585

Fogazott szájú parázsnyelő


vasalo-forumhungaricum

A vasalás története úgy jó 2000-2500 évre nyúlik vissza, és jellemzően a különféle finomságú vásznakból varrt ruhadarabok esetén vált gyakorlattá. A most 3D-ben is aprólékosan megvizsgálható vasalónkkal is leginkább ingeket vasalhattak Túrkevén.

Mert a vasalt, tiszta ing megkülönböztette viselőjét a gyűrött, kétes tisztaságú ruhadarabokat hordóktól. A civilizáció egy magasabb fokát képviselte a vasaló használata, ami Magyarországon általánossá vált falun is, városon is a 19 századra. Az első vasalók minden bizonnyal egyszerű nyéllel ellátott vas téglák voltak, csak arra kellett ügyelni, hogy a textílián futó felületük megfelelően sima legyen. Ezeknek a jobbára családanyák, szolgálók által használt eszközöknek a kellő hőfokra való melegítését a tűzhely platniján oldották meg, de nagyon oda kellett figyelni, hogy ne forrósítsák túl a vasalót, mert akkor meg is égethette a szövetet. Ugyanakkor hamar ki is hűlt a felforrósított vas, így hát, ha sok vasalni való volt, akkor egészen biztosan két vagy több ilyen eszközt is bevetettek. Az is biztos aztán, hogy jó erőben kellett lennie eme vasalók „forgatójának”, mert nem kímélte sem a karokat, sem a csuklót az ilyen munka.

Talán ezért is fejlesztették tovább az eszközt valamikor a 19. században (a gyűjtőknél, múzeumokban lévő szenes vasalók ebből az időből származnak), amikor a szellőzőnyílásokkal ellátott, vasból készült vasalótestbe parazsat, izzó szenet lehetett már rakni. Így talán könnyebb is lett valamivel az eszköz, de az biztos, hogy tovább tartotta azt a hőmérsékletet, ami a vasaláshoz szükséges volt. Csak a gyerekek számára lehetett ijesztő, amikor kitátotta félelmetes fogazott száját, és elnyelte a parazsat. Természetesen ezeket is előbb felmelegítették a tűzhely tetején, utána került csak beléjük a fogantyút hordozó tető hátrahajtásával a parázs. Aztán, ha a háziasszony érezte, hogy kihűlőben van a szerszám, akkor elég volt meglóbálni a fa nyelénél fogva, és a felizzó parázs vagy szén ismét biztosította a kellő hőfokot.

A Wikipédia szerint a vasalás első magyarországi említése I. Rákóczi György fejedelem (1593-1648) idejéből való, első ábrázolása padig a felvidéki, liptói Németlipcse városka egyik szabócéhének a pecsétjén jelenik meg. Azt is lehet tudni, hogy a szenes vasalók „reneszánsza” a 19. század második felében volt (Magyarországon 78 vasöntöde közül húszban foglalkoztak az előállításával), hogy aztán nálunk meglehetősen hosszú átmenettel a 20. század második felében általánossá váljon a még a századforduló előtt kitalált fűtőszálas villanyvasaló, aminek a ’40-es évek Amerikájában feltalálták a gőzölős változatát is.

Címlapkép: Finta Múzeum CC BY-NC-ND

Pálffy Lajos
Forrás: forumhungaricum.hu

2018.03.13