megrakott szekér föld impulsusa folytán megmozdult, és a lankás úton legurult. Ezen rezgés után 3 napon belül 10 rezgés volt érezhető. ” „Visegrád felé a Vértes alatt megnyílt a föld, és az úttól nem messze álló két domb összeomlott és az országutat eltorlaszolta”.

Saly August földrengésekről készült írása a komáromi bencés gimnázium évkönyvében jelent meg, 1859-ben:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Elmondható, hogy az 1700-as évek második felében a földmozgások gyakoriak voltak, pár évente jelentkeztek. Elérhetett Győrbe az 1755-ös szörnyű katasztrófa híre is, mely Lisszabon kétharmadát romba döntötte. A rengés során bekövetkezett omlások, a keletkezett tüzek és a szökőár következtében 60 ezer ember vesztette életét.

Csóka Gáspár kutatásaiból tudjuk, hogy 1758-ban említik a győri Városi Jegyzőkönyvek a földrengés veszélyét, illetve azt, hogy kisebb rengéseket észleltek. A november 23-i ülésen jegyzőkönyvbe iktatták Zichy püspök rendelkezését, mely szerint a város minden szószékéről ki kell hirdetni, hogy a következő vasárnapon, 1758. november 28-án ájtatosságot tartanak a székesegyházban a földrengés elhárítására.

A földindulás

Az eddig felsoroltak azonban mind csak előjelei voltak az igazán pusztító magyarországi földrengésnek, amely 1763. június 28-án következett be. A források és a károk alapján a szakemberek megállapították, hogy a Komáromot romba döntő, 1763. évi rengés epicentruma Győrtől északkeletre és Komáromtól északnyugatra helyezkedhetett el, de a föld mozgását még Drezdában és Lipcsében is érezték. Ezt tekintik a legnagyobb erősségű ismert magyarországi rengésnek. Az összeírt károk alapján magnitúdóban kifejezve Komáromban 6,3-as erősségű lehetett. A feljegyzések szerint ott valamennyi ház megrongálódott, több száz összedőlt, 63-an meghaltak, és 100 felett volt a sebesültek száma. Az akkor tartott vásárra érkező győriek közül is többen eltűntek. A komáromiak hajókra menekültek, ott húzták meg magukat. Élelmezésükre a győri Zichy Ferenc püspök hajóval szállíttatott kenyeret.

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Grossinger János, a komáromi Ó-vár lelkésze részletesen beszámolt az ottani eseményekről és a károkról is. Őt a magyar földrengéskutatás kiemelkedő alakjának tartják, 1783-ban Győrben jelentette meg munkáját, mely a maga korában az egyik legkorszerűbb földrengés-katalógusnak számított. (Grossinger János jezsuita szerzetes, majd világi pap, 1764-1766-ban Győrben humaniorákat tanított.) Művének legfontosabb értéke az a huszonnégy magyarországi földrengésre vonatkozó leírás, melyeket „régi évkönyveket” átnézve sikerült összegyűjtenie.

Grossinger János: Dissertatio de terrae motibus regni Hungariae (Értekezés a magyarországi földrengésekről – Győr, 1783. címlap):

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Győrben az 1763-as földrengést valamivel enyhébbre, 5,6 erősségűre becsülik. Szerencsére itt csak 3 ember halálát okozta, de a város szinte valamennyi épületében keletkezett kisebb-nagyobb kár.

Az 1763-as földrengés kiterjedése, térkép Réthly Antal könyvéből:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Részlet Mendelényi István: Győr szabad királyi város monographiájából:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Az eseményekre vonatkozó fontos források: a jezsuita kollégium naplója, illetve a karmeliták egy részletesebb és egy tömörebb lejegyzése. A karmeliták hosszabb elbeszélése a Liber Fundationisban található, pár nappal a tragikus esemény után íródhatott:

1763. június 27. Hatalmas vihar

Méltán kell felkiáltanunk a Királyi Zsoltárossal: Az Úr jobbja erősnek bizonyult, az Úr jobbja erősnek bizonyult. Megfenyített az Úr minket, igen, megfenyített, de nem szolgáltatott ki a halálnak. Mivelhogy június 27-én este tíz óra körül hatalmas vihar támadt nagy szélförgeteggel, de sűrű és heves mennydörgés vagy villámlás nélkül. Az egész eget beborították ennek a csapásnak igen sűrű és fekete felhői. Ezek szélén egy szivárványhoz hasonlító fehér kör volt látható, és körülbelül két órán át tartott. Jóllehet ez a vihar iszonyú volt, mégsem annyira borzasztó, félelmetes és rettenetes, mint a következő csapás másnap reggel néhány perccel negyed hat előtt, ami fenyegetően előre vetette, hogy az egész város, valamint a vár az összes környékbeli helyekkel együtt e legnagyobb félelemre a végső pusztulásra jutott.

Június 28. Morajló földrengés

Ugyanis a már említett órában reggel akkora zaj és földalatti szélvihar tört ki, hogy azt gondolhattad volna, hogy sebes vágtában sok szekér megy át a kolostoron. Ezt olyan heves földlökés követte, hogy a város összes épülete összeomlani látszott. A várban bizony alig volt ház, amelyik kéményekben, falakban, tetőkben nem károsult vagy sérült. A legnagyobb épületek, mint a jezsuita atyák kollégiuma, a ferences atyák konventje, a reformátusoké és mienk teljesen megrázkódtak, mint az okozott károk szemünk előtt igazolják. A tornyunk a rengéstől kb. a felénél teljesen elhasad, úgy hogy – ha hitelt lehet adni a bécsi kapunál őrt álló katonának – a felső rész az alsóról felemelkedett és elvált, ami az egész tornyon meglátszott. A torony keresztjét gömbjével együtt az evangélium oldalra fordította, az összes kéményt széthasította. A házrészben, vagyis különösen a hálóteremben, és amiben a társalgó, a könyvtár, a levéltár, a cipészműhely, a tisztelendő provinciális atya és a titkár szobái vannak, az ívek középen végighasadtak. A kórus, a templom, a félremenés helye és a Lorettói kápolna említésre méltó károsodástól mentve maradtak, noha repedések maradtak a rekreációs szoba, az ebédlő és könyvtár falán. A földrengés hevességének kifejezésére legyen elég röviden annyit mondani, hogy csodának kell tartanunk, hogy nem dőlt össze az egész konvent. A jezsuita atyák kollégiuma ugyanekkora kárt szenvedett, ha nem nagyobbat. A ferences atyák konventje jobban károsodott, mert a legfelső szintet a földrengés után nem lakhatták. Mellőzöm más házak és épületek kárainak felsorolását, mert igen hosszadalmas lenne belemenni ezekbe a részletekbe. Személyekben – három kivételével – kár nem esett. Ezek közül az egyiket, egy asszonyt, aki a Vízikapu előtti téren fűveket árult, az egyik házról leeső faldarab nyomott agyon, úgy hogy egy-két óra múlva meghalt, előbb azonban valamelyik szerzetesünk ellátta szentségekkel. Ez a földrengés – beleértve a földalatti morajlást és vihart is – valamivel kevesebb, mint három percig tartott. Ezt negyed óra múlva egy másik követte, rövidebb ideig, de egyesek véleménye szerint hevesebb. Ez mégsem látszik valószínűnek, mert a konvent épületeiben keletkezett károk már ez előtt a második rengés előtt előtűntek. A győri lakosok, leginkább a polgárok és nemesek nagyobb része is a birtokok házaiba húzódtak vissza. Szerzeteseink – kivéve a Prokurátor atyát és Burchard atyát, a laikusokat – részben a kertünkben, részben a megriadt és lesújtott jótevőinknél töltötték ezt a napot és a következő éjszakát. 29-én délre pedig mind visszatértek és a konventben maradtak, kevés kivétellel, akik néhány éjszakát a kertünkben töltöttek, nappal azonban visszaértek.

Egy rövidebb leírás P. Antal könyvében olvasható:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Réthly katalógusában közölt egy korabeli levelet is, melyben egy apa számol be fiának a győri földindulásról. Ebben leírja, hogy június 28-án öt óra után „iszonyú földzúgás és forrongás alatt” közel négy percig tartott, majd ezt egy „fertályórával” utána egy 5-6 percig tartó nagyobb és hatalmasabb földindulás követte… „A falak a szemünk láttára hajladoztak, fent, oldalain és minden felől harsogással repedeztek.” Továbbá leírja az emberek ijedelmét, hogy kiszaladtak a házaikból, a nép sátrakat és „deszkatárokat” bérelt, azokban tartózkodott, valamint majorok házaiba húzták meg magukat. (A levél Bölöny Sándor nagyváradi levéltárából való, Márki Sándor közlése a Hon 1868. 238. számában.)

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A forrásokból kiderül, hogy az utórezgések is nagy riadalmat okoztak. Ezek közül a legnagyobb 1763. július 9-én este 9 óra tájban volt, a rémületet tovább fokozta a rengést követő felhőszakadás. A szomszéd Révfalu községben a föld meghasadt, a Duna hullámai házmagasságnyira emelkedtek. A megrettent lakosság a vásártéren és a Kálváriahegy mellékén sátrakba húzódott. Augusztusban további kisebb utórezgéseket éreztek, negyedikén, kilencedikén, tizenegyedikén, majd harmincegyedikén éjjel háromnegyed egy körül ismét heves földrengést észleltek.

A földrengés okozta károk

A földrengés emlékére készült győri fogadalmi kép részletén jól láthatók a megdőlt tornyok:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A leírásokból tehát megállapítható, hogy az anyagi kár jelentős volt. „A város összes épülete összeomlani látszott. A várban bizony alig volt ház, amelyik kéményekben, falakban, tetőkben nem károsult vagy sérült.” Leginkább a magasabb építmények sérültek, így a templomok is. A karmeliták templomában és rendházában keletkezett sérülésekről a naplóban olvashatunk.

A mai megyei levéltár épülete volt egykor a ferences templom és kolostor, melyben az 1763-iki földrengés nagy kárt tett. Különösen a „födélzet”, a két szentélyfal és a főoltár rongálódott meg. Még ebben az évben kijavíttatták 1800 forintos költséggel, Schram Lukács császári építész irányításával. A jezsuiták templomának tornya is meghajolt, kolostora is megrongálódott. A Püspökvár is „bedőlt”. Kaputornyára 1750 után emeltek újabb szintet, azonban az 1763-as földrengésben a torony annyira megsérült, hogy a késő gótikus főpárkány magasságáig mindent vissza kellett bontaniuk. Az újjáépítésre a bélyeges téglák tanúsága szerint 1768-1770 táján került sor. Ekkor a törtvonalú órapárkány fölött a tornyot egyszerű, íves vonalú barokk sisakkal fedték be. A Káptalandombon a papnevelde is összeomlott a földrengésben. Zichy Ferenc püspök 1764-1766-ban újjáépíttette az épületet, ehhez a mosonszentmiklósi birtokán 40.000 téglát égettetett.

Révfaluban meghasadt a föld, utcák dőltek romba, az 1754-ben elkészült templomukat az 1763. évi földrengés egy kissé ugyan megrongálta, de nagyobb kárt nem okozott benne. Szigetben számos ház összedőlt. Szentmárton (Pannonhalma) is súlyos károkat szenvedett.

A földrengést a falvak is megérezték, erről az alábbi, 1925-ös cikk tanúskodik:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A korabeli szemtanúk arról is beszámoltak, hogy a földrengés során mérges gázok szabadultak fel, ennek tulajdonították, hogy állatok betegedtek meg.

Saly August feljegyzése:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok-13

1764-ben Mária Terézia és József fia is meglátogatta a várost, hogy a győrieket vigasztalja.

A földrengések hatása a vallási életre

A leírásokból látható, hogy az 1763-as földrengés iszonyatos ijedelmet okozott, az emberek a „végső pusztulástól” tartottak. Már 1758. november 28-án ájtatosságot tartottak a székesegyházban, a földrengés elhárítására.

Az 1763. június 28-i nap után hamarosan, „Gróf Zichy Ferenc megyés püspök július 2-án kelt körlevelében Isten haragjának megengesztelése végett e hó 4-ére böjtöt és megkérlelő ájtatosságot rendelt el három napra, melyet körmenettel fejeztek be a legm. Oltáriszentséget körül hordozva.” – olvasható a karmeliták feljegyzéseiben. A körmeneten az összes társulatok és testvérületek kötelesek voltak megjelenni a székesegyháznál a meghatározott órákban; ezt az egyetemes körmenet zárta be, amire az emberek szinte megszámlálhatatlan tömege gyűlt össze, úgy, hogy az elsők már elérték a püspökvárat, a körmenetet bezáró asszonyok pedig még nem jöttek ki a templomból, pedig a falak mellett vezetett a körmenet.

A július 9-i utórezgést követő napra „elrendeltetett egy másik körmenet, hasonló a már elmondotthoz, csak abban változtatva, hogy az Oltáriszentség helyén Szent László király jeles ereklyéjét vitték, valamint megparancsolták azt is, hogy minden szentmisében mondjanak egy könyörgést a földrengés ellen, és hogy vasárnaponként egy éven át minden templomban a kijelölt órában mondjanak misét a kitett Oltáriszentség előtt és a végén imádkozzák népnyelven a Jézus legszentebb Nevéről szóló litániát a földrengés elleni könyörgésekkel.”

A város polgársága a mai napig megtartotta fogadalmát, az évenkénti körmenet részeként a Szent László herma körülhordozását. „Ezen szomorú eset emlékéül és a jövő megóvás végett ez Szent László napján egyházi szertartással Szent László király koponyája ünnepélyes körmenettel hordoztatik a városban és ez alkalommal a következő ének zengesztetik: Szent László királyért, annak érdemiért, Jésus Christus hallgass meg! Földindulástól ments meg!” – írja Mendelényi István 1879-ben. A későbbi körmenetekről újságcikkek, fényképek is tanúskodnak.

Dunántúli Hírlap, 1913. június 24.:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

1938. (Fortepan/118744):

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

1939. (Fortepan/42598):

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Három nappal a július 9-i földrengés után a győri Streibig nyomdából kikerült egy kiadvány, mely „A' Nagy Győri öreg Templomban felállittatott igaz Hitnek, avagy Keresztény Tudomány Szent Gyülekezetének költségével nyomtattatott, minekutánna 1763dik Esztend. Szent Iván havának 28-dik napján reggel egy fertálykor hatra leg-először a' rettenetes föld indulástúl az egész Váras nagyon meg rázattatott volna.”

Arrabona, 43/1. Főapátsági Könyvtár Pannonhalma (Tanai Csaba Taca felvétele):

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár is több emléket őriz, például egy német nyelvű kéziratos imádságot földrengés ellen, valamint metszeteket, szentképeket a 18. századból, melyek Szent Emődöt, a földrengések ellen óvó szentet ábrázolják. Ez utóbbiakon megfigyelhető a Szentháromság ábrázolása is.

Győr város fogadalmi képe az 1763-as földrengés emlékére

Az 1763-as földrengés után a győriek fogadalmi képet ajánlottak fel a mariazelli búcsújáró templomnak, mely ma is az ausztriai templomban látható. A megkopott festményt 1885-ben a győri Zalka János püspök hazahozatta és Mandausz Jánossal felújíttatta, majd a búcsújárók vitték vissza Mariazellbe egy aranykeretbe foglalt felirattal: Győrváros fogadalmi képe az 1763-as földrengés emlékére.

Felül a győri székesegyházban őrzött másolat, alatta a Mariazellben található kép részlete:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Győri Közlöny, 1885. május 10.:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A kép felső részén a Szentháromság, egyik oldalon a Boldogságos Szűz, másik oldalon Szoláni Szent Ferenc alakja látható. Ezek alatt papírtekercs magyar nyelvű szöveggel: „Az 1763-iki június 28. Győr városát végveszéllyel fenyegető földrengés emlékére.” A kép alján Győr városának korabeli képe, a földrengésben elferdült tornyokkal. Ez alatt német szöveg olvasható eredeti régies helyesírással, mely Dr. Récsey Viktor fordításában magyarul így hangzik: „Ezt a képet emlékül és hálábul készítették a Szentháromság, a Boldogságos Szűz és Szolánói Szent Ferenc tiszteletére, hogy Isten 1793. június 28-ának félelmetes földrengés alkalmával népét a Győr királyi fővárosában Magyarországon kegyelmesen megőrizte, holott akkor a valószínű elsüllyedés oly közel volt, hogy egy ház sem maradt épségben. Fogadalomból.”

Récsey Viktor a kép részletes leírását adja a Dunántúli Hírlap 1901, szeptember 5-i számában:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Bedy Vince említi a győr-belvárosi plébánia zarándoklatát a stájerországi Mariazellbe. Ezt a zarándoklatot az 1763. évi győri földrengés után hálából kezdeményezték a győri hívek. Az utat gyalogszerrel hét nap alatt tették meg; néhány napi ájtatoskodás után ismét hét nap alatt tértek vissza. Málhás kocsi kísérte a zarándokokat, hogy a nyugvóhelyeken ruhát válthassanak, magukkal vitt élelmükkel felüdíthessék magukat. Vezető pap és világi rendező is kísérte őket.

Az első világháború első éveiben még különvonaton tette meg búcsújáró útját a zarándokcsapat, de mindig kisebb és kisebb számra olvadt le. A háború okozta gazdasági leromlás teljesen megszüntette e zarándoklatot. (A belvárosi plébánia joghatósága alá tartozó Német Ispita templomában fellelhető mariazelli zarándoklatok emlékeit Perger Gyula ismertette az Arrabona 43/1-es számában.)

A források feljegyezték, hogy Sziget, a Győr melletti község is sokat szenvedett a földrengés során, itt is sok ház összedőlt. Ma a templom északi oldalán látható a Szentháromság-szobor, felirata: „E szobrot az 1763-iki földrengéstől való megmenekülés emlékére emeltették a győrvárosi és győrszigeti hívek.” „Áldassál Szentháromság, örökké egy valóság!” A szobor eredetileg azon a halmocskán állt, ahol a városi és szigeti hívek összegyűltek, a házakban ugyanis nem volt tanácsos lakni. A hívek fogadalmat tettek az emlékmű felállítására, ha a vész elmúlik. Később hálaadási körmenettel mentek minden évben az emlékműhöz Szentháromság vasárnapján. A szobrot 1911-ben helyezték mai helyére, a késői barokk jegyeit őrzi, az ülő helyzetben ábrázolt Atyaisten fején a német-osztrák birodalmi koronát látjuk; térdénél ül a Fiúisten, akinek lábainál a kiterjesztett szárnyú galamb a Szentlelket ábrázolja. A négyszögű oszlop felső részén négy dombormű látható.

A győrszigeti szobor:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A XIX. századi kataszteri térképen még eredeti helyén látható a szobor:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Későbbi földmozgások

A nagy rengés után a föld továbbra sem volt nyugodt, Réthly katalógusában további kisebb rezgésekről találunk feljegyzéseket, így 1765-ből, majd 1768-ból is. 1783. április 22-én Komárom központtal újabb erős rengés volt, ott ugyan emberéletet most nem követelt, de az épületek majd mindegyike megrongálódott. Győrben is nagy riadalmat okozott.

Részlet Réthly katalógusából:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Erős utórezgések voltak Győrben még 1783. május 31-én, július 1-jén is. Az 1810-es nagy móri földrengés kapcsán nem említik városunkat, de 1851. július 17-én és 1860. április 13-án Győrben újabb gyenge lökések voltak érezhetők, ahogy 1888. augusztus 23-án is, melyről a Győri Közlöny is beszámolt.

1914. február 4-én „Győrött szerdán délután, kevéssel 1 után a vásártér részen, ahol a városháza, a tábla, a városi bérházak állnak, néhány másodpercig földrengést éreztek. A földrengést erős dübörgés előzte meg, majd az épületek megrázódtak. Az egyik városi bérházban oly erős lökést éreztek, hogy a lakók ijedten futottak ki lakásaikból a folyosókra. Érezték Bácsán és Kisbajcson is.”

Kis Újság, 1927. október 9.:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Az MTI beszámolt arról, hogy „1990. augusztus 22-én az MTA szeizmológiai obszervatóriumának jelzése szerint, szerdán 13 óra 26 perckor gyenge földrengést észleltek Magyarországon. A földrengés fészke Győr térségében volt. A rengés intenzitása a 12 fokozatú Mercalli-skálán mérve 3-4 közötti volt, károk nem keletkeztek. Győr térségében utoljára 1970. január 2-án mértek földrengést, amely csak műszerekkel volt észlelhető.”

A későbbi magyarországi földrengések epicentrumai távolabb estek Győrtől, a legutolsó erősebbet, a 2011. január 29-i oroszlányit azonban itt is éreztük.

Népszabadság, 2011. január. 31.:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

A térkép forrása: GeoRisk Földrengés Mérnöki Iroda:

gyori-foldrengesek-foldmozgasok

Világviszonylatban a Kárpát-medence szeizmikusan nyugodtnak mondható, bár a medence külső részein erőteljesebb földmozgások mutatkoztak. Városunkban szerencsére ritkán volt nagyobb földrengés, az eddigi legnagyobb, az 1763-as rengés is már szinte feledésbe merült, annak ellenére, hogy Győrben máig élő hagyomány kötődik hozzá, a Szent László napi körmenet.

Antaliné Hujter Szilvia

Felhasznált irodalom:
Bedy Vince: Győr katolikus vallásos életének múltja. Győr. 1939.
Forrai Kornélia - Hoós Mariann: A győri bencés templom barokk falképeinek restaurálása. In: Műtárgyvédelem, 2006.
Földrengéstörténelem. Földrengések a világon és Magyarországon. In: História, 2011. 3. sz.
Grossinger János: Dissertatio de terrae motibus regni Hungariae. [Értekezés a magyarországi földrengésekről]. Győr. (1783)
Győri fogadalmi kép. Öreg-Mária-Czellben. In: Győri Közlöny, 1885. május 10.
Hung-Reng. Magyarország Földrengési Információs Rendszere. http://www.foldrenges.hu/
László Csaba: A győri Püspökvár építéstörténetének vázlata. In: Arrabona - Múzeumi közlemények 38/1-2. Győr, 2000.
Kerny Terézia: Győr város fogadalmi képe. In: Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Vezető a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának kiállításához. Bp. 2004.
Mendelényi István: Győr szabad királyi város' monographiája. Hiteles forrásokból és saját tapasztalataiból egybegyűjtve Mendelényi előbb Mendel István Győr városi volt polgármester által 1879-ik évben. Győr, 1879.
Orbánné Dr. Horváth Márta: Győri emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006.
P[áter] Antal: A győri Karmelita-rendház kétszázéves története. 1697-1897. Győr, 1897.
Perger Gyula: "A' föld indulás ellen..." : Az 1763. évi győri földrengés vallási emlékei. In: Arrabona. A Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok közleményei 43/1. Győr, 2005. p. 227-242.
Réthly Antal: A Kárpátmedencék földrengései, 455-1918. Budapest, 1952.
Saly August: Földrengések Magyar hazánk határain, különösen városunkban; történeti adatok és kéziratok nyomán ; A Pannonhalmi Szent-Benedek-rendiek rév-komáromi algimnáziumának tizedik programja az 1859/60. tanévben. Komárom 1860.
Szávay Gyula: Győr. Monográfia a város jelenkoráról a történelmi idők érintésével. Győr, 1896.
Récsey Viktor: Győrváros fogadalmi képe „öreg” Mária-Zellben. In: Dunántúli Hírlap, 1901. szeptember 5.
Szent László király győri tisztelete; Csóka Gáspár OSB előadása a Székesegyházban 1990. június 26-án; megjelent: Győregyházmegyei Almanach 1995
Varga Péter: Az 1763. évi komáromi földrengés. In: Természet Világa, 2014. 2. sz. p. 69-72.
Zsebedics József: A győrszigeti plébánia Historia Domusa 1712-től 1951-ig. Győr, 2004

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist – Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten – Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975
- 62. rész: A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban
- 63. rész: A vagongyár bölcsődéje
- 64. rész: A Magyar Ispita
- 65. rész: A győri tűztorony
- 66. rész: A könyv ünnepe – A győri Ünnepi Könyvhetek történetéből
- 67. rész: Kelemen Márton, az elfeledett fa- és kőszobrász, az oltárépítő és építőmester
- 68. rész: Az Erzsébet téri „Nagy” Pannonia Nyomda
- 69. rész: A Tulipános iskola
- 70. rész: Párizs Győrben – Balog Lajos Barros úti divatáruháza
- 71. rész: A győr-nádorvárosi, 87 éves Kölcsey Ferenc Általános Iskola története
- 72. rész: A kereskedelmi és iparkamara székháza
- 73. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története
- 74. rész: A győri szabadstrandi fürdőzés múltjából

- 75. rész: Gyógyszertár az Angyalhoz: A Mányoki-ház története
- 76. rész: Az I. számú Polgári Fiúiskola építésének története – II. rész
- 77. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története I. rész
- 78. rész: Arany Sas és Aranysas – két győri patika története II. rész

- 79. rész: Dunafürdő, a régi győri Tóth-féle uszoda
- 80. rész: A Rábaszabályozó Társulat székházának építése
- 81. rész: A Győri Sakk-kör első évtizedei (1902-1924)

- 82. rész: A győri Országzászló emlékmű
- 83. rész: Elevátor a Mosoni-Duna partján
- 84. rész: A győri királyi ítélőtábla épületének története a győri sajtó alapján
- 85. rész: A győri Pénzügyi Palota története 1945-ig
- 86. rész: A győri pénzügyi palota épületének története 1945 után

- 87. rész: A Győri Nemzeti Rajziskolától a Győri Magyar Királyi Állami Főreáliskoláig
- 88. rész: Az orsolyiták győri temploma
- 89. rész: „Városunk fia”: Ney Dávid, világhírű operaénekes

- 90. rész: A győri főreáliskola, a későbbi Révai Miklós Gimnázium
- 91. rész: Koltai Virgil Antal, a bencésből lett szabadkőműves
- 92. rész: A Honvéd ligeti Szabadság-szobor
- 93. rész: A győri Püspökvár zenei emlékei
- 94. rész: Egy neves pedagóguscsalád őse: Öveges Alajos
- 95. rész: Ecker János, Győr krónikásának háza
- 96. rész: Pattantyús-Ábrahám Imre, a tudós győri gyárigazgató
- 97. rész: Bierbauer Lipót (1841-1917)
- 98. rész: A győri Csillag Szanatórium és alapítója, dr. Csillag József
- 99. rész: A győri püspök muzsikusai és a Richter család
- 100. rész: Benes Pál gyáros, győri festőművész
- 101. rész: 150 éve született a győr-gyárvárosi templom építésze, Árkay Aladár

- 102. rész: Gázlámpák Győr utcáin
- 103. rész: A győrszigeti Kohn Adolf és Társa Olajgyára története alapításától 1910-ig
- 104. rész: A legjelentősebb sémi nyelvzseni és vallástörténész: Aistleitner József
- 105. rész: Vátzy Olga M. Terézia (1896-1976) Szent Orsolya Rendi nővér, zárdafőnöknő
- 106. rész: Egy híres győri festőművész: Liezen-Mayer Sándor (1839-1898)

- 107. rész: Goldmark Károly éjszakája a győri evangélikus templomban

2018.09.20