626

Használó - közönség - közösség

Helyismeret és kapcsolatépítés az információk áramlásában

hasznalo-kozonseg-kozosseg-helyismereti-konferencia-gyorben

Ezzel a címmel vette kezdetét tegnap délután az a három napos országos konferencia, amelyet a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete tart július 25–27. között Győr városában. A szakmai konferenciának a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér rendezvényterme ad otthont.

A házigazda részéről Dr. Horváth Sándor Domonkos, az intézmény igazgatója köszöntötte a közel 20 településről érkező majd 70 helyismereti szakembert és a vendégeket. Az eseményt Radnóti Ákos Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a kulturális „áramlásban”, amely közelebb visz az Európa Kulturális Fővárosa cím megszerzéséhez a helyismereti szakembereknek is óriási szerep jut. Ezzel kapcsolatosan szót kapott a pályázatíró, Borsa Kata, aki a program eszmeiségén túl azt is megvilágította, hogy milyen hatalmas vállalás egy egész várost egy közös célért megmozdítani. Mennyeiné Várszegi Judit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Szervezetének elnöke bevezetőjében elmondta, hogy duplán jubilál a rendezvény, hiszen az 1994-es megalakulásuk óta ez már a huszadik, amit tíz éve is Győrben tartottak (igaz akkor a Famulus Hotelban). Idén a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának 120 éves, de megújult és modernizált épülete fogadja a zárt körű esemény vendégeit.

A konferencia alapvetően arra a kérdésre keresi a választ, hogy egy átalakuló világban, egy infokommunikációs társadalomban hogyan változik a könyvtárosok, a helyismereti könyvtárosok szerepe. Az értékőrzés, a dokumentumfeltárás és a szolgáltatás hagyományos feladatai mellett ugyanis egyre hangsúlyosabb válik a kapcsolatépítő, közösségfejlesztő tevékenységük. Hogyan tud a szakma megújulni? Az utánpótlás biztosítása érdekében milyen eszközökkel, módszerekkel tudják megszólítani a fiatalabb generációt? Hogyan válhat a könyvtár valóságos és virtuális közönsége közösséggé? Milyen szakmai együttműködésre van szükség ahhoz, hogy biztosítsák a csak elektronikusan megjelenő helyismereti tartalmak számbavételét és megőrzését az utókor számára?

Az ígéretesnek mutatkozó előadások szünetében kerekasztal-beszélgetésre, szakmai eszmecserére és egyéb informális kapcsolatépítésre is lesz mód. A programot kellemes szabadidős tevékenység, kirándulás egészíti ki.

Az előadások két nagyobb kérdéskör köré szerveződnek, egyrészt az eleve elektronikusan született dokumentumok helyismereti tartalmainak számbavétele, megőrzése, amelyek egyik napról a másikra kerülnek le a webes felületekről, másrészt a meglévő helyismereti dokumentumok digitalizálása. Ez utóbbi téma gyakorlatát a győri könyvtár digitális szolgáltatások osztálya mutatja be, amely országosan is magas szinten és szisztematikusan végzi a helyismerettel kapcsolatos dokumentumok digitalizálását, legyen az könyv vagy sajtóanyag. Antaliné Hujter Szilvia a helyismereti osztály vezetője rávilágított, hogy a helyismereti dokumentumok megőrzésére ugyan külön részleg van, de az ezzel kapcsolatos feladatok szinte az egész intézményt érintik. A digitalizálásra pedig külön osztály alakult. A kutatási módszerek megújulása újabb munkák megszületését ösztönzik, újabb ötleteket adva újabb kutatásoknak, alkotásoknak, amelyek végeredményei aztán a házban működő Lokálpatrióta Könyvesboltban jelennek meg.

Megtudtuk, hogy a győri gyűjtemény létrehozása már a könyvtár alapításakor megfogalmazódott és azóta is állandóan épül. Szerencsére az effajta tevékenységet a vezetés is mindig értékelte.

A változó világ új hozzáállást és új módszereket kíván. Nyilván ezért is hívták meg a szervezők Tari Annamária pszichoanalitikust, aki az új generációk megértéséhez, kezeléséhez adott instrukciókat Online generációk a könyvtárban (a változások megértése az Információ Korában) címmel, valamint Dr. Tamáska Dávid szociológus, falu- és városkutató, tudományos főmunkatársat (Apor Vilmos Katolikus Főiskola), aki Hagyomány és örökség címmel szintén a fiatalok megszólításának, bevonásának lehetőségeiről, illetve a kutatási módszerek változásairól beszélt.

Remélhetőleg a résztvevők sok ötletet nyernek a következő napokon bemutatott jó gyakorlatokból is, amelyeknek a célja, hogy a használók – legyenek azok távoli, otthon ülők vagy a könyvtárba betérő látogatók – helyismereti témában közönséggé, végső soron műhelymunkát végző közösséggé váljanak. Ennek a feladatnak az irányítója kell legyen a helyismereti könyvtáros, akiket Dr. Horváth Sándor Domonkos, a győri könyvtár igazgatója „hivatásos lokálpatriótáknak” nevezett, hiszen munka közben nem csak tudoraivá válnak a témának, hanem révkalauzként irányítanak is az információk áramlásában.

A magunk részéről eredményes tanácskozást, sok élményt kívánunk a résztvevőknek!

Szabó Szilvia
Fotók: Hatvaniné Ragány Klára

2018.07.26