302

Vár, majd vadászkastély, aztán megint vár lett


zolyom-var

Zólyom reneszánsz kastélyra hajazó vára alatt csapott össze 1703. november 15-én Ocskay László, „Rákóczi villáma” és a sokat látott harcos, a félszemű Bottyán János, aki ekkor még Bécs pártján állt, a várat védő Forgách Simon vezénylete alatt.

Eldördültek a keréklakatos pisztolyok, mindkét jeles katona megsebesült, és az ezt követően kibontakozó csatát Bercsényi Miklós nyerte, a kurucoké lett rövidesen a vár is. De megint előre szaladtunk, mert Zólyom első vára, amit most Pusztavárnak neveznek, még valamikor az Árpádok idején épült a hegytetőn a királyi ispánnak, csak a tatárjárás után fognak hozzá a ma is teljes pompájában álló erődítmény építéséhez. Amit aztán majd Nagy Lajos királyunk alakíttat át itáliai stílusban, reneszánsz vadászkastéllyá. Ezt az időt őrzi a várpalota oromzatán mindmáig látható pártázat. Lajos sok időt töltött el itt vadászgatással, no és két országának ügyeivel, a palotában ütötték nyélbe leánya, Mária és Luxemburgi Zsigmond házasságát is IV. Vencel cseh királlyal, ami megoldotta a magyar trón öröklésének kérdését.

zolyom-varA főbejárat (Herman Ottó Múzeum CC BY-NC-ND)

Zsigmond alatt pedig felütötték a fejüket a husziták, akik aztán a Felvidékre is eljutottak, sőt, fővezérük, Jan Giskra még a főkapitányi címet is elnyerte V. László anyjától, Erzsébettől. Giskra aztán el is foglalta a gazdag bányavárosokat, de Lőcsét, Eperjest és Bártfát is. Előbb Hunyadi Jánosnak, majd kisebbik fiának is harcolnia kellett vele minden egyes várért, területért. Így Zólyom várát Hunyadi János ostromolta, és egy erődítményt is emelt vele szemben a 444 méter magas hegygerincen. Nagy Lajos kastélyát végül Mátyásnak nyitja meg Giskra, akinek harcedzett martalócai adják majd a Fekete Sereg magvát. A török időkben a Thurzók bírják, akik várfalat és egy olasz bástyát építenek a palota köré, de a török sosem jut el igazán idáig. Eljutott viszont Bocskai és Bethlen is, ki is nyitották előttük a védők Zólyom kapuit, ahogy 1644-ben a Brünn alá tartó I. Rákóczi György is feltűzhette rá zászlaját.

zolyom-varRévhelyi Elemér professzionális fotóján (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

S majd elfelejtettem, de itt született 1554. október 20-án Balassi Bálint is, akinek atyja szolgált az erődítésben. Rákóczi György után Thököly kurucai is birtokolták, a Lipót által elrendelt rombolást pedig úgy úszta meg, hogy a zólyomi főispán, a töretlen hűségű Csáky László birtokolta. 1703 őszén aztán feltűntek alatta Ocskay László lovasai, de a császáriak szétugrasztották a nyalka kurucokat. Ezután érkezett meg Bercsényi a 15 ezres haddal. Rákóczi kurucai végül 1708 októberéig bírták a várat. Ami aztán a főispáni címet is megszerző Eszterházyaké lett, így megint csak elkerülte a leromboltatást. Zajlottak közben bizonyos barokk átépítések is, de a pártázat adta reneszánsz jelleg megmaradt. Jelen állapotában a Szlovák Nemzeti Galéria kiállítását látni itt, állítólag még Caravaggiótól is van képük a szomszédoknak, ami pedig csodaszámba megy.

Címlapkép: Révhelyi a másik oldalról is lefotózta (Kuny Domokos Múzeum CC BY)

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.09.18