737

Lírai húsvét 6.

Húsvéthétfő – húsvét másnapja

husvet-hetfo

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, melyre minden évben a nagyhéten emlékezünk. Az ünnepkör megihlette költőinket is – cikksorozatunkban ezekből a költeményekből válogattunk, s virágvasárnaptól húsvét hétfőig tesszük közzé őket.

Húsvéthétfő, egyes vidékeken vízbevető hétfő, másként húsvét másnapja inkább már a profán emberi örömnek szól. A valláson kívül a húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, a természet feltámadásáé, újjászületéséé.

Sok népszokás kapcsolódik az ünnephez, melyek közül legismertebb a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. A locsolkodás a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hiten alapul, a tojásfestés pedig a termékenységet ünnepli. Bibliai magyarázat is létezik mindkét hagyományra, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák az ujjongó asszonyokat akarták lecsendesíteni hideg vízzel, a húsvéti tojások piros színe pedig Krisztus vérét jelképezné.

Költőink így ünneplik a világibb húsvétot, a tavaszt, az újjászületést:

Ady Endre: A szép húsvét

Odukat és kriptákat pattant
S bús árkokig leér a szava:
Ilyen a Husvét szent tavasza
S ilyen marad.

Miért tudjon Ő az embervérről,
Mikor künn, a Tavaszban
Minden csoda csodát csinál
S minden drága fizetség megtérül?

Óh, Tavasz, óh, Húsvét,
Emberek ősi biztatója,
Csak azt szórd szét köztünk:
Állandó a tavaszi óra
S ilyen marad.

Krisztus támad és eszmél,
Odukat és kriptákat pattant.
Van-e gyönyörűbb ennél?


Juhász Gyula: Húsvétra

Köszönt e vers, te váltig visszatérő
Föltámadás a földi tájakon,
Mezők smaragdja, nap tüzében égő,
Te zsendülő és zendülő pagony!
Köszönt e vers, élet, örökkön élő,
Fogadd könnyektől harmatos dalom:
Szívemnek már a gyász is röpke álom,
S az élet: győzelem az elmúláson.
Húsvét, örök legenda, drága zálog,
Hadd ringatózzam a tavasz-zenén,
Öröm: neked ma ablakom kitárom,
Öreg Fausztod rád vár, jer, remény!
Virágot áraszt a vérverte árok,
Fanyar tavasz, hadd énekellek én.
Hisz annyi elmulasztott tavaszom van
Nem csókolt csókban, nem dalolt dalokban!
Egy régi húsvét fényénél borongott
S vigasztalódott sok tűnt nemzedék,
Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,
És neki szánok lombot és zenét.
E zene túlzeng majd minden harangot,
S betölt e Húsvét majd minden reményt.
Addig zöld ágban és piros virágban
Hirdesd világ, hogy új föltámadás van!


Kosztolányi Dezső: Húsvét

Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.
Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.

S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -

kelet felől egy sírnak mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.


Nagy László: Pirosodik Húsvét (részlet)

...Alkonyatkor festek
piros tojást, kéket,
borozgatva megköszönünk
égi üdvösséget.

Tél veszíti ingét,
pirosodik Húsvét,
hamarosan hazamegyek,
boldog leszek ismét.

Összeállította: tmoni

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt található.

A Lírai húsvét korábbi cikkei:
Virágvasárnap – a nagyhét kezdete
Nagycsütörtök – az utolsó vacsora napja
Nagypéntek – a Keresztút stációi
Nagyszombat – csend...
Húsvét vasárnap – feltámadás

2018.04.02