641

Darányi Kálmán győri beszéde – Ezen a napon történt

Horváth Gábor írása

daranyi-kalman

1938. március 5-én Győr városa pompásan feldíszítve várta az ország előkelőségeit. Darányi Kálmán miniszterelnök különvonata 10:30-kor futott be a pályaudvarra, ahonnan a városi küldöttségek kíséretében éljenzések közepette vonult át a városháza lobogókba öltözött épületéhez. Darányi 1920-tól Győr és Komárom megyék kormánybiztosaként, majd később főispánként ténykedett a városban, így nem idegenként érkezett.

11 óra körül a magyar elit színe-java átvonult a zsúfolásig megtelt Kultúrházba (ez a korábbi BBMMK, jelenleg a Vaskakas Művészeti Központ épülete). Gyakorlatilag jelen volt az egész magyar kormány – a betegségből lábadozó Lázár Andort leszámítva –, s Győr és a helyi kormánypárt, a NEP (Nemzeti Egység Pártja) előkelőségei is maradéktalanul ott ültek a nemzeti színekkel letakart pódium előtt. Fényképezők csattogtak, felvevőgépek rögzítették a jelentős pillanatot. Darányi Kálmán 11:30-kor érkezett meg, és a Magyar Hiszekegy után dr. Petz Aladár beszédével megkezdődött a nagygyűlés. Őt Tasnády Nagy András követte, majd maga a miniszterelnök kezdte meg Győri program néven elhíresült beszédét.

Elsősorban – mint közismert – honvédelmi-katonai programot jelentett be, amelyre mind az aktívabb külpolitikához, mind a háború fenyegető árnyai miatt a honvédelemhez nagy szükség volt. Az I. világháborút követő trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarország számára légierő, páncélosalakulatok és nehézfegyverzet birtoklását. Az ország katonai ellenőrzése ugyan 1927-ben megszűnt, de ezt követően meg a gazdasági világválság nem tette lehetővé az újrafegyverkezést, amelyet az aktívabbá váló külpolitika is megkövetelt volna. Az 1933-tól bekövetkező gazdasági növekedés és a világpolitikai átrendeződés 1938-ra már lehetővé tette, sőt megkövetelte a honvédség modernizálását. Románia – a magyar állam főellensége – már 1935-ben hasonló programot határozott el, így Magyarország egyáltalán nem vádolható azzal, hogy agresszió vezette volna e program kidolgozásával, ez szükségszerű volt. Egyébként őszig hivatalosan élt még a fegyverkezési tilalom, a kisantant csak akkor fogadta el Magyarország fegyverkezési egyenjogúságát.

Az 1 milliárd pengő összegű program voltaképpen egy gazdaságélénkítő csomag volt, nem pusztán haderőreform. A fejlesztés fedezetét egyszeri vagyonadóból, illetve hitelekből szándékoztak előteremteni. Az 1000 millió pengőből közvetlenül 600 millió ment fegyverkezésre, a maradékot elsősorban infrastrukturális fejlesztésekre költötték.

Darányi a beszédben kijelentette, hogy világnézeti harc folyik, melyben a keresztény, nemzeti és szociális szemlélet küzd a bolsevizmus árjával. Ugyanakkor a nemzeti és szociális nézet szemében nem volt egyenlő a nemzetiszocializmussal, ugyanis egyértelműen kiállt a magyar alkotmányosság, az évezredes történelmi alkotmány mellett: „történetileg műveletlen, magyarságukban megbízhatatlan és politikailag éretlen elemek lehetnek azok, akik az alkotmányosság eszményét idejemultnak [sic!] tartják.” A magyar faj védelmét is hangsúlyozta, amely azonban nem fajelméleti értelemben volt nála használatos, hanem etnikailag.

A beszédben szóba került a zsidókérdés, melyről a miniszterelnök kijelentette, hogy létezik, s meg kell oldani. Bár ez nem jelentett többet, mint egy 20%-os limitet a zsidó vallásúak (tehát vallási és nem faji alapú törvény volt!) számára, amely bizonyos szakmákban komoly felzúdulást keltett. Kétségtelen ugyanis, hogy a később e beszéd alapján beterjesztett első zsidótörvény kiengedte a szellemet a palackból, megsértve a jogi egyenlőséget, amely 1848 óta a magyar elit számára alap volt.

A Győri program gazdaságilag sikeres volt, a kitűzött célok zömmel túlteljesültek, a háború kiváltotta gazdasági konjunktúra hatására a honvédség túl is lépte a tervezett 1 milliárd pengős fejlesztést, bár ez természetesen nem járt együtt egy teljesen modernizált haderő kialakulásával, hiszen teljes motorizáltságra a német Wehrmacht sem volt képes.

Horváth Gábor

Felhasznált irodalom: Kerepesi Róbert: A „tépelődő gentleman”: Darányi Kálmán (1886-1939). Pécs-Budapest, 2014; Győri Nemzeti Hírlap. 1938. március 6-i szám; rubicon.hu

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2018.03.05