546

90 éve született Stanley Kubrick


stanley-kubrick

Stanley Kubrick amerikai filmrendező és producer, a 20. század második felének egyik legnagyobb hatású filmkészítője, kinek munkásságát az irodalmi adaptációk, a technikai újítások, eredetiség és sajátos humor jellemzi. 1928. július 26-án született New York-ban.

Mondhatni édesapja indította el élete útján; a 13 évesen ajándékba kapott Graflex kamera hozta meg érdeklődését a fotózás iránt. 17 évesen már fotóriporterként alkalmazta a Look Magazin. A mozgókép irányába az 1950-es években fordult, elsőként amatőr kamerával, amatőr dokumentum, majd alacsony költségvetésű filmeket készített. Negyedik alkotása, a Kirk Douglas főszereplésével készült, háborúellenes A dicsőség ösvényei című mozi hozta meg számára az első áttörést 1957-ben. A filmet Franciaországban betiltották, mivel negatívan ábrázolta a francia hadvezetést. Érdekesség, hogy harmadik feleségét ismerte meg a forgatáson, akivel aztán hátralévő életét le is élte.

Következő filmjeit már sikerként könyvelhette el. Első – és egyetlen -„hollywodi” alkotása az 1960-as, rabszolgalázadásról szóló Spartacus volt, aminek a direktorává egy véletlen során vált. Kubrick elmondása szerint az egyik legkellemetlenebb élménynek bizonyult ez a mozi, hiába nyitott meg számára jó pár, addig zárt ajtót a filmiparban.

Pályafutásából a kisebb nagyobb botrányok sem maradhattak ki; elsőként a Lolita (1962), majd a Mechanikus narancs (1971) váltott ki indulatokat. A Ragyogás pedig utólag is sok kritikát kapott, főleg a 2001-ben megjelent, életrajzi filmjében látható felvételek miatt, melyekben Kubrick maga is bevallja, a színészi teljesítmény érdekében túlzásba vitte Wendy Torrance megformálójának (Shelley Duvall) lelki terrorizálását.

Innentől kezdve egyértelmű, hogy Stanley Kubrick személyisége sem volt piskóta. Ragaszkodott a személyes munkához; ő volt a felelős az 1963-as 2001: Űrodüsszeia vizuális effektjeiért. Ezekért kapta meg első és egyetlen Oscar-díját. A tökéletesség jegyében akár naponta változtatott a forgatókönyvön. Képes volt több mint százszor újra és újra felvenni egyetlen jelenetet, a színészeknek, akik a filmjeiben játszottak, teljesen egy általa szabott környezetben kellett élniük, hogy a legmegfelelőbb alkotást nyújtsák, kikényszerítette belőlük a „method” színjátszást. Ilyen volt a feljebb említett lelki terror Shelley Duvallal szemben, de a Ragyogásban Jack Nicholson sem maradhatott ki a „jóból”; 2 héten keresztül kellett sajtos szendvicset ennie, speciel azért, mert a színész hihetetlenül gyűlölte ezt a fajta szendvicset, és így sikerült még feszültebb játékot kiváltani belőle. Ennek ellenére a filmet számos kategóriában jelölték Oscar-, Golden Globe- és BAFTA-díjra. A Tágra zárt szemekben Tom Cruise-nál gyomorfekély alakult ki, ehhez bár vitatottan, de közrejátszhatott az, hogy egy hétig nem léphetett a forgatás területére; akkor vették ugyanis Nicole Kidman azon jelenetét, amiben megcsalja – filmbéli – férjét. Rigolyáival két ízben is bekerült Guinness Rekordok Könyvébe: a Ragyogásban 127-szer újravetetett lépcsős jelenet, a Tágra zárt szemek pedig 15 hónapos, megszakítás nélküli forgatásideje miatt érdemelte ki az „elismerést”.

Ezek mellett magánéletében is fura figura volt. A közvetlen közelében élők közül kevesen tudták, milyen is valójában. 1962-től Angliában élt, a médiától már teljesen elzárkózva. A többség nem tudta, hogy néz ki; mikor újságíró érkezett hozzá, volt, hogy ő nyitott ajtót és szemrebbenés nélkül letagadta saját magát, mondván, nem tartózkodik otthon. „Mindig is vonzódtam a művészekhez meg a bűnözőkhöz; ugyanis egyik sem fogadja el az életet olyannak, amilyen” - nyilatkozta Kubrick a New York Times Magazine-nak 1958-ban, ennél semmi sem igazolja jobban öntörvényűségét.

Azon senki sem vitatkozik, hogy innovatív és eredeti rendező volt, csak éppen igen lazán kezelte az adaptáció fogalmát. Az általa készített film sokszor nagyon eltért az eredetű műtől. Természetesen nem minden alkotása volt botránykő, hiszen a Dr. Strangelove (1964) például nagyon jó kritikákat kapott, a 2001: Űrodüsszeiát pedig máig a műfaj legnagyobb klasszikusai között tartják számon. A technikai újszerűség nemcsak a fantasztikum világában vonzotta, hiszen pl. a Barry Lyndon (1975) című kosztümös filmjében is kísérletezett: az egész kizárólag természetes fényben készült. Ehhez persze kellett egy, eredetileg a NASA-nak tervezett speciális objektív. Az Acéllövedéket (1987) – mely a vietnami háború emberekre gyakorolt hatását mutatja be – pedig Oscar-, BAFTA- és Golden Globe-díjra is jelölték.

1999. március 7-én halt meg szívrohamban, nem élte meg a Tágra zárt szemek premierjét. A 2001-ben megjelent Stanley Kubrick: Egy élet a film tükrében című dokumentumfilmben olyan emberek beszélnek róla, akik példaképként tekintettek rá, például Steven Spielberg és Woody Allen.

Nemrégen értesülhettünk róla, hogy Stanley Kubrick egy szinte forgatásra kész, elveszett forgatókönyve került elő 60 év után.

N. B.

Forrás: Wikipédia, Magyar Filmadatbázis

A kép a Flickr szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken érhető el.

2018.07.26