848

Vár, ahol aztán húszezer szemműtétet végeztek el


kormend-vara

Körmend vára ugyanakkor erősíttetett meg, mint Zalaegerszeg. Itt sem volt ostrom, a török sikertelenül próbált ugyan 1664 nyarán átkelni a Rábán, hogy bevegye. Végül tulajdonosai pompás barokk kastéllyá alakították a négy sarokbástyás erődítményt.

Az egerszegi várhoz hasonlóan a körmendi erősség is Kanizsa eleste után értékelődött fel. 1604-ben a török elleni harcokban nagy érdemeket szerző, a Veszprém megyei Kővágóőrsről induló Batthyány család, jelesül Ferenc gróf (1577-1629) kapott erre birtokokat a Prágában egyre inkább az alkimista kísérleteibe merülő Rudolf császártól. A birtokközpont Németújvár lett, de egy 1652-es tűzvész után Batthyány Ádám generális, dunántúli főkapitány újraépítteti a körmendi várat is. Amit még valamikor a 15. század közepén Szécsényi László báró húzott fel a mezővároska szélén. Tőle az Ellerbach család vette át az erődítményt, majd adósság fejében Bakócz Tamás esztergomi érsek is volt itt birtokos, de bokros teendői mellett valószínűleg nem sok idő töltött itt. Bakócz idejében valószínűleg már állt a négy kör alakú bástya az építmény sarkain, ami aztán végigkíséri a vár történetét az elkövetkezendő századokban is.

kormend-varaA híd a Rábán és a főhomlokzat (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

1664 nyarán tehát ezekre a kerek bástyákra, tornyokra alapozva újra áll a megerősített körmendi vár, melynek tövében ott nyüzsögnek a Bécs ellen induló nagyvezírt, Köprülü Ahmedet megállítani szándékozó keresztény hadak. Itt volt Batthyány Ádám és lovassága mellett Montecuccoli is, akit a szentgotthárdi győzőként ismer az utókor. A körmendi összecsapás inkább csak tüzérségi párbaj volt, a török jobbnak látta, ha tovább indul a Rába jobb partján, és el is jut végül a harminc kilométerre lévő Szentgotthárdig. Ahol augusztus elsején olyan súlyos vereséget szenved, hogy aztán már ezen a vidéken nem is próbálkozik hadmozdulatokkal a hódoltság hátralévő alig több mint húsz esztendejében. Így Körmend várára sem lesz szükség, az 1730-as években az egyre magasabbra emelkedő család (1630 – grófi cím, 1764 – a Strattmann családdal együtt a hercegi korona), jelesül Batthyány Lajos nádor egyszerűen barokk kastéllyá alakíttatja át az erődítményt. Újabb emeletet húzat a saroktornyokra, és a déli oldalra főhomlokzatot építtet hat oszlop tartotta erkéllyel.

kormend-varaA kastély és a mellette lévő lovarda (Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum CC BY-NC-ND)

Körmendet a család hercegi ága birtokolja, itt rendezi be kórházát a szemspecialista Dr. Batthyány-Strattmann László, a szegények orvosa, aki vagy húszezer szemműtétet végez el az egykori várban, a birtok jövedelméből fenntartott kórházában. Ezért és mély vallásosságáért 2003-tól a boldogok között tisztelhetjük. A várkastély környezetében jelenleg is egy 35 hektáros park terül el, ami még Lajos nádor építkezése idején alakítottak ki. Ebből 1820-ban angolpark lett, közepén egy 15 méter magas obeliszk hirdeti a mai napig a család hajdan volt dicsőségét.

Címlapkép: kormend.hu

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.03.24