501

A diktatúra és a diszkrimináció elé tart görbe tükröt a Lajkó – Cigány az űrben című filmszatíra


lajko-cigany-az-urben

A diktatúra és a diszkrimináció elé tart görbe tükröt Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című filmszatírája, amelyet már vetítenek a magyar mozikban. Az 1957 elején játszódó sztori a szovjet űrprogramról mesél el egy elképzelt történetet.

Lengyel Balázs első játékfilmes rendezésében a Szovjetunió úgy dönt: a baráti országok közül Magyarországnak ad esélyt, hogy kiválassza, kit küld első emberként az űrbe. Karmazsin Jenő, a meleg téeszelnök (Gyabronka József) Serbán Lajost, azaz Lajkót tartja a legalkalmasabbnak erre a feladatra, mivel ő már gyermekkora óta betegesen vonzódik a csillagokhoz. Ezt a vonzalmat anyjának is köszönheti, aki beavatta a cigány asztrológia rejtelmeibe. Lajkó egyik rosszul sikerült rakétakísérletének következtében elveszíti édesanyját, onnantól kezdve egész életét egyetlen célnak rendeli alá: eljutni az űrbe, hogy bocsánatot kérjen az anyjától. Bajkonurban dől el, hogy a magyar Lajkó, a német Helga Mengele, az észt Ilmar vagy a mongol Timuzsin lesz-e a szerencsés kiválasztott, a verseny elnöke Leonyid Brezsnyev.

„Egy olyan kisebbség szempontjából is egyedül lévő hősnek a történetét szerettem volna végigvinni, aki több okból kifolyólag nagyon szeretne elérni valamit, de mire egy abszurd közegben sorscsapásoknak és szerencsés fordulatoknak köszönhetően eléri célját, az már nem lesz ugyanaz, mint amire eredetileg vágyott” – hangsúlyozta Lengyel Balázs, aki korábban az HBO sikeres tévésorozatának, az Aranyélet második évadának volt a vezető írója. Elmondta, hogy a Lajkót alakító Keresztes Tamásra írták a forgatókönyvet. A jellegzetes vastag szemöldökű, férfiakkal csókolózó Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárt Bohdan Beniuk ukrán színész alakítja, akire a kijevi nemzeti színház weboldalán találtak rá. „Nem is Brezsnyev karakterét kerestük elsődlegesen, hanem van ma egy olyan férfitípus, aki pocakos, dölyfös és olyan kisugárzása van, hogy egyes egyedül le tudja tarolni az egész világot” – mondta, hozzátéve, hogy az ukrán színész amellett, hogy eddig 51 filmben szerepelt, politikusként is dolgozik.

Pusztai Ferenc producer a rendszerváltozás utáni filmgyártás nagy adósságának nevezte Lengyel Balázs első nagyjátékfilmjét. Kifejtette, hogy a politikai fordulat után – néhány kivételtől eltekintve – megszűnt ez a műfaj, és nem igazán születtek szatirikus alkotások. A producer szerint míg Bacsó Péter A tanú című mozija – amely inspirációul szolgált a filmhez – igazán csak a magyar közönség számára érthető, addig Lengyel Balázs filmjének humora és drámaisága nemzetközileg is értelmezhető, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy külföldi fesztiválokon is bemutassák. A film többek között karikírozza a diktatúrák egyik jellemző gyakorlatát, a történelemhamisítást. A diszkriminációval kapcsolatban pedig megmutatja, hogy mennyire ügyefogyott tud lenni az a társadalom, amely elsősorban az előítéletek és nem a teljesítmény alapján ítél. „Azt próbáljuk kifigurázni, hogy ha egy cigány felmegy az űrbe, akkor is csak egy cigány marad. Ha valaki rásütötte a másikra a bélyeget, akkor az abból nem törhet ki” – magyarázta.

Olyan színészeket válogattak a szerepekre, akik tudnak oroszul vagy beszélnek valamilyen szláv nyelven. Példaként említette a magyar-ukrán származású Trill Zsoltot, hozzátéve, hogy a hiteles orosz kiejtés miatt utószinkront kapott a Gagarint játszó színész, Fehér László. Beszélt arról is, hogy egy múltban játszódó filmet sokkal drágább és nehezebb elkészíteni, ráadásul rengeteg VFX-munka és trükk készült a filmhez, amely jócskán megnövelte a költségvetést. A történet további szerepeiben Pálffy Tibor, Anna Böger, Varga Zétény, Papadimitriu Athina, Trokán Nóra, Rajkai Zoltán, Máté Gábor, Lukáts Andor, Gosztonyi Csaba és Szirtes Ági látható. Az operatőr Réder György, a látványtervező Valcz Gábor, a vágó Kiss Wanda volt, a zenét Balázs Ádám szerezte. A film a Vertigo Media forgalmazásában jelent meg.

Forrás: MTI

2018.04.03