1409

Győr bombázása – Ezen a napon történt

Horváth Gábor írása

gyor-bombazasa

Néhányszor volt szerencsém beszélgetni olyanokkal, akik átélték a II. világháborút, s vissza-visszatérő motívum volt a bombázások témája, főleg itt Győr környékén. Többen is mind a mai napig állítják, hogy bármennyire is borzalmas volt a szovjet megszállás március végén, mégis számukra a legnagyobb félelmet az jelentette, mikor amerikai bombázók százai sötétítették el az égboltot, és szabályos oszlopokba rendeződve elzúgtak a térség falvai felett, hogy terhüket Győrre vagy más iparvárosra dobják.

Ráadásul a bombázókat védő vadászgépek szintén halálos veszélyt jelentettek, hiszen mélyrepülésben gyakran végiggéppuskázták a magyar falvakat, ha ott mozgást láttak. Koroncón például egy kislányt öltek meg ilyen módon. Nem véletlen tehát, hogyha amerikai gépet lőttek le, az ejtőernyővel kiugrott pilótákat többször is a csendőröknek kellett megvédeniük a falusiak bosszújától. Bizony, az amerikai és brit pilóták sem voltak mind éppen grállovagok…

Bár a magyar és német vadászgépek (kiemelendő a 101. „Puma” vadászrepülő ezred) elszántan küzdöttek városaink megvédéséért, a matematika lassan győzedelmeskedett a hősiesség felett. A március 19-i német megszállást követően – de nem annak okán! – megindult a bombázóhadjárat Magyarország nagyvárosai és közlekedési csomópontjai ellen. Győr városát április 13-án érte az első és egyben legnagyobb véráldozatot követelő légitámadás.

1944. április 13-án, csütörtökön 11 óra 17 perckor megszólaltak Győr légvédelmi szirénái, s a hamarosan már mindenki számára hallható motorzúgás, majd légvédelmi ágyútűz jelezte, hogy ezúttal szó sincs gyakorlatról. A dél-olaszországi támaszpontokról felszálló 533 amerikai repülőgép ezen a napon Budapest és Győr repülőgépgyárainak elpusztítására kapott utasítást. Ennek megfelelően az amerikai 15. légi hadsereg Bari és Foggia térségéből induló 80 B-17-es „Repülő erőd” és B-24-es „Liberator” vadásztámogatással a Dunántúl legfontosabb ipari városa felé indult. A támadás elsődlegesen ipari létesítményeket, másodlagosan közlekedési objektumokat vett célba, de ez óhatatlanul sok civil áldozattal is járt, hiszen a korabeli technikával, szőnyegbombázással, ha akartak, sem lehetett volna precíziós támadást végrehajtani. A gépek három hullámban szórták meg a várost repeszromboló- és gyújtóbombákkal.

gyor-bombazasaFotó: FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó

Déli 12 órakor nagy robajjal földet értek az első bombák, amelyek főként az ipartelepeket és Révfalut érték, bár a belvárosra is esett belőlük. A munkások, civilek a riadó hallatán kifutottak az üzemekből, le az óvóhelyekre. Akik nem érhettek biztos fedezékbe, a Duna mentén lévő gátak mögött kerestek menedéket. Több esetben azonban amerikai vadászgépek géppuskázták a menekülőket. A polgármesteri jelentés szerint a városra aznap 386 db. 250 kg-os, 580 db. 50 kg-os és 2000 darab 10 kg-os bomba esett. Különböző tanulmányok más-más adatokat vonultatnak fel, de mintegy 5-600 volt a halottak, míg ennek kétszeres a sebesültek száma. A viszonylag mérsékelt veszteség a légvédelmisek gyors reagálásának és a korábbi gyakorlatoknak volt köszönhető. A mentés és a károk helyreállítása délután 1 óra felé fegyelmezetten megindult, amint elhallgattak a légiriadót jelző szirénák.

A győri Magyar Waggon- és Gépgyárat súlyos károk érték (a képeken), ám ennek ellenére novemberig folytatta az üzem a Messerschmitt Bf 109 vadászgépek gyártását. A gyár repülőterére több száz repeszbomba hullott, melyek hat ME-109-es vadászgépet pusztítottak el. A támadók sem úszták meg veszteség nélkül, a légvédelem legalább egy Liberatort leszedett.

gyor-bombazasaFotó: FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó

Az áldozatokat nagyrészt április 15-én, szombaton helyezték örök nyugalomra a város temetőiben ökumenikus módon, ahol Kászonyi Richárd főispán mellett jelen volt a polgármester, Koller Jenő és a megyéspüspök Apor Vilmos is. A honvédséget Szombathelyi Pál vezérőrnagy képviselte.

Győr ezt követően még 23 kisebb-nagyobb intenzitású légitámadást szenvedett el, míg elérkezett a városra a fegyvernyugvás. 1945. március végére 263 elpusztult, 809 súlyosan megrongálódott, valamint 4236 megsérült lakóház (a lakóházak 75%-a) és az ipari épületek még nagyobb arányú pusztulása jelezte a kiállt szenvedés nagyságát. A szövetségesek légitámadási országosan mintegy 20 ezer magyar civilt öltek meg. Az amerikai-brit bombázások magyarországi volumene ugyan nem érte el a Németországot sújtó csapássorozatét, de óriási károkat okozott, miközben tényleges katonai haszna erősen megkérdőjelezhető volt.

Címlapkép: Fotó: FORTEPAN/Konok Tamás id. adományozó

Horváth Gábor

Felhasznált irodalom: Győri Nemzeti Hírlap, 1944. április 14. és 15. számai.; Lengyel Alfréd: Mozaikok Győr történetéből. Győr, 1983.; edok.gyorikonyvtar.hu; regigyor.hu

2018.04.13