305

Fülek végromlása


fulek-vara

Fülek csak 39 évig volt török kézen, de a törökök annyira megszerették a helyet, hogy állítólag 300 család ott élt továbbra is a városkában. Ahol volt mecset és fürdők is működtek, de sokkal fontosabb volt az, hogy az ostrom nyomainak eltakarítása után több török által elfoglalt vármegye adminisztrációja is itt rendezkedett be.

És itt gyűltek össze a „borzas üstökű”, kardos, buzogányos megyei urak, hogy megtanácskozzák az aktuális teendőket. Közben a városka is fejlődésnek indult, a kor erdélyi fejedelmei által kivívott vallásszabadság jegyében evangélikus templom és gimnázium is épült. Persze a katolikusok sem maradtak le, legalább akkora templomot építettek, mint Luther tanainak követői. De virágzott a városi ipar és kereskedelem is annak ellenére, hogy a Felvidék már Bocskai óta a hadak felvonulási területe lett. Fülek az első háborús évtizedet jól megúszta, csak egy 1615 májusi tűzvész pusztított itt, de az alaposan. Aztán 1619 szeptemberében Bethlen Gábor katonáinak kezére kerül, de Bécs azonnal visszafoglaltatja. II. Ferdinánd a Bosnyák családnak adományozza majd a Wesselényiek közül is kapitánykodnak itt ketten, figyelve a borospince kulcsára és a király hűségén maradva. Ekkoriban a vár őrsége 200 német puskás gyalogosból, 300 magyar huszárból és 150 hajdúból állott, az ágyúkat pedig 25 pattantyús kezelte.

A település egy 1906-os képeslapon (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

A Wesselényiek hűsége amúgy nem kis dolog volt ezekben a zűrzavaros esztendőkben, mikoron a pálfordulások napi gyakorisággal estek meg. Végül Koháry István, majd hasonló nevű fia lesz Fülek kapitánya a császár és király nevében. 1672-ben a fiú végez komolyabb erődítési munkálatokat, amire szükség is lesz aztán nemsokára. Lejáróban van ugyan a török ideje Magyarországon, de ez nem azt jelenti, hogy jelentősen meggyengült volna. Sőt, a régi dicsőséget visszaállítanó, újabb hadjáratot terveztek Bécs ellen. Ennek egyik előzménye volt Füleknek a Thököly-felkeléshez kapcsolódó sikertelen ostroma 1681-ben. Amit egy év múlva, szeptember elején újabb, nagy erejű támadás követ. Hatvanezerre teszik az ostromlók számát, két török pasa is felvonul Fülek ellen, és itt van Thököly hadainak zöme is a későbbi fejedelem, Apafi Mihály és majdani főtanácsosa, Teleki Mihály vezetésével.

Egy másik, jól teleírt képeslap (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

Fülek alig néhány napos lövetése nagy eredményeket hozott, az alsóvár és a város is kigyulladt, a menekültekkel együtt négyezerre rúgó védősereg pedig egyre hangosabban követelte Koháry uramnál a megadást. Még meg is fenyegették, hogy lehajítják a falról, s végül akarata ellenére szeptember 10-én kinyitották a kapukat. Ekkor jött el a vég a vár számára, hiszen a török úgy döntött, hogy hasznát már nem igazán tudja venni. Ezért aztán felrobbantották, rendkívül alapos munkát végezve. És 1944-ig, az első ásatásokig az időjárás mellett azok a helybeliek is pusztították tovább, akik köveiből emelték otthonaikat.

Címlapkép: Az 1900-as állapotok (Balatoni Múzeum CC BY-NC-ND)

 Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.08.30